HÍREK

New York-i mentős: Csak ma 12 családnak kellett azt mondanom, hogy nem tudtunk többet tenni

Anthony Almojera 17 éve dolgozik mentőtisztként, de elmondása szerint még sosem volt ilyen nehéz a munkája, mint most, a koronavírus-járvány idején. Elmesélte pályafutása eddigi legdurvább, érzelmileg is kimerítő napját.


Az Egyesült Államokban is egyre súlyosabb a helyzet a koronavírus-járvány miatt, főleg New York államban, mert eddig ott regisztrálták a legtöbb beteget és sajnos a legtöbb elhunytat is. Andrew Cuomo, az állam kormányzója már többször hangoztatta, hogy ez a járvány már jóval több áldozatot követelt, mint a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrormerényletek.

A BBC-nek egy New York-ban dolgozó mentős azt mondta, jelenleg minden nap olyan, mint 9/11. Anthony Almojera már 17 éve van a szakmában, de mint mondja, még sosem volt ilyen nehéz a munkája, mint most, ehhez a járványhoz ugyanis semmi sem hasonlítható igazán. Naponta 16 órákat dolgozik, hogy életeket mentsen és segítsen a kollégáinak, akik saját és családjuk életét is féltik. Elmesélte, milyen egy napja mentősként New Yorkban.

Anthony elmondása szerint a múlt vasárnap volt karrierje eddigi legkeményebb napja. Éjjel egész sokat, öt órát tudott aludni, nem úgy, mint az előző napokon, amikor sokkal több hívás érkezett hozzájuk. Felkelés után lezuhanyzott, és közben hallgatta a híreket, amelyek nagyrészt természetesen a koronavírusról szóltak. Majd elindult a munkahelyére, Brooklynba, hogy megkezdje az újabb 16 órás műszakját.

Az első feladata az, hogy miután felveszi az egyenruháját, megtisztítja a felszerelést, amit használ a munkája során: rádiót, kulcsot, a mentőautót, táskát, mindent, ugyanis a vírus bárhol megragadhat, és ha nem gondoskodik ezeknek az eszközöknek a tisztításáról, nemcsak saját magát, a kollégáit is veszélyeztetheti.

"A háborúkban látod a golyót, tudod, ki az ellenséged. Ez egy olyan háború, amiben láthatatlan a golyó. Mindenki, akivel kapcsolatba kerülsz, egy olyan golyó, ami eltalálhat téged"

- figyelmeztetett a férfi.

A műszakja reggel 6-kor kezdődik, és szerencséjére még pont van elég ideje arra, hogy egyen egy falatot a büfében. Hét óra körül már egyre több hívás érkezik a rádión - éjféltől reggelig egyébként több mint 1500 segélyhívásuk volt.

Anthonyt először egy szívroham miatt hívják. Mentőtisztként a mentőorvosokkal tart, hogy segítsen a páciensek ellátásában és a szükséges eszközök biztosításában. Mostanában sajnos ezekből nincs annyi, mint egyébként, ugyanis a legtöbb napon több mint 6500 hívás érkezik be hozzájuk.

New York városában normál időkben is a világon a legleterheltebb a sürgősségi ellátás, naponta körülbelül 4000 hívással. A férfi azt mondja, vannak kritikusabb időszakok, mint amikor például lecsap egy hurrikán, vagy nagyon nagy a hőség, de szerinte a 9/11-es terrortámadás óta nem akadt ennyi munkája a mentősöknek, mint most.

"Azon a napon 6400 hívásunk volt, de nem érkezett be 6400 beteg a kórházba. Vagy túlélték, vagy nem. Most mindennap annyi hívás van, mint akkor, csak most annyi beteg is jön."

- mondta Anthony.

Elmondása szerint március 20-én észleltek fordulópontot az eseteknél, ám akkor az egészségügyi ellátórendszer nem volt felkészülve ennyi betegre. Nem tudták, hogy fogják tudni végezni a munkájukat a nyilvánvalóan kevés felszereléssel, de csak tették a dolgukat. Mostanra a New York sürgősségi ellátásában résztvevő egészségügyi dolgozók 20 százaléka kiesett a munkából, mert beteg lett, így még nehezebb a helyzetük.

"Nagyon sok kollégánk van, akik elkapták a koronavírust, olyanok is, akik az intenzív osztályon fekszenek - közülük ketten lélegeztetőgépre vannak kapcsolva. És van még 700 olyan ember, akiket folyamatos megfigyelés alatt tartanak"

- mesélte a mentős.

Amikor megérkezik a csapatával a szívinfarktusos pácienshez, maszkot, védőruhát és kesztyűt vesz fel. Egy férfihez hívták őket, aki a családja szerint öt napja lázas és köhög. Most újra kell éleszteni. Sajnos azonban hiába küzdenek érte 30 percig, a férfi meghal.

Anthonynak ezután újra fertőtlenítenie kell minden felszerelést és a mentőautót is, mielőtt a következő helyszínre menne. Húsz perccel később ugyanis újabb szívrohamhoz hívják. Ugyanazok a tünetek, ugyanaz a procedúra, ugyanaz a végeredmény: a beteg sajnos meghalt. Majd jön a következő hívás, és újra és újra megtörténik ugyanez.

Délelőtt 11-ig a mentőtisztet és csapatát összesen hat szívmegállás miatt hívták. Normál időkben hetente talán 2-3 ilyen esethez kell mennie egy mentőnek.

Csak egy olyan ember volt a reggel folyamán, akivel valószínűleg nem a koronavírus végzett, hanem saját maga, ugyanis öngyilkos lett.

"Képzeljétek el: ott voltam, és az agyam kissé megkönnyebbült. Ez az ember meghalt, öngyilkosság volt. Megkönnyebbülést éreztem, mert ez a mindennapi munkám része."



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar György a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításáról: Szörnyszülött lépések jöhetnek
Az ügyvéd szerint „bábszínházat látunk”, hiszen a kormánynak nincs szüksége parlamenti vitákra a hosszabbításhoz.
Fotó: DKA - szmo.hu
2025. október 08.



A kormány újabb 180 nappal hosszabbítaná meg a „háborús veszélyhelyzetet”, a javaslat 2026. május 13-ig szól. A parlamenti képviselők rendkívüli ülésen vitatták meg a hosszabbítást. Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy a kabinet a közelgő parlamenti választási szabályokon változtatna, ezt az igazságügyi tárca a HVG-nek is közölte.

Magyar György ügyvéd élesen bírálta a hosszabbítást. A Népszavának nyilatkozva fogalmazott:

„Bábszínházat látunk. Ez csupán formalitás a kormány részéről, ráadásul már nincs is szükségük ehhez parlamenti vitákra.”

Szerinte továbbra is súlyos jogállami visszaélésről van szó, mert a világon sehol nem hirdettek ki háborús veszélyhelyzetet, csak Ukrajna és Oroszország áll háborúban.

Azt mondta, nemcsak hogy várható a választási szabályok módosítása, hanem más „szörnyszülött” lépések is jöhetnek.

A keddi vita során a DK-s Sebian-Petrovszki László azt mondta, nincs szükség a rendkívüli állapotra, a kormány szerinte a Szőlő utcai botrányról terelné el a figyelmet. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője úgy érvelt, hogy olyan időket élünk, amikor gyors kormányzati cselekvés kell.

Mivel áprilisban módosult az alaptörvény, a Fidesz–KDNP-nek már nem kell kétharmad a veszélyhelyzet fenntartásához, de a rendeleti úton történő törvényalkotáshoz továbbra is szükséges. Ez azért lényeges, mert egy esetleges kormányváltás után az új vezetés – például a Tisza Párt – csak kétharmaddal tudna élni ezzel az eszközzel. Eddig ez fordítva működött.

Magyar György a változtatást „kétélű fegyvernek” nevezte, és azt mondta, a választási eredmény dönti el, hogyan hat vissza.

Az ügyvéd felidézte Tuzson Bence esetét is. Az igazságügyi minisztert rendeletben hatalmazták fel, hogy a Szőlő utca–Zsolt bácsi ügyben nyomozati iratokba tekintsen be, és a megállapításait nyilvánosságra hozza. Magyar erre utalva tette fel a kérdést: azok után, amit láttunk, mire számítsunk?

A különleges jogrend 2020 óta kíséri a kormányzás menetét. Először a Covid miatt vezették be, 2022 májusától az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hozták vissza. Azóta „háborús veszélyhelyzetben” élünk, amit legutóbb 2025. november 7-ig hosszabbítottak meg. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 2015 óta hatályos, de az nem a klasszikus rendkívüli jogrend.

A kabinet a különleges jogrenddel gyorsan, parlamenti vita nélkül dönthet. A veszélyhelyzetekre hivatkozó rendeletek többsége nem az adott krízisekhez kapcsolódott. 2020-ban rendelettel vonták el az önkormányzatok adóbevételeit, és ingyenes parkolást vezettek be. 2021-ben így módosítottak a választási szabályokon is, hogy a parlamenti választással egy időben tarthassák meg a „gyermekvédelmi népszavazást”. Később „háborús jogrendben” könnyítették az adóhatóság számára az önkormányzati köztartozások behajtását, és rendeletek sorával 2503 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„A jótékony feledés homálya borítsa azt a pár hónapot” – Orbán titkára a 2006-os választás utáni időszakról beszélt
Nagy Jánost arról is megkérdezték, hogyan viselkedett Orbán Viktor a választási vereség után.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. október 08.



Orbán Viktor a nehéz helyzetekben érzi magát a legjobban – erről beszélt Nagy János államtitkár, a miniszterelnök korábbi személyi titkára az Ultrahang podcastban. Úgy fogalmazott: „hidegfrontban érzi a legjobban magát”.

A műsorban felidézték a 2006-os országgyűlési választások utáni időszakot is, amikor a Fidesz vereséget szenvedett. Nagy János elmondta, hogy azon a nyáron mélypontra került a fideszes politikai közösség, és a párton belül kételyek, aggodalmak jelentek meg.

Arra a kérdésre, hogy megingott-e Orbán Viktor pozíciója a párt élén, Nagy úgy reagált:

„A jótékony feledés homálya borítsa ezt a pár hónapot, ami a 2006-os választás és az őszödi beszéd között volt.”

A HVG szemléje szerint Nagy arról is beszélt, hogy a választási vereség után Orbánnak nagy erőkkel kellett tartania a frontot. Szerinte

a 2002-ben létrehozott polgári körök mellett az volt a legfontosabb, hogy 2006-ban is sikerült egyben tartania a tábort.

Úgy fogalmazott: ez az időszak nemcsak Orbán személye miatt volt meghatározó, „hanem a nemzeti-keresztény-konzervatív erők zászlóshajójáról van szó, aminek a legnagyobb kárt az okozta volna, ha kormányos nélkül marad”. Hozzátette: ezt a miniszterelnök elsősorban nem maga, hanem a tábor miatt nem engedhette meg.

A beszélgetés során a műsorvezető, Király Tamás felvetette, hogy különböző legendák keringenek arról, hogyan viselkedik Orbán egy választási vereség után.

„Sokat beszélnek grazi kezelésekről, meg a nem tudom miről”

– mondta. Nagy erre nem reagált.

Az államtitkár szerint Orbán Viktor akkor mutatja meg igazán erejét, amikor komoly nyomás alá kerül. Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök „akkor a legélesebb, amikor nagyon szoros helyzet van”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Surányi György: Még két ilyen Nagy Márton-nyilatkozat, és 400 lesz az euró
A volt jegybankelnök szerint a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de politikai üzenetekkel nem lehet befolyásolni a döntést.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. október 08.



Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.

A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.

Surányi György szerint azonban a jelenlegi alacsony infláció részben elfojtott, mivel az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.

Úgy fogalmazott, hogy a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de politikai üzenetekkel nem szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is hozzátette, hogy

a nemzetgazdasági miniszter ezzel a nyilatkozattal rontja az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a lazítási igényt, hanem a jegybanki függetlenség korlátozását is beárazzák.

„Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta.

Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy a jelenlegi „4,3 százalékos infláció, plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem lehet árstabilitásról beszélni, és érdemi gazdasági növekedés sincs. A miniszter nyilatkozatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben.”

A Portfolio szerint

a piac gyorsan reagált Nagy Márton szavaira: a forint az euróval szemben 3,5 egységet gyengült, és az árfolyam 392,3-ig emelkedett.

A lap emlékeztetett, hogy a magyar deviza másfél hete nem volt ilyen gyenge az euróhoz képest.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely Varga Juditnak üzent a Facebookon: Térjen vissza!
A kegyelmi ügybe belebukó volt igazságügy-miniszter visszatérése állandó beszédtéma, melyet leginkább kormánypárti politikusok tartanak fent.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. október 08.



Gulyás Gergelyt egy levélíró arra kérte, hogy tegyen annak érdekében, hogy Varga Judit visszatérjen a politikába – ez derül ki a miniszter Facebook-oldaláról. Gulyás a levél felolvasásával üzent Vargának, hogy térjen vissza.

A kegyelmi ügybe belebukó volt igazságügy-miniszter visszatérése állandó beszédtéma, melyet leginkább kormánypárti politikusok tartanak fent.

Gulyás Gergely idén júliusban Varga visszatéréséről azt mondta: mivel ezt még ő maga sem tudja elképzelni, ezért nincs aktualitása a kérdésnek. Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy ha ő lett volna Varga Judit férje, akkor valószínűleg Varga lenne az első női miniszterelnök Magyarországon. Orbán szerint Vargában miniszterelnöki képességek voltak.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: