Olyan kevés intenzív terápiás szakápoló van, hogy kórházak válhatnak működésképtelenné a szakdolgozói kamara elnöke szerint
Olyan súlyos az aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápolók hiánya, hogy a jövőben akár egész intézmények válhatnak működésképtelenné – erről Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján.
a hvg.hu beszámolója szerint. A kamara elnöke friss számokat is ismertetett, melyek szerint a szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, több mint húszezer szakdolgozó pedig már az 50 év feletti korosztályba tartozik. Az elmúlt egy évben több ezerrel csökkent a szakdolgozói kamara által nyilvántartott aktív tagok száma is.
„Sajnos, már nem beszélünk életpályáról. A szakdolgozók számára nincsen jövőkép” – fogalmazott Balogh, aki szerint az utóbbi években nagyon leértékelődött a szakdolgozói lét. Hozzátette, ezen változtatni kell, hogy a jövőben is legyenek magyar ápolók a rendszerben.
A probléma nem új keletű: 2024 tavaszán egy, az OECD-átlaghoz viszonyított becslés már 40 500 fős ápolóhiányt mutatott ki Magyarországon.
A kormányzat az elmúlt időszakban több lépcsőben hajtott végre béremelést: 2023 júliusától egységesen 18 százalékkal, majd 2024 márciusától átlagosan további 20 százalékkal nőttek a bérek, ami 84–94 ezer dolgozót érintett. A Belügyminisztérium kommunikációja szerint ezzel az ápolói alapbérek elérték az orvosi átlagbér 37 százalékát, és több pótlékot is beépítettek az alapbérbe.
A szakemberhiány a védőnői hivatást is érinti. Bár az országban már hat helyen képeznek védőnőket, a pályakezdők száma mégis csökken. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a kormány 2023-tól állami irányítás alá vonta a védőnői szolgálatot, amelynek hivatalos adatok szerint nem lett következménye tömeges felmondás.
A magyarországi helyzet egy szélesebb európai trendbe illeszkedik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság is felismerte a problémát, és 2025-ben közös programot indított a nővérhiány kezelésére. Az OECD adatai szerint az EU-ban az ápolók közel negyede 55 év feletti, a nyugat-európai országok elszívó hatása pedig tovább súlyosbítja a munkaerőhiányt a keleti tagállamokban.