Több mint 5 milliárd forintot kap Mészáros Lőrinc az Opus 10,5 milliárdos osztalékából

„Szabad ország, szabad egyetem” – visszhangzott a skandálás egy hangszóróból szerda délelőtt az Uránia Filmszínházban, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem két oktatója váratlanul lemondásra szólította fel az intézmény rektorát és a fenntartó alapítvány vezetését. A hallgatók jelentős része ezután távozott a teremből, Sepsi Enikő rektor pedig a történtek után színpadra lépett, és higgadtan értékelte a helyzetet – írja a Telex.

Az oktatók azzal indokolták a lépést, hogy szerintük az egyetem nem az Európai Unió szabályai szerint működik, és az Orbán-kormány megfosztotta az intézményt az autonómiájától.

Hangsúlyozták, hogy a hamarosan megalakuló új kormány miatt az érintett vezetők jelenléte illegitim. A felszólalást a nézőtéren üdvrivalgás fogadta, majd két hallgató is szót kért, akik arról beszéltek, hogy nap mint nap nehézségekkel szembesülnek, de nem kapnak érdemi válaszokat.

Alig egy hete a hallgatók közgyűlést akartak szervezni az egyetem jövőjéről, de az erről szóló plakátokat az intézmény eltávolította, mert nem jelentették be előre a rendezvényt. A hallgatói szervezet szerint az egyetem kamerafelvételek alapján azonosította a plakátoló diákot, és nyomást gyakorolt rá. Az intézmény tagadta a nyomásgyakorlást, és közölte, hogy szabályosan járt el, miközben biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az SZFE a 2020-as egyetemi modellváltás során került alapítványi fenntartásba, a kuratórium elnöke pedig Vidnyánszky Attila lett. Az akkori vezetés és a hallgatók jelentős része az autonómia elvesztéseként élte meg a változást, ami egyetemfoglaláshoz és a Freeszfe Egyesület megalakulásához vezetett. Az intézmény és a kormányzat ezzel szemben jogszerű és alkotmányos átalakításról beszélt.

Gulyás Gergely, a Fidesz új frakcióvezetője a Facebookon tette közzé, hogy az ellenzékbe szoruló párt kiket delegál az Országgyűlés szakbizottságaiba.

Több bizottság élére is fideszes elnök kerül:

A párt összesen 43 helyet kapott a húsz parlamenti bizottságban, így minden testületben lesz legalább egy fideszes tag. A fennmaradó helyeket a kormányt alakító Tisza Párt, a Mi Hazánk és az önálló frakcióval működő KDNP tölti fel.

A testületnek két fideszes alelnöke is lesz Tilki Attila és Héjj Dávid személyében.

A bizottsági elnöki és alelnöki posztoknak kulcsszerepük van, hiszen aki ezeket betölti, jelentős befolyással bír a napirendre, és arra, hogy milyen ügyeket tárgyalnak.

Gulyás Gergely szerdán azt is bejelentette, hogy kik lesznek a Fidesz frakcióvezető-helyettesei, egyben szóvivői, itt láthatod a névsort.

via Telex

Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.

A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.

Az MCC 2020-ban került közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellbe, és ekkor kapta meg a magyar államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint több ingatlant. A vagyonátadás hivatalos célja az volt, hogy a részvények hozamából hosszú távon fenntartsák az ingyenes tehetséggondozó programokat.

A választások után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy az állam nem fogja tovább „illegálisan” finanszírozni a pártpolitikai áthallású intézményeket, és az MCC-hez kiszervezett vagyon a vagyonvisszaszerzés egyik elsődleges célpontja lehet.

Erre reagálva Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (képünkön) egy belső állománygyűlésen még arról beszélt, hogy látja a törekvéseket, amelyekkel „tönkretegyék az MCC-t”, és nyugalomra, valamint a munka folytatására intette a dolgozókat.

A leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter garanciákat kérhet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására, mielőtt támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. Brüsszelben és Kijevben sokan abban bíztak, hogy az új magyar kormány felgyorsítja majd a folyamatot, most azonban egyértelmű feltételek kerültek az asztalra.

A kérdés szerdán, Magyar Péter és António Costa, az Európai Tanács elnökének brüsszeli találkozóján merült fel – írta a Bloomberg a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap szerint az EU abban bízott, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nyitottabb lesz a csatlakozási folyamat előremozdítására.

A Tisza Párt elnöke azonban a Bloomberg forrásai szerint egyértelművé tette, hogy a támogatást feltételekhez köti: olyan jogi garanciákat várna Kijevtől, amelyek megerősítik az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.

Bár Magyar Péter a Costával folytatott egyeztetést „hasznosnak és konstruktívnak” nevezte, a Bloomberg úgy tudja, a hangulat kevésbé volt pozitív, mint amikor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt. A lap szerint Magyar álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben.

Ukrajna uniós csatlakozása egy többéves folyamat lenne, amelynek több pontján is az összes tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, így a magyar kormány a jövőben is több ponton befolyásolhatja a folyamatot.

Akkor azzal érvelt, hogy minden tagjelöltnek azonos felvételi eljáráson kell átesnie.

A kisebbségi jogok kérdése a magyar-ukrán kapcsolatok legérzékenyebb pontja. A párbeszéd a kormányváltás előtt teljesen megrekedt, miután a magyar fél az utolsó pillanatban lemondta azt az ungvári találkozót, ahol éppen erről a témáról egyeztettek volna.

Via HVG