News here
hirdetés

HÍREK

Orbán: Magyarország a szelíd galamb az EU-ban, mindenki más héja

A miniszterelnök szerint egyedül ő képviseli azt az álláspontot az uniós vezetők közül, hogy a háborús szankciók helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra volna szükség.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádiónak, amely során az európai uniós háborús politika és a határvédelem is szóba került.

Az EU-s szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország sosem volt híve a szankciós politikának, ahogy ő sem, szerinte ez "nem is a magyar karakternek való".

Az EU nagy része azonban hisz abban, hogy a szankciókkal el lehet érni valamit, a kormány pedig nem akarja megbontani az egységet. Orbán szerint ez vállalhatatlan lenne egy olyan közösségben, amely az együttműködésre, a lojalitásra, az egységességre épül.

"Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, mint a viccbéli autós, aki szembemegy a forgalommal"

- fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem engednek, például az energetika kérdésében, de ami nem életbevágó Magyarország számára, abban hajlandóak engedni.

Kijelentette azt is, hogy Magyarország nem vétózik, ez a kijelentés félrevezető. Mint mondta, minden döntés akkor jön létre, ha minden tagállam egyetért, "nélkülünk nincs döntés".

Orbán ismét elmondta, hogy ha nincs béke, akkor a gazdaságunk menetel a recesszióba. Éppen ezért nem szankciónkra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, majd béketárgyalásokra. Kérdésre válaszolva azt mondta, ő az egyetlen európai vezető, aki ezt az álláspontot képviseli, szerinte néha furán is néznek rá emiatt.

hirdetés
"Ritkán van az úgy, hogy Magyarország egymaga a szelíd oldalon, a galamb oldalon áll, mindenki más meg a héja."

- fogalmazott.

A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, mert a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak úgy, ha a háborúnak véget vetünk.

A hét eleji parlamenti ülésre is kitért, ahol azt látta, hogy nem mindenki érti még, milyen nehéz a mostani helyzet. Orbán azt próbálja elmagyarázni a képviselőknek, akik részben fejlesztési, részben fizetésemelési igényekkel hozakodnak elő, hogy most háborús helyzet van, mi meg védekezünk, és nem most van az ideje annak, hogy előrelépjünk egyet vagy kettőt.

"A siker az, ha nem csúszunk vissza, hanem meg tudjuk vetni a lábunkat a gazdaság és az életszínvonal tekintetében, meg tudjuk védeni azt, amink van"

- jelentette ki.

A kormányfő a határvédelmi egység kiépítéséről is beszélt. Elmondta, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mert egyszerre sújt minket a 800 ezer menekült Ukrajnából és több mint 100 ezer illegális határátlépő délről. Szerinte példátlan, hogy egyszerre két ilyen nyomás nehezedjen egy országra. Mint mondta, próbálja jelezni az EU-nak, hogy ez nem csak magyar ügy, hiszen a bevándorlók nagy része továbbmegy nyugat felé, így a "belső nyugalmas Európában élő minden nemzetnek érdeke visszatartani őket". Ehhez jól jönne pénzügyi támogatást, "de azt nem szoktunk kapni". Orbán szerint elvárható lenne az uniótól, hogy Magyarország ezen sajátságos helyzetét elismerje.

A határvédelemre kanyarodva elmondta, hogy tavaly 400 embecsempészt fogtak el a déli határnál, idén már 750-et. Jelezte, hogy a háború gazdasági következményei már Ázsiába és Afrikába is elértek, ahol éhínség, élelmiszerválság fenyeget, ami miatt egyre többen indulnak el Európába. Orbán szerint már nem tudjuk úgy megállítani a bevándorlókat, ahogy eddig képesek voltunk rá. Most ugyanis háború van, és minden perc, amit a katonák nem a felkészüléssel töltenek el, elvesztegetett idő. A kormányfő azt mondta, a katonákat ki kell venni a határvédelemből, de ha a rendőröket vezényelik oda, ők is hiányoznának onnan, ahol egyébként dolgoznának. Ez átmenetileg jó megoldás volt, de erre már nem lehet építeni, ezért kell megszervezni egy határvadász rendszert, egy olyan határőrséget, amely határvadászokból áll.

Ehhez 2000-4000 embert kell felvenni és kiképezni a határvédelmi szolgálatra.

A fizikai felkészítés mellett a jogszabályokat is meg kell tanítani nekik, Orbán pedig azt szeretné, ha civilizált módon viselkednének a bevándorlókkal. Hozzátette, hogy ehhez persze az kell, hogy ők se erőszakosan lépjenek fel a határvédőkkel szemben.

Orbán terve szerint ezt a határvadász rendszert a belügyminisztériumon belül építik fel, de ha mégsem megy, akkor azon kívül, erre is van terve.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A fideszes Pócs János szerint azért nem lehetnek magasabbak a bérek, mert akkor elmennének a nagy cégek Magyarországról
De a politikus kiosztotta az egyetemi professzorokat is, akik szerinte nem tudnak elég komplexen gondolkozni a gazdaságról.

Link másolása

hirdetés

Van egy műsor a jászsági térségi tévében Képviselő Infó címmel, amelyben minden hónapban egyszer a térség országgyűlési képviselőjét, Pócs Jánost hívják meg, akinek – bejátszott óraketyegés mellett – a nézők által feletett kérdésekre kell válaszolnia. Ő volt az, aki korábban – máig nem tisztázott komolysággal – arról értekezett, hogy Jézus jász volt, hiszen jászolban született.

Elhíresült egy korábbi adása is a műsornak, amelyben a politikus arra a kérdésre, hogy a térségben miért csak a forint gyengül a valuták közül, azt válaszolta: „az tud romlani, csökkenni, ami magas volt, ez lenne a forint, miközben a térség valutái eleve alacsonyan voltak, nem tudtak csökkenni”.

A legújabb adásban kifejezetten erős mondatai voltak Pócsnak – vette észre a 444. A műsorvezető az adás elején összefoglalta, mi mindent történt az előző egy hónapban: katatörvény, összeomló magyar forint, energiaválság, rezsiemelkedés, viták az EU-val, súlyos aszály, itt a háború félelme folyamatosan, miközben a covid-járvány is berobbanna újra. A képviselő szerint ez csak a rossz dolgok felsorolása, de emlékeztetett arra, hogy a lehetőségekhez képest mindig minden válságból a lehető legjobban jöttünk ki, most is ez lesz.

Később arra a kérdésre, hogy miért nem volt egyeztetés a katatörvényről, azt válaszolta, hogy volt, négy hónappal ezelőtt, úgy hívták: választás.

A jó bemondások itt nem álltak meg: Pócs ugyan a műsorvezető kérdésére sem nevezi narkósoknak a törvény ellen tüntetőket, de úgy fogalmaz: „józan ítélőképességgel rendelkezik az, aki úgy gondolja, hogy Putyint térdre kényszeríti, a gázárat leviszi, a Jóistent pedig megint térdre kényszeríti, hogy Magyarországon essen már eső, mert ők kimennek Pesten oszt hidat foglalnak, hát ott azért valami zár van”.

hirdetés

A műsorvezető később egyetemi professzorokra is hivatkozott, akik szerint elhibázott gazdaságpolitikai döntés volt a rezsicsökkentés. Pócs szerint „tisztelet a kivételnek, de az egyetemi professzorok mégiscsak egy nyomon látják a világot. Szokták mondani, hogy valaki, aki a disznóvágásra csak a vacsorára érkezik, de gőze sincs, hogy mennyi moslékot kellett adni a disznónak, mire abból hurka lett”.

Később meg is erősíti, hogy komplexen kell gondolkozni, és erre az egyetemi professzorok többsége nem alkalmas.

A katatörvényt egy meglehetősen bonyolult dinnyés példán keresztül magyarázta el: „Ha én minden évben adok magának egy dinnyét, akkor mindig örül neki. De ha idén adok egyet, és kiderül, hogy nagy volt az aszály, ezért visszakérem, akkor sokkal jobban megsértődik rám, hogy azt az egyet visszavettem, minthogy minden évben adtam.”

A beszélgetés egy pontján kitér arra is, miért nem tudnak Magyarországon magasabbak lenni a bérek:

szerinte ha európai bérek lennének Magyarországon, akkor az ide beruházó nagy cégek elmennének az országból, és nem lennének munkahelyek.

A teljes adást itt lehet megnézni:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Brutális, 20 százalékos inflációt vár a Nemzeti Bank alelnöke a következő hónapokra
Virág Barnabás attól tart, akár globális recesszió is jöhet. Megfogalmazása szerint a nagy gazdasági válságok tényezője mind itt van körülöttünk.

Link másolása

hirdetés

Nagyon nagy egy globális recesszió kialakulásának veszélye. Speciális viharzóna felé halad a világ, Európában szupercella-jelenség várható – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt: júliusban egy hónap alatt 2 százalékkal nőttek az árak, ami kiugrónak számít.

Az infláció a jegybank várakozásai szerint még emelkedő pályán halad, őszig, vagy inkább az év végéig ez a folyamat tartani fog,

nemcsak Magyarországon, hanem Európában is – fogalmazott.

„Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” – tette hozzá a jegybank alelnöke.

Az élelmiszer- és energiaárak emelkedése mellett számolni kell az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak.

hirdetés
A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz

– tette hozzá Virág. Ha ezt hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor augusztusra máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. Kifejtette azt is: őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának.

A történelmi számokat említve felsorolta, hogy 70-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok a 90-es években, 2008-9-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány okozta válság. „Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk” – vázolta a sötét képet Virág Barnabás.

„Magasak a világban az adósságszintek, itt van még a koronavírus, ami ráadásul Kínában még lezárásokat jelent, emelkednek az energiaárak. Olyan puskaporos levegő van, ahol ezek a faktorok nagyon könnyen össze tudnak adódni. Európa kitettebb, mint az Egyesült Államok vagy Kína”

– fogalmazott a szakértő.

(Infostart.hu)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Újra jön az orosz kőolaj a Barátság vezetéken keresztül
A Mol-csoport fizette ki az oroszok helyett Ukrajnának a fennálló tranzitdíjtartozást, így újraindulhatott az olajszállítás.

Link másolása

hirdetés

Újra megindult az orosz olaj áramlása a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol-csoport kifizette az Ukrajna felé esedékes tranzitdíjat – közölte a Reuters hírügynökség. Ezt az ukrán fél is megerősítette,

az olaj magyar idő szerint kettő óra után nem sokkal indult meg újra.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a magyar olajvállalat tárgyalásokba kezdett az ukránokkal és az oroszokkal a Barátság mihamarabbi újraindításáról.

A vezetéken augusztus 4-e óta nem érkezett kőolaj Magyarországra, miután az orosz Transznyeft leállította a szállítást, mert nem tudta kifizetni a tranzitdíjat az ukrajnai szakaszon felelős Ukrtransznafta cégnek. Az orosz bankokat érintő szankciók miatt nem sikerült az utalás az oroszok állítása szerint, az elküldött pénz visszaérkezett a számlájukra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A budapestiek harmada attól tart, hogy nem fogja tudni fizetni a rezsiszámlákat
A Medián kutatásából az is kiderül, hogy a rezsicsökkentés részleges megszüntetésével a fővárosiak közel 70 százaléka nem ért egyet.

Link másolása

hirdetés

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat: a Medián és a 21 Ku­­tatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felmérése szerint minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának.

A HVG360 által bemutatott kutatás szerint

a fővárosi lakosság harmada (34 százalék) attól is tart, hogy nem fogja tudni fizetni a rezsiszámlákat.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fővárosiak 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók esetében növeli az áram- és gázárakat. Ezt gondolja az ellenzéki szavazók 87 százaléka és a fideszesek 49 százaléka is.

A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy „elviselhetetlen nehézséget” okoznak számára az új rezsiárak.

A kormányt az ellenzéki válaszadók 94 százaléka tartja inkább vagy teljes mértékben felelősnek, de még a fideszesek közül is minden negyedik így gondolja. Oroszországról a kormánypártiak 53 százaléka gondolja úgy, hogy inkább vagy teljes mértékben felelős a kialakult helyzetért. A válaszadók a magyar ellenzéket hibáztatják a legkevésbé.

A többség elégedetlen a kormány válságkezelésével, ötfokú skálán 43 százalék értékelte egyesre, 11 százalék pedig kettesre a teljesítményét az ország vezetésének. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek. Érdekesség, hogy még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: