Orbán: a Európai Bizottság álláspontja szégyenletes
A kormányfő szerint „teljesen nyilvánvaló, hogy az oktatási törvény módosítását kérik”, ennek pedig az a célja, hogy „rákényszerítsenek minket, hogy az LMBTQ-aktivistákat be kell engedni az iskolába”.
Mint azt mi is megírtuk, az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette: a melegellenes részeket tartalmazó pedofiltörvény és a Micsoda család! című gyermekkönyv megbüntetése miatt is jogsértési eljárás indult Magyarországgal szemben.
Orbán Viktor erre reagálva pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott: "egy jogi huliganizmussal állunk szemben...ez egy randalírozás".
"Mind a családjog, mind az oktatás kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozik. Tehát semmi köze ehhez Brüsszelnek, ehhez képest ebben az ügyben akarnak velünk szemben eljárást indítani. Másrészt szégyenletesnek is tartom. Ha már a Bizottság így minősítette a magyar törvényt, akkor azt kell mondanom, hogy a Bizottság álláspontja szégyenletes"
- tette hozzá Orbán, aki szerint
"teljesen nyilvánvaló, hogy az oktatási törvény módosítását kérik, és a célja ennek a kérésnek, hogy rákényszerítsenek minket, hogy az LMBTQ-aktivistákat be kell engedni az iskolába. De a mi döntésünk az, hogy a gyerekeink közé nem fogjuk őket beengedni. A gyerekek szexuális nevelése a szülők feladata, a gyerek a szülőé, a szülő dönt a neveléséről".
A kormányfő szerint az iskolákban lehet szexuális felvilágosítást tartani, ha a szülő ezzel egyetért, "de akkor sem lehet oda beengedni senki mást a tanáron, illetve az iskolaigazgató által erre alkalmasnak vélt személyeken kívül".
"Úgy érezzük, hogy el akarják venni tőlünk a gyerekeket"
- fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő arról is beszélt: "égnek áll az ember haja időnként, hogy mi történik Nyugat-Európában". Szerinte a Nyugat a szexuális oktatás terén nem a szerves fejlődés útját követi.
"Itt a gyerekeink szabadságáról van szó. A magyar ember olyan, hogy amikor a gyerekéről van szó, akkor valami ott a gyomortájékon megmozdul. Nem engedhetjük, hogy szexuális propagandisták grasszáljanak az iskolában" - fogalmazott Orbán, aki azt is megjegyezte:
Ha a szülő úgy dönt, hogy a gyereke nap mint nap találkozzon "valamilyen szivárványos aktivistával, akkor majd megszervezi, aztán majd lesz, ahogy lesz, amíg a gyereknek ez valami egészen mély kárt nem okoz, addig az állam nem avatkozhat be".
Arról, hogy miért nem ment el a témában tartott európai parlamenti vitára, Orbán azt mondta, "nem hívtak", és amúgy sem érezte úgy, hogy a vita olyan szintre, "döntő pillanatra" jutott volna, hogy ott lett volna a helye.
Mint azt mi is megírtuk, az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette: a melegellenes részeket tartalmazó pedofiltörvény és a Micsoda család! című gyermekkönyv megbüntetése miatt is jogsértési eljárás indult Magyarországgal szemben.
Orbán Viktor erre reagálva pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott: "egy jogi huliganizmussal állunk szemben...ez egy randalírozás".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szánalmas, piti hazudozó” – Szijjártó Péter feljelenti Magyar Pétert rágalmazás miatt
A gödi Samsung-gyárral kapcsolatos állítások verték ki a biztosítékot a külügyminiszternél. Kijelentette, hogy a TISZA elnökének „rágalmai szemenszedett hazugságok”, amelyek „minden alapot nélkülöznek”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kedden büntető feljelentést tesz Magyar Péter ellen nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt.
A miniszter a posztjában úgy fogalmazott:
„Magyar Péter egy szánalmas, piti hazudozó, ezt persze tudtuk eddig is. Most azonban átlépett egy határt: tegnap este nagyon durva rágalmakat fogalmazott meg velem szemben a gödi Samsung-gyár kapcsán. Magyar Péter rágalmai szemenszedett hazugságok, azok minden alapot nélkülöznek.”
Szijjártó Péter szerint Magyar Péternek felelnie kell a rágalmaiért, ezért közölte, hogy még a délelőtt folyamán megteszi a feljelentést. „Lássuk, hogy Magyar Péter ezúttal lesz-e elég bátor ahhoz, hogy vállalja a felelősséget szavaiért, vagy ismételten brüsszeli mentelmi joga mögé bújik?” – tette fel a kérdést.
A külügyminiszter azt is közölte, hogy az általa álhírnek nevezett információt eredetileg közlő telex.hu-val szemben is megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Ahogy arról beszámoltunk, a Telex hosszú cikket jelentetett meg hétfőn a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár munkavédelmi és egészségügyi problémáiról. A cikk szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ 2023 tavaszán jelentést juttatott el a kormányhoz, amelyben súlyos mérgezéseket rögzítettek. Egy belső jegyzőkönyv szerint egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki. A riport azt állítja, egy kormányülésen a termelés felfüggesztése is felmerült, miközben a gyár a hatósági bírságok ellenére sem tett érdemi lépéseket.
A cikk megjelenése után több politikai reakció is érkezett. Keresztes László Lóránt, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke rendkívüli meghallgatást kezdeményezett Szijjártó Péter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter számára, Tordai Bence független képviselő pedig feljelentést tett.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kedden büntető feljelentést tesz Magyar Péter ellen nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt.
A miniszter a posztjában úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Védőhálót kapnak a sportszervezetek: Orbán Viktor rendelettel vágta el a végrehajtókat az állami pénzektől
A miniszterelnök által aláírt, veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet keddtől mentesíti a sporttámogatásokat. A szabály a már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, így a klubok működése biztosítottabbá válik.
A kormány keddtől pajzsot emel a sportkluboknak utalt állami pénzek köré: Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva írt alá egy rendeletet, amely gyakorlatilag megvédi a sportszervezetek működési támogatását a végrehajtóktól – írja a 24.hu.
A Magyar Közlönyben megjelent döntés felülírja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, és kimondja, hogy a sportszervezeteknek nyújtott, működési célú állami támogatás teljes összege mentesül a végrehajtás alól.
A rendelet célja, hogy a bíróság ne tilthassa le azt a közpénzt, amely a sportlétesítmények fenntartására, az ott dolgozók bérének kifizetésére vagy a sporttevékenység támogatására szolgál. A szabályozás a hatálybalépésekor már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is vonatkozik, ha az állami támogatást a rendelet hatálybalépése után fizetik ki.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába indít egy hitelező jogszerű végrehajtást egy tartozásai miatt bajba került sportklub ellen, a működésre kapott állami támogatáshoz a végrehajtók nem nyúlhatnak hozzá.
Már 2025-ben is történt hasonló lépés, amikor a költségvetést megalapozó törvény módosításával kiterjesztették a végrehajtás alóli mentességet bizonyos, sportcélra ingyenesen juttatott állami ingóságokra. A kormány emellett tavaly márciusban a Haladás VSE-t is megmentette egy egyszeri, közel 470 millió forintos rendkívüli támogatással, a látványcsapatsportok számára pedig idén is 125,2 milliárd forintos TAO-keretet biztosított.
A kormány keddtől pajzsot emel a sportkluboknak utalt állami pénzek köré: Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva írt alá egy rendeletet, amely gyakorlatilag megvédi a sportszervezetek működési támogatását a végrehajtóktól – írja a 24.hu.
A Magyar Közlönyben megjelent döntés felülírja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, és kimondja, hogy a sportszervezeteknek nyújtott, működési célú állami támogatás teljes összege mentesül a végrehajtás alól.
A rendelet célja, hogy a bíróság ne tilthassa le azt a közpénzt, amely a sportlétesítmények fenntartására, az ott dolgozók bérének kifizetésére vagy a sporttevékenység támogatására szolgál. A szabályozás a hatálybalépésekor már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is vonatkozik, ha az állami támogatást a rendelet hatálybalépése után fizetik ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan leállás az MBH Banknál, a fiókokban sem lehet ügyet intézni
Technikai probléma miatt nem elérhetőek a bank elektronikus csatornái, kivéve az MBH Netbank (korábban BB) felületét. A bankkártyás fizetés és készpénzfelvétel viszont működik.
Technikai hiba miatt leálltak az MBH Bank elektronikus csatornái február 10-én, kedden, és a fióki ügyintézés is szünetel – közölte a pénzintézet az MTI-vel.
A bank tájékoztatása szerint egyedül az MBH Netbank (korábban BB) felülete működik.
Az ügyfelek a bankkártyájukat továbbra is használhatják vásárlásra és készpénzfelvételre az aktuális egyenlegük erejéig.
A bank közleménye szerint munkatársaik nagy erőkkel dolgoznak a hiba elhárításán. „Az esetleges kellemetlenségért ezúton is elnézést kérünk és köszönjük ügyfeleink türelmét” – írták.
Technikai hiba miatt leálltak az MBH Bank elektronikus csatornái február 10-én, kedden, és a fióki ügyintézés is szünetel – közölte a pénzintézet az MTI-vel.
A bank tájékoztatása szerint egyedül az MBH Netbank (korábban BB) felülete működik.
Az ügyfelek a bankkártyájukat továbbra is használhatják vásárlásra és készpénzfelvételre az aktuális egyenlegük erejéig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Akkumulátorfeldolgozót építenének a Pilisben, a helyiek tiltakoznak
A pilisjászfalui önkormányzat egy speciális ipari besorolással (GIPe) próbálja megakadályozni az akkufeldolgozó építését. A cég kérelme alapján azonban a hatóság már megkezdte a hivatalos eljárást.
Pilisjászfalun tervez akkumulátorfeldolgozó üzemet építeni az NT Recycling Kft., ahol a tervek szerint évente 1876 tonna, a lítiumion-akkumulátorok gyártásából származó veszélyes hulladékot hasznosítanának újra – írja a Telex.
A beruházás ellen a helyiek, az önkormányzat és a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is tiltakozik.
Az üzemből alumíniumot, rezet és vasat nyernének ki, valamint egy „fekete massza” nevű anyagkeveréket, ami nikkelt, kobaltot, mangánt és lítiumot tartalmaz. Az érintett telek tulajdonosa még 2024 végén kérte, hogy a területet minősítsék át ipari gazdasági területté, a képviselő-testület azonban később úgy döntött, hogy egy enyhébb, GIPe-besorolást adna neki. Ez olyan gazdasági tevékenységeket engedélyez, amelyek „környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorolnak”. Az önkormányzat szerint ez a besorolás megakadályozhatja a beruházást.
„Szilárd meggyőződésem, hogy a GIPe övezetben lévő csarnokokban nem fog engedélyt kapni egy Li-ion akkumulátor gyártásából származó veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtésére, tárolására és hasznosítására vállalkozó, magyarországi referenciával nem rendelkező cég. A társadalmi felháborodás érthető”
– közölte a testület.
A cég tavaly augusztusban környezeti hatásvizsgálati eljárást kezdeményezett, a hatóság pedig meg is indította az eljárást. Szántó Vilmos polgármester szerint decemberig nem történt érdemi lépés, és bár az önkormányzat hozzájárult az eljárás szüneteltetéséhez, a projekt mégsem állt le.
„A közlemény a környezeti hatásvizsgálati eljárás megindításáról 2026.02.04-én, munkaidő után érkezett, keltezése 2026.02.03.” – mondta a polgármester.
Menczer Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője egy videóban kijelentette, hogy amíg ő a képviselő a választókerületben, addig ott nem épül veszélyes hulladékot feldolgozó üzem.
Azt állította, hogy tavaly őt is megkereste a cég, de elutasította őket, ahogy kérésére a kormány és a befektetési ügynökség is tette. Ettől függetlenül a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya február 3-i keltezéssel kiadta a környezeti hatásvizsgálati eljárás megindításáról szóló közleményt.
A beruházó NT Recycling Kft. a honlapján pormentes, zárt technológiát, 99,9%-os szűrést és szennyvízkibocsátás nélküli működést ígér.
A helyiek azonban fáklyás demonstrációt szerveznek pénteken, február 13-án este hat órától a Pilis Logisztikai Park – Polgármesteri Hivatal – Topiq Center – Somlyó Lakóvölgy útvonalon.
Pilisjászfalun tervez akkumulátorfeldolgozó üzemet építeni az NT Recycling Kft., ahol a tervek szerint évente 1876 tonna, a lítiumion-akkumulátorok gyártásából származó veszélyes hulladékot hasznosítanának újra – írja a Telex.
A beruházás ellen a helyiek, az önkormányzat és a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is tiltakozik.
Az üzemből alumíniumot, rezet és vasat nyernének ki, valamint egy „fekete massza” nevű anyagkeveréket, ami nikkelt, kobaltot, mangánt és lítiumot tartalmaz. Az érintett telek tulajdonosa még 2024 végén kérte, hogy a területet minősítsék át ipari gazdasági területté, a képviselő-testület azonban később úgy döntött, hogy egy enyhébb, GIPe-besorolást adna neki. Ez olyan gazdasági tevékenységeket engedélyez, amelyek „környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorolnak”. Az önkormányzat szerint ez a besorolás megakadályozhatja a beruházást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
