HÍREK
A Rovatból

Orbán a bombafenyegetésekről: Az állam a helyén van

A miniszterelnök szerint az állam jól vizsgázott a fenyegetés idején is, de fel kell készülni arra, hogy egy bolond százat csinál. De a reggeli interjújában Donald Trump, az orosz-ukrán háború és a migráció is szóba került.


Dolgozik a belügyminisztérium, nyomozati munkát végeznek, magam is bizonytalan vagyok ennek a kimenetelét illetően - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Hozzátette: nem a rendőrök munkájában nem bízik, hiszen az állam a helyén van, jól vizsgázott a fenyegetés idején is, "hamar úrrá lettünk a fenyegetésből származó bizonytalanságon és káoszon". Azért bizonytalan, mert nem Magyarország az egyetlen, ahol ez megtörtént.

"Könnyen lehet, hogy ez nem magyar területen elkövetett bűncselekmény, hanem valami nemzetközi központban, oda meg még nem ér el a kezünk"

- mondja Orbán, aki kiemelte, a munka továbbra is folyik.

Az élet visszatért a normális kerékvágásba, arra viszont szerinte fel kell készülnünk, hogy "egy bolond százat csinál"

- fogalmazott a kormányfő, aki szerint lehetnek olyan esetek, hogy valaki kedvet kap a hasonló provokációkra.

Ezért a belügyminisztériumtól azt kérte, hogy készüljenek fel a hasonló esetekre.

Orbán szerint normális esetben, ha vállrándítással nem is, de egy tudomásvétellel el lehetne intézni. Amiért ezt nem tehetjük meg, az szerinte az, hogy Nyugat-Európában rendszeresek a terrorcselekmények.

"Ezért itt még a fenyegetést is komolyan kell venni" - mondta a miniszterelnök, aki szerint ha beengedtük volna a migránsokat, akkor nem terrorfenyegetés, hanem terror lenne itthon is.

A műsorvezető kérdésére, miszerint milyen intézkedéseket kell megtenni, Orbán azt mondta, hogy a figyelési, az észlelési képességet kell erősíteni.

Orbán Viktor kitért arra, hogy az európai terrorcselekmények tanulsága mindig ugyanaz: ha a migránsokat beengedtük volna Magyarországra, akkor itt sem csak terrorfenyegetések lennének, hanem terrorcselekmények, és nemcsak fenyegetnék az emberek életét, hanem el is vennék.

Ezért a legfontosabb téma a magyar jövő szempontjából és a magyar biztonság szempontjából a migráció: a migránsokat nem szabad beengedni - jelentette ki, rámutatva, hogy ez a kérdés a magyar politikában választóvonal.

A kormánypártok minden eszközzel elutasítják a migrációs paktumot, és nem hajlandóak beengedni migránsokat, bár vannak olyan politikai erők Magyarországon, akik a brüsszeli migrációs paktum végrehajtását követelik a magyar kormánytól - közölte.

Az Egyesült Államok új elnökének hivatalba lépése kapcsán Orbán Viktor azt mondta, Magyarország az amerikai elnök hivatalba lépése óta nem elszigetelt, kiszorított, hanem visszatért a történelem főutcájára, "a nyugati világban mi vagyunk a többség".

A miniszterelnök kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy nyert Donald Trump, aki jó időszakot hoz el Magyarországnak, hanem a győzelem után be is tartja, meg is csinálja, amit ígért. Rámutatott: az intézkedései pontosan azok, amiket egyébként mi már megcsináltunk és ami miatt Magyarországot a baloldal és Brüsszel folyamatosan próbálta elszigetelni.

A Trump-féle intézkedések után nyugodtan mondhatjuk, hogy az elszigetelni kívánt Magyarország az elnök hivatalba lépése óta nem elszigetelt, kiszorított, oldalra szorított, hanem "mi vagyunk a főáram", visszatértünk a történelem főutcájára - közölte.

"Mi vagyunk a mainstream a nyugati világban, mi vagyunk a többség"

- fogalmazott, hozzátéve: az amit mondanak és amit az amerikaiak csinálnak, az a többségi álláspont.

A furcsaság az, hogy bár többségben vannak, de még mindig lázadni kell - mondta.

Ugyan Washingtonban megtörtént a váltás, de Brüsszelben nem, ott még a munkát el kell végezni, ott még lázadni kell, mert egyébként a brüsszeliek ránk fogják erőltetni azokat a dolgokat, amelyeket Amerikában éppen megszüntet az amerikai elnök - fejtette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor értékelése szerint jól dolgoztak az elmúlt időszakban a gyermekvédelem ügyében.

"Házasság egy férfi, egy nő, bingó. Az apa férfi, az anya nő, bingó"

- fogalmazott.

Kiemelte: az amerikai elnök tovább ment, és azt mondta, hogy két nem van, az ember vagy férfi, vagy nő. Ez még nincs benne a magyar alkotmányban - jegyezte meg, hozzátéve: van még dolog, de a pálya, amin haladunk, az amerikaiak, meg mi, az jól láthatóan egybeesik.

A miniszterelnök szerint még fontosabb, hogy az amerikai elnök elzárta a pénzcsapokat. A demokrata nagykövet távozása előtt még vagy 150-200 millió forintot szétosztottak a baloldali civil szervezetek és a baloldali média, a kormány ellen dolgozók között, de most ennek vége van, a guruló dollárok most már nem tudnak jönni Washingtonból - közölte.

Most már csak Brüsszelből jönnek - jegyezte meg, hozzátéve: ez még felháborítóbb, mert a magyarok befizetett pénzéből fordítanak ilyen rossz célokra.

Kijelentette: nem fogadható el, hogy a tagállamok által befizetett pénzeket arra fordítják, hogy valamilyen politikai erőt támogassanak valamelyik tagállamban.

Összegzése szerint a guruló dollárok ügye most már Washingtonból Brüsszelbe került. A kétfejű sárkány Soros-birodalom egyik fejét Washingtonban levágták, most a brüsszelit kell.

Kitért arra is, hogy harapófogóba fogták őket, egyik oldalról az amerikaiak, a másik oldalról meg a közép-európaiak. Nem vagyunk egyedül, a szlovákok pontosan azt csinálják, mint mi. A lengyeleket elvesztettük, de ők majd vissza fognak térni, ez csak idő kérdése, jön vissza Babis és mindjárt megalakul az osztrák kormány. Ők mind azt gondolják, amit mi - mondta.

Kiemelte: az nem lehetséges, hogy Brüsszelből a baloldali liberális erőket támogassák a mi saját országainkban, Brüsszel ezt nem teheti meg, nem avatkozhat be.

Az is haszna Trump elnök győzelmének, hogy végre ki lehet mondani, miről szól a csata: a Brüsszelből nyakunkba ültetett bábkormány vagy nemzeti kormány. Ez volt a kérdés Amerikában is, liberális demokrata kormányzat vagy nemzeti kormány - mondta.

Orbán Viktor az Ukrajna által elzárt gázvezetékkel kapcsolatban elmondta: bár az ukránok "ki akarnak velünk babrálni", mi meg tudjuk magunkat védeni, ha egységfrontban maradunk a szerbekkel.

Ugyanis, szemben a korábbi állapotokkal, amikor a gáz csak Ukrajnán keresztül tudott Magyarországra jönni, a nemzeti kormány kiépített egy kerülőutat déli irányból, sőt még "szlovák barátainknak" is tudunk gázt adni - emlékeztetett.

Felidézte, hogy a 2010-es évek elején hatalmas vita volt arról, miért építi meg a magyar kormány a szlovák-magyar gázvezetékrendszert. Most ha az nem lenne, akkor Magyarország is, meg Szlovákia is bajban lenne - jelezte.

Szerinte ugyanez lesz a Budapest-Belgrád vasútvonallal is: "majd lesz egy pillanat, amikor kiderül, hogy geostratégiai, biztonsági szempontból az a vasútvonal lesz a köldökzsinórunk".

Az energiára visszatérve hangsúlyozta: amit az ukránok csinálnak, annak következtében felmennek az árak, Magyarország is drágábban jut energiához.

Brüsszel szankciókat vezetett be a háború kitörésekor azért, hogy ezzel megsegítse Ukrajnát; ezt mi sosem támogattuk, de nem vétóztuk meg - emlékeztetett.

Kiemelte: Magyarország az elmúlt három évben 19 milliárd eurót, azaz 7500 milliárd forintot veszített az Oroszország elleni szankciók miatt. Ez iszonyú összeg, jóval több, mint amit az összes magyar ember egy évben jövedelemadóként befizet az államkasszába - figyelmeztetett.

Hozzátette, most napirendre került a szankciók meghosszabbítása.

"És én behúztam a kéziféket, és azt kértem az európai vezetőktől, hogy ezt értsék meg, hogy ezt nem lehet folytatni. Az nem lehet, hogy Magyarországgal fizettetik meg ilyen arányban a szankciók árát", Ukrajna meg "kibabrál" velünk

- közölte.

