Bloomberg: Magyar Péter Orbán követeléseihez hasonló feltételekhez kötné Ukrajna uniós csatlakozását

„Szabad ország, szabad egyetem” – visszhangzott a skandálás egy hangszóróból szerda délelőtt az Uránia Filmszínházban, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem két oktatója váratlanul lemondásra szólította fel az intézmény rektorát és a fenntartó alapítvány vezetését. A hallgatók jelentős része ezután távozott a teremből, Sepsi Enikő rektor pedig a történtek után színpadra lépett, és higgadtan értékelte a helyzetet – írja a Telex.

Az oktatók azzal indokolták a lépést, hogy szerintük az egyetem nem az Európai Unió szabályai szerint működik, és az Orbán-kormány megfosztotta az intézményt az autonómiájától.

Hangsúlyozták, hogy a hamarosan megalakuló új kormány miatt az érintett vezetők jelenléte illegitim. A felszólalást a nézőtéren üdvrivalgás fogadta, majd két hallgató is szót kért, akik arról beszéltek, hogy nap mint nap nehézségekkel szembesülnek, de nem kapnak érdemi válaszokat.

Alig egy hete a hallgatók közgyűlést akartak szervezni az egyetem jövőjéről, de az erről szóló plakátokat az intézmény eltávolította, mert nem jelentették be előre a rendezvényt. A hallgatói szervezet szerint az egyetem kamerafelvételek alapján azonosította a plakátoló diákot, és nyomást gyakorolt rá. Az intézmény tagadta a nyomásgyakorlást, és közölte, hogy szabályosan járt el, miközben biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az SZFE a 2020-as egyetemi modellváltás során került alapítványi fenntartásba, a kuratórium elnöke pedig Vidnyánszky Attila lett. Az akkori vezetés és a hallgatók jelentős része az autonómia elvesztéseként élte meg a változást, ami egyetemfoglaláshoz és a Freeszfe Egyesület megalakulásához vezetett. Az intézmény és a kormányzat ezzel szemben jogszerű és alkotmányos átalakításról beszélt.

Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.

A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.

Az MCC 2020-ban került közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellbe, és ekkor kapta meg a magyar államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint több ingatlant. A vagyonátadás hivatalos célja az volt, hogy a részvények hozamából hosszú távon fenntartsák az ingyenes tehetséggondozó programokat.

A választások után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy az állam nem fogja tovább „illegálisan” finanszírozni a pártpolitikai áthallású intézményeket, és az MCC-hez kiszervezett vagyon a vagyonvisszaszerzés egyik elsődleges célpontja lehet.

Erre reagálva Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (képünkön) egy belső állománygyűlésen még arról beszélt, hogy látja a törekvéseket, amelyekkel „tönkretegyék az MCC-t”, és nyugalomra, valamint a munka folytatására intette a dolgozókat.

A tőzsdei zuhanás és a politikai bizonytalanságok ellenére 10,5 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött csütörtökön Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opus Global Nyrt.-nek az éves közgyűlése. A határozatot a jelenlévő részvényesek egyhangúlag szavazták meg – írta a 444.hu.

A hírre a cég részvényeinek árfolyama intenzív erősödésbe kezdett, a délelőtti kereskedésben több mint 7 százalékos pluszban, 315 forinton állt.

A közgyűlés 79,45 százalékos részvételi aránnyal határozatképes volt. Mészáros Lőrinc nem jelent meg az eseményen, nevében Vida Pál József, a KONZUM PE Magántőkealap képviselője szavazott. Megfigyelőként jelen volt Vida József, az Opus Global igazgatóságának elnöke, aki pár órával a közgyűlés előtt a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás nem lesz hatással a cégcsoport értékére.

A szavazás előtt az egyik magánrészvényes arra volt kíváncsi, hogy a menedzsment a politikai változásokra tekintettel megvizsgálta-e, hogy az eredetileg javasoltnál több pénzt tartalékoljanak.

A kérdés azért is volt lényeges, mert a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank hétfői közgyűlésén úgy döntött, hogy az előterjesztés ellenére mégsem fizet osztalékot.

Lélfai Koppány Tibor vezérigazgató válaszában elmondta, hogy vizsgálták az osztalékfizetés esetleges felfüggesztését, de a cég stabil alapokon áll, diverzifikált a portfóliója, így nem látták indokoltnak.„Bízunk a társaságban, jó szívvel támogatom az osztalékfizetést” – fogalmazott a vezérigazgató.

A részvényenként 15 forintos osztalék kifizetését június 17-én kezdik meg.

Az Opus részvényeinek árfolyama idén jelentősen esett. Míg február elejéig stabilan 550 forint körül mozgott, az április 12-i választás másnapjára 300 forintig zuhant. A piaci bizonytalanságra a Mészáros Csoport akkor egy rendkívüli közleménnyel reagált, amelyben a cégbirodalom stabilitását hangsúlyozták.

Nemrég nagy vihart kavart, hogy Mészáros Lőrinc egy másik cégéből, az Envirotis Holding Zrt.-ből napok alatt 4,4 milliárd forintot vettek ki. A Mészáros Csoport a hírekre reagálva közölte, hogy éves osztalékkifizetés történt, amely megfelelt a jogszabályoknak, és a cég tőkehelyzete, valamint likviditása az osztalék után is stabil maradt.

Radnai Márk szerint a magyar politikai kultúrát és a politikusokról alkotott képet teljesen alapjaiból kell megváltoztatni. A Tisza Párt alelnöke egy Facebook-videójában úgy fogalmazott, a politika eddigi kereteit le kell bontani, és tiszta lappal kell újrakezdeni.

Szerinte az elmúlt évtizedek tapasztalatai rendkívül rosszak, mert a politikai kommunikáció kiszámítható és üres sablonokra épült.

– jelentette ki. Hozzátette, a leggyakoribb fordulat az volt, hogy „mindenkinek minden jogszabályt be kell tartania, már csak az volt a kérdés, hogy ők miért nem tartják be”.

– mondta.

A TISZA Párt alelnöke, akinek a formálódó kormányzatban a társadalmi kapcsolatok erősítése lesz a feladata, a részvételiség koncepcióját tartja a megoldásnak.

Szerinte az új politikai működés alapjának a hitelességnek és a nyíltságnak kell lennie. „Amit nagyon fontosnak tartok, hogy mindenkinek a saját személyiségéhez mértán önazonosnak kell próbáljunk érzelmekre hatni, próbáljunk őszintének lenni, próbáljunk közösségként gondolkodni” – hangsúlyozta. Úgy véli, érezni kell annak a felelősségét, hogy milliók szavaztak a változásra.

Úgy gondolja, amennyiben sikerül egy közvetlen kommunikációs csatornát kialakítani a választókkal, az a közélet iránti érdeklődést is növelheti. „Hogyha ebben megtalálunk egy jó hangot, egy közvetlen hangot, egy közvetlen kommunikációt, akkor szerintem sokkal izgalmasabb lesz a parlamenti közvetítések nézése, mint ami eddig volt” – mondta.

Szerinte a korábbi működés tehetetlenségre kárhoztatta az embereket, egyfajta görcsösséget okozva bennük, hogy nincs beleszólásuk a saját életüket érintő kérdésekbe, és ezen változtatni kell. A megoldás kulcsa szerinte a részvételiség kiterjesztése.

Célként azt jelölte meg, hogy egy „működő és emberséges Magyarországot” képviseljenek. A politikus szerint el kell érni, hogy a választók érezzék, a kormányzati döntések mögött valóban társadalmi legitimáció áll.