Július közepén robbant ki a Pegasus-botrány, aminek lényege, hogy ellenzéki üzletembereket, újságírókat, közéleti szereplőket hallgattak le egy izraeli fejlesztésű kémszoftverrel, amelyet hivatalosan csak terroristák és egyéb, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek ellen lehetne bevetni.

Orbán Viktort magyar újságíró eddig nem tudta érdemben kérdezni az ügyről, egyedül a francia Le Monde munkatársa kapott erre lehetőséget az Emmanuel Macron budapesti látogatása során tartott sajtótájékoztatón.

Az év utolsó kormányinfóján viszont, amelyet váratlanul a miniszterelnök tartott, ez a téma is szóba került.

A Telex kérdezett rá arra, nem kérdőjelezi-e meg Varga Judit kompetenciáját, hogy olyan emberre bízott megfigyelési területeket, aki aztán korrupciós ügybe keveredett.

Orbán erre annyit felelt, hogy meg kell várni a bírósági ítéletet. Ezután arról kérdezték, mit szólt hozzá, hogy Áder János közvetlen környezetében is megfigyeltek embereket.

– fogalmazott.

Arra a kérdésre pedig, adott-e utasítást, hogy a Pegasus szoftverrel figyeljenek meg valakit, azt felelte: minden ilyen ügyről a belügyminiszter dönt, ő mindössze azt kérte, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzünk, amivel más európai országok is rendelkeznek. Emellett fontos az is, hogy minden a hatályos jogszabályok szerint történjen – fűzte hozzá Orbán.

Pósán László fideszes országgyűlési képviselő szerint

- írja tudósításában a 444.hu.

Pósán, aki az Alaptörvény-módosítás egyik előterjesztője, ugyanakkor azt is megjegyezte a parlamenti felszólalásában, hogy

Majd azt is hozzátette:

- fogalmazott.

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint

- írja az MTI.

Kósa azt is megjegyezte:

A képviselő a főispán elnevezés visszahozatalát is támogatta, és úgy vélte: ez még egyszerűsít is, mert jelenleg van kormányhivatalvezető, kormányhivatali megbízott és kormánymegbízott. Itt az elnevezésekben van némi zavar, a főispán, az legalább egy világos fogalom és egy igen régi magyar elnevezésre utal vissza - fogalmazott.

Mint azt mi is megírtuk: hétfőn az utcára omlott a Jókai utca 1. szám alatti épület beépítés alatt álló tetőterének egy része. A balesetben négyen megsérültek, több parkoló jármű összetört.

A történteket egy térfigyelő kamera is rögzítette. A felvételen látni, ahogy egy férfi sétált az épület felé, mielőtt leomlott a homlokzat. A férfi nyugodtan ment, de aztán hirtelen futni kezdett, majdnem maga alá temette a lezúduló törmelék. Az RTL Híradónak most azt mondta: csak a szerencsének köszönheti, hogy megmenekült.

- fogalmazott Kuti Krisztián.

A férfit a kórházban kivizsgálták és az orvosok mindent rendben találtak.

A balesetben hárman is könnyebben sérültek meg. Egy nő, az Operettszínház egyik táncosa, súlyosan. A táncosnő koponya- és gerincsérülést szenvedett, párja hétfőn a Fókuszban arról beszélt: lehet, hogy lebénulnak a lábai.

Az RTL Híradó információi szerint

Az Operettszínház arra kérte a nézőit, hogy imádkozzanak a fiatal művészért.

Törökország beleegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.

Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint

A sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot - hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint a NATO "nyitott ajtók politikája" történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget.

Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.

Jens Stoltenberg kitért arra, hogy Vlagyimir Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. "Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét" - jelentette ki.

Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva.

A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását.

Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét.

Még több megyére adott ki másodfokú figyelmeztetést a hőség veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésben azt írták: tovább fokozódik a hőség, szerdán már az ország nagyobb részén (a nyugati megyékben alacsonyabb valószínűséggel) elérheti, meghaladhatja a 27 Celsius-fokot, sőt az Alföld középső és délkeleti részén egyes helyeken 29 fok körül alakulhat a napi középhőmérséklet.

Emiatt

Az előrejelzés szerint

Felhívták a figyelmet továbbá, hogy az UV-sugárzás szintje országszerte elérheti a nagyon erős, néhol akár az extrém szintet is.

A meteorológiai szolgálat és az országos tisztifőorvos hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak. Az országos tisztifőorvos három fokozatot rendelhet el, döntése értelmében csütörtök éjfélig harmadfokú hőségriasztás van érvényben.