Azt kérjük, hogy mondassák ki az ukránokkal: vissza fogják állítani a gázútvonalat. Ha az ukránok segítséget akarnak, például, hogy szankcionáljuk az oroszokat, akkor tessék újra kinyitni a gázútvonalat

- jelezte.

Kérésként fogalmazta meg azt is, hogy az ukránok ne támadják mindenfajta féllegális, legális katonai eszközökkel azt az útvonalat, ahol most hozzuk a gázt, továbbá adjanak garanciát, hogy ezt a "piszkosságot", amit most csináltak velünk szemben a gázzal, ezt nem ismétlik meg az olajjal.

Hangsúlyozta: Ukrajna uniós tagjelölt, Szlovákia és Magyarország ellenben tagországok, Brüsszel ezért a mi érdekeinket kell, hogy képviselje.

Hozzátette, a brüsszelieket ezért arról próbálja meggyőzni, hogy ne Ukrajna érdekét képviseljék Magyarországgal szemben, hanem a közép-európai országok érdekét érvényesítsék Ukrajnával szemben.

"Ne minket akarjanak meggyőzni, hogy ne állítsuk meg a szankciókat, hanem az ukránokat győzzék meg, hogy biztosítsák a szankciók folytatásának a föltételét"

- fogalmazott.

Azt mondta, szankciós fék nélkül előbbre jutna Magyarország és gazdasága.

Orbán Viktor elmondta, 2025-ös esztendő az előrelépésről fog szólni, fantasztikus év lesz, "olyan évet fogunk produkálni, ami régen nem volt". Hozzátette, a harmadik és a negyedik negyedévben már a négy százalékhoz közelíti majd a gazdasági növekedés "és megyünk fölfele" 2026-ra.

Hangsúlyozta: Magyarország kezében van az Oroszország elleni szankciók megállításának lehetősége, de ha ezt megtesszük, "leszakad ég meg föld Brüsszelben".

Felidézte: 2023-ban egy százaléknál kisebb mértékben, de csökkent a hazai bérek vásárlóértéke, ezt tavaly sikerült kijavítani egy tíz százalék közeli növekedéssel, és "2025-nek már arról kell szólnia, hogy hogyan lépünk előre".

Megemlítette, csaknem 900 ezer ember kapja az állampapírjai kamatát; "izmos középosztályunk van", százezerszámban mérhető azon családoknak a száma, ahol állampapírban elhelyezett megtakarítások vannak.

Hozzátette: mindez csak az összes magyar pénzügyi megtakarítás 12 százaléka, összességében nagyságrendileg 90 ezer milliárd forintnyi pénzügyi megtakarításuk van a magyar családoknak.

Orbán Viktor megemlítette, miközben a "károgó ellenzékiektől" azt hallani, hogy Magyarország Európa legszegényebb állama, a tartozások levonása utáni nettó megtakarítások terén, uniós összehasonlításban, a 13. helyen állunk.

Szólt arról is: decemberben 544 ezren látogattak meg hazai szálláshelyet, 212 ezren repültek külföldre, és csak az év végi hosszú hétvégén közúton, valószínűleg turisztikai céllal, 418 ezer hazai rendszámú jármű ment ki az országból.

Ez egy óriási szám - jelentette ki a kormányfő, arra bíztatva, hagyjuk abba ezt a "szerencsétlenkedést", hogy Magyarország Európa legszegényebb állama, "mert ez csak a kétségbeesést hozza", hiszen az országnak vannak komoly adui, mint a lakosság pénzügyi megtakarítása.

Van erő az országban - fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva, a kormány döntése alapján az egyéni vállalkozók kedvezményes adózásának mértékét 12-ről 18 millió forintra emelik, munkáshitel indult, valamint a Demján Sándor Program.

Dolgozni kell a kormánynak, nem külföldre mutogatni, nem az ukránokról beszélni, nem a szankciókról, azzal majd együtt élünk, ha elég erősek leszünk hozzá, akkor meg is akasztjuk, és kitöröljük a szankciós rendszert az európai gazdaságpolitikából - jelentette ki.

Az öt évvel ezelőtt kitört koronavírus-járványról szólva megemlítette, köszönet illeti az akkor hivatalban lévő, egészségügyért felelős tárcavezetőt, mert Kásler Miklós volt az, aki minden európai minisztertársát megelőzően riasztotta a kormányt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy korszak vége: Kósa Lajos nem indul egyéniben Debrecenben, már meg is van az utódja
A Fidesz alelnöke Barcsa Lajos alpolgármesternek adja át a stafétát a Hajdú-Bihar 1-es körzetben. Aggódnia azonban nem kell, a párt listájáról valószínűleg bejut a parlamentbe.


Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.

A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.

A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.

A politikus a döntést fideszes alelnökségével és a párt jelöltállítási logikájával magyarázta.

Kósa 2022-ben szintén a Fidesz alelnökeként nyert egyéniben, míg párttársa, Németh Szilárd alelnökként két egyéni választást is elveszített.

A Hajdú-Bihar 1-es választókerületben a TISZA Pártnál még zajlik a jelöltállítás. Az előválasztás második fordulójába Tárkányi Zsolt, a párt sajtókapcsolati vezetője, volt RTL-es újságíró és Gál András rendszergazda jutott be.

Korábbi sajtóértesülések szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában tervez jelöltcserét 2026-ra, a régebbi politikusokat pedig helyi erős emberek, például polgármesterek válthatják. Kósa alelnöki mandátuma egyébként a napokban hosszabbodott meg, miután a Fidesz a november 22-ére tervezett tisztújító kongresszusát a tavaszi országgyűlési választás utánra halasztotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Fidesz szerint ebadót vezetne be a Tisza, de ilyen már létezik, és pont a Fidesz vezette be
Hatalmas botrány tört ki a Tisza Párt állítólagos adótervei miatt, ami a kutyásokat is érintené. Mutatjuk, hol és mennyit kell már most is fizetni a kedvencek után.


A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.

A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.

A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.

Az összeg felső határa évi 6 ezer forint, veszélyes eb esetén 20 ezer forint. A jogszabály széles körben ad mentességet, például az ivartalanított, menhelyről örökbe fogadott, valamint a vakvezető és segítő kutyák után nem kell fizetni. Országos szintű ebadó vagy bármilyen macskaadó jelenleg nincs.

Szigethalmon 2026. január 1-től vezetik be az évi 6 ezer forintos ebrendészeti hozzájárulást. Somogyszentpálon szintén 2026-tól lép életbe egy sávos rendszer, ahol a tartott kutyák számától függően 4 és 6 ezer forint közötti összeget kell fizetni.

Magyar Péter a kisállatadóról egy korábbi posztjában úgy fogalmazott:

„Az orbánék által hamisított indexes "tervekből" persze egy szó sem igaz. Így a kisállatadó sem. Viszont köszönjük az ötletet! A milliárdosok vagyonadója mellett a házi zebrákra darabonként 100 millió forint adó kivetése megfontolandó…”

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere
Balaicz Zoltán szerint a képviselő hazugságokkal próbálja beszennyezni a közéletet. Hadházy viszont a hatóságok hallgatását kifogásolja, és nem hátrál.


Rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán. A polgármester az ugytudjuk.hu-nak azt írta, a független országgyűlési képviselő

„nemrég újra hazug sejtetéssel és rágalmazásra, becsületsértésre alkalmas igaztalan vádakkal próbálta beszennyezni a zalaegerszegi közéletet”.

Az ügy még október elején kezdődött, amikor Hadházy arról írt, hogy egy helyi kábítószer-razzia után indult büntetőügyben egy vezető fideszes politikus és egy sok közbeszerzést elnyerő vállalkozó is érintett lehet. A képviselő nemrég már arról számolt be, hogy a városban az a hír járja: „a polgármester is érintett abban a drogügyben, amelyik egy, a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó drogpartiján kezdődött és aztán nagy mennyiségű kábítószer megtalálásával folytatódott”.

Balaicz Zoltán ezzel kapcsolatban közölte, sem kormánypárti, sem ellenzéki zalaegerszegi politikus vagy közszereplő ellen nem volt és jelenleg sincs folyamatban semmilyen rendőrségi vagy ügyészségi eljárás sem drogügyben, sem más ügyben, és „senki nem vett részt semmilyen drogpartin”.

Hadházy Ákos külön posztban reagált a feljelentésre. Azt írta: „nagyon boldog leszek (tényleg!), ha kiderül, hogy az a sok ember mind tévedett, aki megkeresett ezzel a hírrel és az ügyészség és a rendőrség csak kommunikációs ügyetlenség miatt nem cáfolta a dolgot”. Hozzátette: az, hogy a polgármester feljelentéssel fenyegetőzik,

„önmagában nem megnyugtató: ezt szokták mindig csinálni a fideszesek, amikor valamilyen nyílt, pofátlan lopáson kapom őket”.

A képviselő szerint a polgármesternek nem rá, hanem a rendőrségre és az ügyészségre kellene haragudnia, amiért a hatóságok nem cáfolták az értesüléseit.

Hadházy októberi adatkérésére a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta, hogy Zalaegerszegen valóban folyamatban van kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárás helyi vállalkozók ellen, az ügyben három gyanúsítottat le is tartóztattak. Azt azonban nem erősítették meg, hogy politikus is lenne az érintettek között.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy leállított vizsgálat után napok alatt nevezték ki Juhász Péter Pált: egy régi vallomásból derült ki, hogyan lett a Szőlő utcai intézet igazgatója
A Budapesti Javítóintézet volt igazgatóját Soltész Miklós államtitkár kérte fel egy vizsgálatra 2010 végén. A szabálytalan eljárás után aztán ő kapta meg a vezetői széket. Mindez egy korábbi büntetőügyben tett vallomásából derült ki.


Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.

A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.

A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”

Az események 2011. január 12-én gyorsultak fel, amikor Soltész Miklós, az akkori szociális és családügyekért felelős államtitkár levelet írt Juhásznak, hogy fiatalkorúak bántalmazásáról kaptak információkat, ezért vegyen részt egy vizsgálatban. A vizsgálat másnap, január 13-án azonnal meg is kezdődött.

A vizsgálatnak azonban több aggályos része is volt. Juhász akkori munkahelyének, a Szociálpolitikai Intézetnek nem tartozott a feladatai közé intézményi vizsgálatok lefolytatása. Emellett a vizsgálatot végzők súlyos szakmai hibát követtek el: a fiatalkorúakat jogi képviselőjük vagy kijelölt gyámjuk nélkül, négyszemközt kezdték kihallgatni.

„Amikor a gyerekekkel akartunk beszélni, megszakították azt, így a vizsgálatot nem lehetett végezni, ezt jeleztük az államtitkárnak. Kifogásolták, hogy a gyerekekkel négyszemközt beszéljünk”

– mondta Juhász.

A beszélgetésekről ráadásul írásos jegyzőkönyv sem készült. A szabálytalanságok miatt a felügyeleti ügyész pár nap alatt le is állíttatta a vizsgálatot.

Ennek ellenére a háttérben már zajlott a vezetőváltás előkészítése. Január 26-án Dudás Zoltán, a minisztérium főosztályvezetője rendkívüli értekezletet hívott össze január 28-ra, ahol az addigi igazgatót felmentették, és Juhász Péter Pált nevezték ki megbízott igazgatónak. Juhász már egy nappal korábban tudott a döntésről.

„A kinevezést az az előtti napon tudtam meg. Akkor még nem tudtuk lezárni a vizsgálatot, mivel megszakadt a vizsgálat, és ezért döntöttek úgy, hogy vezetőváltásra kerül sor. Gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a két dolog. Nekünk le kellett zárnunk a vizsgálatot, és közben a minisztériumban döntöttek a vezetőváltásról” – vallotta a dokumentum szerint.

Juhász jólinformáltságát magyarázhatja a Dudás Zoltánnal való korábbi kapcsolata, akivel még a 90-es években együtt dolgoztak a gyermekvédelemben. A kinevezésről Juhász így beszélt: „Voltak bizonyos keretek, amiket lefektettünk az irodában és abban maradtunk, hogy megbízottként elvállalom az igazgatói megbízást, majd utána meglátjuk a továbbiakat. Egy délután alatt beszéltük ezt át.” Dudás később egy Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy egy nyílt pályázat keretében, egy bizottság javaslatára nevezték ki Juhászt.

A minisztérium bizalma azért is meglepő, mert Juhászt 2009-ben egy fegyelmi vétség miatt már elmarasztalták, és el is bocsátották az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól. Kinevezése után Juhász belső vizsgálatokba kezdett, gyerekektől kért írásos beszámolókat a korábbi vélt bántalmazásokról, és több dolgozótól is megvált. „Amikor megbízott igazgatóként odakerültem, az addigiakról összefoglalás készült, azt terjesztettük be az államtitkár felé” – mondta.

A Kontroll megkeresésére a Belügyminisztérium azt közölte, az eljárás lezárásáig az ügyet érintő egyetlen kérdésben sem adnak tájékoztatást. Dudás Zoltán telefonon és később írásban sem akart válaszolni a lap kérdéseire.

Juhász Péter Pált jelenleg hat bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel és közfeladati helyzettel való visszaéléssel. Az ügyészség novemberben indítványozta előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.

A botrány kirobbanása után a kinevezésben kulcsszerepet játszó Dudás Zoltánnak is következményekkel kellett szembenéznie: a Fidesz későbbi csepeli polgármesterjelöltjének júniusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta a bukaresti diplomata-kinevezését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk