HÍREK
A Rovatból

„Nem maradt más lehetőségem" - három súlyos ügyről tálalt ki a volt kormányfőtanácsos, és feljelentette Gulyás Gergelyt

Bátonyi Péter a Partizán riportjában elmondta, hogyan bontják le a műemlékvédelmet gazdasági érdekek miatt, és miként kényszerítik törvénysértésekre a szakembereket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. november 27.



Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium korábbi műemléki referense, a Partizán szerdai adásában beszélt arról, hogy a minisztériumi vezetők törvénytelen döntésekre kényszerítették a szakembereket. Bátonyi szerint nem maradt más lehetősége, mint hogy feljelentést tegyen, és kiálljon a nyilvánosság elé, írja a műsor alapján a Telex.

„Úgy érzem, hogy nem maradt más lehetőségem, […], nincs más esélyem arra, hogy ennek gátat vessek, vagy bármilyen módon a közfigyelmet felhívjam, mint hogy feljelentést teszek, és kiállok a nyilvánosság elé. Az én lelkiismeretem tiszta, szégyelljék maguk azok, akik ezt megtették” – mondta a riportban.

Már a műsor vasárnapi előzetéséből kiderült, hogy Bátonyi feljelentette Gulyás Gergely minisztert és Lánszki Regő államtitkárt hivatali visszaélés miatt. A beharangozó alapján hétfő reggelre pedig már meg is kapta felmentését.

A szerdán bemutatott riport három kiemelt budapesti műemlékről szóló eljárást mutatott be:

  • Kossuth téri volt Földművelésügyi Minisztérium, ahol egy háromszintes mélygarázs miatt bontottak le jelentős részeket.
  • Kilián laktanya, melynek átalakítására újabb terveket készítettek, a védelem visszaminősítésével.
  • Heinrich-udvar, ahol szintén a műemlékvédelmi szabályok kijátszása történt.

A volt műemléki referens elmondta, hogy a döntéshozók és gazdasági szereplők titokban hoztak meg fontos döntéseket. A szakemberek feladata csupán az lett, hogy a törvénysértéseket jogilag elfogadhatónak tüntessék fel. Bátonyi szerint többször próbált belső megoldást találni, de sikertelenül.

„Bejött egy-két kollégájával, és a mi minisztériumi tárgyalótermünkben leült az asztalfőhöz, de olyan uras módon. Kicsapata a telefont az asztal közepére. A helyettes államtitkár, akinek ez a tárgyalója volt, kuporodva leült mellém, mint egy zöldborsót pucoló öregasszony. Egész végig meg sem szólalt, csak kuporogva hallgatta azt, ami történt. És elkezdte mondani a vezérigazgató, hogy neki mihez van szüksége, hogy ezt meg tudjuk csinálni” – idézett fel egy 2017-es minisztériumi egyeztetést a riportban Bátonyi.

Wachsler Tamás, az Országgyűlés Hivatala alá tartozó Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP) vezérigazgatója az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének átépítéséről érkezett tárgyalni. Wachsler elkezdte felsorolni a műemlékvédelmi osztálynak, hogy milyen szabálymódosításokra, átsorolásokra lesz szükség a beruházás megvalósításához. Bátonyi egy ponton közbeszólt, és jelezte, hogy a törvény alapján nincs lehetőség hogy mélygarázs építés céljából lebontsák a műemléki épület nagy részét.

„Erre elég arrogánsan azt mondta, hogy még nincs. Majd lesz. Számukra ez ennyi. Ők majd alkotnak olyan jogot, ami számukra ezt lehetővé teszi” – fogalmazott Bátonyi.

A Kilián laktanya tulajdonosai olyan terveket készítettek, amelyek az épület nagy részének lebontását irányozták elő. A műemlékvédelmi szakértők ezt elutasították, de Lánszki Regő államtitkár a volt kormányfőtanácsos szerint nyomást gyakorolt a beosztottjaira, hogy változtassák meg a döntést.

Lánszki Regő egy Facebook-posztban tagadta, hogy segített volna testvérének, aki a Kilián laktanya terveit készítette. Állítása szerint a tervtanács végül elutasította a testvére elképzeléseit, és azóta már nem ő a tervező.

Bátonyi szerint a műemlékvédelmet szándékosan ellehetetlenítették, hogy a gazdasági érdekek érvényesülhessenek, és erről nem tudott tovább hallgatni.

A teljes riportot itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Bizarr hajléktalankaraván a Rákóczi úton: Vitézy Dávid azonnali magyarázatot követel Karácsony Gergelytől
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője fotókat is posztolt a kartonokkal borított tákolmányról. Szerinte a főpolgármester hagyja leromlani a közterületeket a fővárosban.


Egy napok óta a Rákóczi út járdáján álló, kartonpapírral és redőnydarabokkal borított jármű miatt kért magyarázatot Karácsony Gergelytől Vitézy Dávid. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője a közösségi médiában több fotót is közzétett a szerinte hajléktalanok által használt tákolmányról, és azzal vádolta a főpolgármestert, hogy fontosabb számára az országos politika, miközben nem zavarják „az egyre romló közterületi állapotok” – szúrta ki 24.hu. Cikkünk írásakor, csütörtök reggel még nem érkezett hivatalos fővárosi vagy kerületi reakció az ügyben.

Vitézy Dávid a bejegyzésében keményen fogalmazott:

„Budapest nem India, és nem is egy magára hagyott amerikai város, és ne is legyen! Nagyon nem is szeretném, ha a belvárosi utakat hajléktalanok sátrai, kunyhói, kiskocsijai szegélyeznék. Ennek most kell megálljt parancsolni, ameddig még lehet – ne hagyjuk ezt a jelenséget elharapódzni”.

A politikus emellett felszólította a főpolgármestert, hogy „a Rákóczi út teleparkolt járdáin ezen túlmenően is csináltasson rendet”, és állíttassa helyre a parkolásgátló oszlopokat, amit állítása szerint egy szakbizottság hónapokkal korábban már határozatban kért.

A közterületen életvitelszerű tartózkodás 2018 óta számít szabálysértésnek Magyarországon. Ilyen esetekben a jogszabályok előírják, hogy a hatóságoknak, például a rendőrségnek vagy a közterület-felügyeletnek először szociális segítséget kell felajánlaniuk, és csak az együttműködés megtagadása esetén indíthatnak eljárást.

Vitézy rendszeresen a közterületi rend és a határozottabb fellépés szükségességét hangsúlyozza, míg Karácsony Gergely korábban többször is bírálta a hajléktalanság és a bűnözés összemosását, kiemelve, hogy az erőszakos cselekmények többsége nem hajléktalan emberekhez köthető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rejtélyes poszt Orbán Viktortól: este 8-tól nem akárkivel fog beszélgetni – de vajon miről?
És ki lesz a harmadik vendég? Hemzseg a kérdésektől a miniszterelnök legújabb Facebook-bejegyzése, amelyben az ország egyik legnépszerűbb sportriportere is látható.


Különös poszttal jelentkezett Facebook-oldalán csütörtök reggel Orbán Viktor. A miniszterelnök egy este 8-tól kezdődő beszélgetést jelentett be, amit nem mással folytat majd, mint Hajdú B. Istvánnal

Hogy miről lesz szó, egyelőre nem lehet pontosan tudni, bár a sportriporter személye és Orbán közismert hobbija miatt adja magát, hogy a futballról, esetleg konkrétabban a válogatott drámai vb-selejtezőjéről ejtsenek szót.

A titokzatosságot csak fokozza, hogy Orbán azt is bejelentette: harmadik szereplője is lesz a beszélgetésnek, de az ő kilétét egyelőre nem fedte fel. Posztjában csak annyit írt:

„Minden kiderül. Mi itt leszünk. De vajon ki még?”

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az eseményt beharangozó kép hátterének a múlt héten az ATV-interjúban elhíresült, majd részben megmagyarázott absztrakt rajzát tette be, már-már X-Akták szintű rejtélyhalmazról beszélhetünk. Ami biztos: este 8 órakor Orbán Viktor közösségimédia-csatornáján mindenre fény derül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Novák Katalin nem kapja tovább havi 5,7 milliós tiszteletdíját – a versenyszférában helyezkedett el a volt köztársasági elnök
A volt államfőnek azonban nem kell lemondania mindenről. Az viszont egyelőre nem nyilvános, hogy pontosan melyik cégnél talált új munkát.


Munkát vállalt a hazai versenyszférában Novák Katalin, ezért már nem kapja meg a volt államfőknek járó, havi bruttó 5,7 millió forintos tiszteletdíjat. Az információt, amelyet a Szabad Európa közölt elsőként, az Országgyűlés Hivatala is megerősítette. A volt köztársasági elnök a titkárságát és a szolgálati autó használatát megtartotta, bár a titkári feladatokat már csak ketten látják el a korábbi három fő helyett.

A törvény szerint a havi juttatás folyósítása automatikusan leáll, amint egy volt államfő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyt létesít.

Más juttatásokról, mint a kiemelt egészségügyi ellátás, az első osztályú külföldi utazások vagy az évi 73 millió forintos adománykeret, Novák Katalinnak külön kellene lemondania, de ezt nem tette meg. Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a volt államfő pontosan melyik magyarországi cégnél helyezkedett el.

Novák Katalin emellett egy nemzetközi és egy általa alapított hazai civil szervezetben is aktív. A demográfus Stephen J. Shaw-val közösen hozta létre az X-Y Worldwide nevű szervezetet, amely a globális születésszám csökkenésére keres megoldásokat. Erről korábban így posztolt: „Örömmel jelentem be, hogy az X-Y Worldwide társalapítója és vezérigazgatója lettem.” Mivel ezen tevékenységei után vélhetően nem itthon fizet járulékot, azok nem érintik a juttatásait.

Lemondása után több ellenzéki párt, köztük a Momentum is törvénymódosítást kezdeményezett a volt államfők juttatásainak megvonásáról.

Novák Katalin 2024. február 10-én a kegyelmi botrány következtében mondott le hivataláról. Azért kényszerült távozni, mert 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, akit azért ítéltek el, mert segített eltussolni felettese pedofil bűncselekményeit. A kegyelmi döntést ellenjegyző akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit szintén lemondott. Egyúttal ez az eseménysorozat volt az, ami után Magyar Péter nyilvános közéleti szereplést kezdett vállalni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már legalább 25 halottja van a nyugat-ukrajnai Ternopilt ért orosz támadásnak
A mentőalakulatok folyamatosan kutatnak a túlélők után a romok alatt. Több mint hetvenen sérültek meg a súlyos támadásban.


„Úgy tűnik, a kilencedik emelettől az elsőig ez a tüzes láva egyszerűen elnyelte az embereinket” – Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szavai szerint ilyen pusztítást végzett egy orosz légicsapás szerda hajnalban a nyugat-ukrajnai Ternopilban, ahol két kilencemeletes lakóház dőlt romba. A Telex arról írt, hogy

a támadásban legkevesebb 25 civil vesztette életét, köztük három gyerek. A sérültek száma meghaladja a hetvenet, 15-en közülük kiskorúak. A mentőalakulatok megállás nélkül dolgoznak, mert a romok alatt további áldozatokat sejtenek.

A helyi hatóságok a levegő szennyezettsége miatt figyelmeztették a lakosságot, a városban pedig november 19-től háromnapos gyászt rendeltek el.

A támadássorozat országszerte súlyos károkat okozott az energetikai hálózatban, ami miatt több nyugati régióban, így Ivano-Frankivszk és Lviv környékén is célzott áramkorlátozásokat kellett bevezetni.

Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 476 drónt és 48 rakétát lőtt ki, amelyekből a légvédelem 442 drónt és több cirkálórakétát is hatástalanított.

Eközben az ország keleti felében, Harkivban is drónok csapódtak be, megrongálva egy lakóházat, egy kórházat és egy iskolát. Itt legalább 46 sérültről tudni, köztük egy 9 és egy 13 éves kislányról.

A nyugati határ menti feszültség miatt Lengyelország és Románia is vadászgépeket emelt a levegőbe, a lengyelek pedig ideiglenesen két repülőterüket is lezárták.

Az eseményekkel egy időben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Moszkva azt állítja, hogy a szerdai csapások válaszlépések voltak, miután szerintük Ukrajna kedden amerikai gyártmányú ATACMS rakétákkal próbált meg csapást mérni az oroszországi Voronyezs polgári létesítményeire. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint azokat a rakétákat mind lelőtték, és továbbra is tagadják, hogy szándékosan támadnának civil célpontokat.

A szerdai támadás az egyik legsúlyosabb volt Nyugat-Ukrajna ellen a 2022-es invázió kezdete óta.

A térség energetikai infrastruktúráját már az elmúlt hetekben is több csapás érte. A NATO-tagállamok határához közeli támadások miatt a szomszédos országok többször is készültségbe helyezték légierejüket, a kockázat pedig a téli hónapok közeledtével tovább nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk