HÍREK
A Rovatból

„Nem maradt más lehetőségem" - három súlyos ügyről tálalt ki a volt kormányfőtanácsos, és feljelentette Gulyás Gergelyt

Bátonyi Péter a Partizán riportjában elmondta, hogyan bontják le a műemlékvédelmet gazdasági érdekek miatt, és miként kényszerítik törvénysértésekre a szakembereket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. november 27.



Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium korábbi műemléki referense, a Partizán szerdai adásában beszélt arról, hogy a minisztériumi vezetők törvénytelen döntésekre kényszerítették a szakembereket. Bátonyi szerint nem maradt más lehetősége, mint hogy feljelentést tegyen, és kiálljon a nyilvánosság elé, írja a műsor alapján a Telex.

„Úgy érzem, hogy nem maradt más lehetőségem, […], nincs más esélyem arra, hogy ennek gátat vessek, vagy bármilyen módon a közfigyelmet felhívjam, mint hogy feljelentést teszek, és kiállok a nyilvánosság elé. Az én lelkiismeretem tiszta, szégyelljék maguk azok, akik ezt megtették” – mondta a riportban.

Már a műsor vasárnapi előzetéséből kiderült, hogy Bátonyi feljelentette Gulyás Gergely minisztert és Lánszki Regő államtitkárt hivatali visszaélés miatt. A beharangozó alapján hétfő reggelre pedig már meg is kapta felmentését.

A szerdán bemutatott riport három kiemelt budapesti műemlékről szóló eljárást mutatott be:

  • Kossuth téri volt Földművelésügyi Minisztérium, ahol egy háromszintes mélygarázs miatt bontottak le jelentős részeket.
  • Kilián laktanya, melynek átalakítására újabb terveket készítettek, a védelem visszaminősítésével.
  • Heinrich-udvar, ahol szintén a műemlékvédelmi szabályok kijátszása történt.

A volt műemléki referens elmondta, hogy a döntéshozók és gazdasági szereplők titokban hoztak meg fontos döntéseket. A szakemberek feladata csupán az lett, hogy a törvénysértéseket jogilag elfogadhatónak tüntessék fel. Bátonyi szerint többször próbált belső megoldást találni, de sikertelenül.

„Bejött egy-két kollégájával, és a mi minisztériumi tárgyalótermünkben leült az asztalfőhöz, de olyan uras módon. Kicsapata a telefont az asztal közepére. A helyettes államtitkár, akinek ez a tárgyalója volt, kuporodva leült mellém, mint egy zöldborsót pucoló öregasszony. Egész végig meg sem szólalt, csak kuporogva hallgatta azt, ami történt. És elkezdte mondani a vezérigazgató, hogy neki mihez van szüksége, hogy ezt meg tudjuk csinálni” – idézett fel egy 2017-es minisztériumi egyeztetést a riportban Bátonyi.

Wachsler Tamás, az Országgyűlés Hivatala alá tartozó Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP) vezérigazgatója az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének átépítéséről érkezett tárgyalni. Wachsler elkezdte felsorolni a műemlékvédelmi osztálynak, hogy milyen szabálymódosításokra, átsorolásokra lesz szükség a beruházás megvalósításához. Bátonyi egy ponton közbeszólt, és jelezte, hogy a törvény alapján nincs lehetőség hogy mélygarázs építés céljából lebontsák a műemléki épület nagy részét.

„Erre elég arrogánsan azt mondta, hogy még nincs. Majd lesz. Számukra ez ennyi. Ők majd alkotnak olyan jogot, ami számukra ezt lehetővé teszi” – fogalmazott Bátonyi.

A Kilián laktanya tulajdonosai olyan terveket készítettek, amelyek az épület nagy részének lebontását irányozták elő. A műemlékvédelmi szakértők ezt elutasították, de Lánszki Regő államtitkár a volt kormányfőtanácsos szerint nyomást gyakorolt a beosztottjaira, hogy változtassák meg a döntést.

Lánszki Regő egy Facebook-posztban tagadta, hogy segített volna testvérének, aki a Kilián laktanya terveit készítette. Állítása szerint a tervtanács végül elutasította a testvére elképzeléseit, és azóta már nem ő a tervező.

Bátonyi szerint a műemlékvédelmet szándékosan ellehetetlenítették, hogy a gazdasági érdekek érvényesülhessenek, és erről nem tudott tovább hallgatni.

A teljes riportot itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Der Standard: Tiborcz István megvenné az orosz Raiffeisent, Orbán Viktor állítólag már Donald Trumpnál is lobbizott az ügyben
Az osztrák sajtó szerint a miniszterelnök veje 60 százalékos részt szerezne a bankban. A BDPST Zrt. ugyanakkor cáfolja, hogy bármilyen vételi szándékuk lenne.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Az osztrák Der Standard információi szerint Tiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.

A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.

A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy

a Raiffeisennél tényként kezelik egy 60 százalékos részesedést megcélzó vevőjelölt létezését. Ez a felállás megfelelne a pénzintézetnek, amely megtartaná a kisebbségi tulajdonrészt,

a forrás azonban a vevő személyét nem erősítette meg.

A Raiffeisen hivatalosan nem kommentálta az értesülést, Tiborcz István érdekeltsége, a BDPST Zrt. viszont közleményben tagadott.

„Sem Tiborcz Istvánnak, sem a BDPST-csoportnak nem áll szándékában a Raiffeisen Russia felvásárlása” – írták.

A Raiffeisen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta próbálja eladni oroszországi leányvállalatát, amely a legnagyobb nyugati tulajdonú bank maradt az országban. A kivonulást azonban jogi akadályok nehezítik: egy orosz bírósági ítélet megtiltotta a leánybank értékesítését, a pénzintézet fellebbezését pedig idén júniusban elutasították. Az osztrák bankcsoport korábban más konstrukciókkal is próbálkozott a pénz kimentésére, például a Strabag építőipari cég részesedésén keresztül, de ezek az amerikai szankciós aggályok miatt meghiúsultak. Az ügyletet tovább bonyolítja, hogy egy orosz bíróság később több mint kétmilliárd eurós kártérítésre is kötelezte a bankot egy másik ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Bíró-Nagy András: Magyar Péter új stratégiával rohamozza a Fidesz-fellegvárakat, egyetlen körzetet sem adnának fel
A Tisza több száz politikai újonccal száll harcba. Az elemző szerint ez megnehezíti a kormánypártok dolgát, mert nem tudják rásütni a kihívóra a „régi baloldal” bélyegét.


A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint

Magyar Péter stratégiája az, hogy nincs elveszett körzet, ezért a hagyományosan fideszes területeken is a legjobb eredményt célozzák meg.

Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.

Magyar Péter a kampányt nem a geopolitikai törésvonalak mentén, hanem a kormány teljesítménye, a korrupció és a gazdasági helyzet alapján akarja megvívni.

A párt hétfőn éjszaka tette közzé annak a több mint 300 embernek a nevét, akik közül a 106 egyéni képviselőjelölt kikerül. A kiválasztás kétfordulós online szavazáson zajlik: november 23-24-én a párt regisztrált tagjai, majd november 25-27-én az adott választókerület lakói szavazhatnak. A végleges névsort november 30-án jelentik be a Nemzet Hangja weboldalon, miután egy korábbi adatbiztonsági incidens miatt a szavazást egy mobilapplikációról a webre költöztették.

A jelöltek 90 százaléka újoncnak számít a politikában, ami Bíró-Nagy szerint megnehezíti a kormánypártok dolgát, hogy a Tiszára is rásüssék a „régi baloldal” bélyegét.

A Policy Solutions legfrissebb kutatása szerint a magyar társadalomban csökken a háborús félelem, és ezzel párhuzamosan a magyarok egyre kevésbé támogatnák Ukrajnát pénzügyi vagy humanitárius segítséggel.

Az elemző szerint a háborús üzenetekre való fogadókészség csökkenése a Fidesznek rossz hír, mivel a kormánypártnak jelenleg nincs ennél erősebb kampánytémája.

Budapesten annyira meggyengült a Fidesz, hogy Bíró-Nagy szerint még két ellenzéki jelölt indulása esetén is valószínűbb az ellenzéki győzelem. „Nagyobb összegbe mernék fogadni, hogy a Fidesz eredménye kettessel fog kezdődni Budapesten” – fogalmazott az elemző. Emiatt a Tisza Pártnak nem éri meg egyezkedni olyan bejáratott politikusokkal, mint Tordai Bence, mert egy ilyen alku országos szinten adna támadási felületet a Fidesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is
A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője kiakadt a közlekedési miniszter helyettesének szavain. Szerinte arcpirító, hogy az önkormányzatokra hárítják a felelősséget a vasút leépítéséért.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Újabb fejezethez érkezett Vitézy Dávid és a Lázár János vezette közlekedési minisztérium vitája, miután a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője egy friss posztban élesen bírálta a kormány vasútpolitikáját. Vitézy szerint Csepreghy Nándor miniszterhelyettes „olyan arcpirító szövegeket mondott, amiket a főnöke szokott”, majd a bejegyzést azzal a mondattal zárta:

„Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is.”

A frakcióvezető Csepreghy Nándor szavaira reagált, aki egy nyilatkozatában azt állította, hogy az önkormányzatok nem a vasút, hanem az autópályák fejlesztését kérték.

„Nem tud olyat mutatni nekem, hogy egy önkormányzat azt kérte volna, hogy a vasutat fejlesszük az irányába”

– jelentette ki a miniszterhelyettes, aki szerint „új szerelvényeket és mozdonyokat venni gazdaságilag teljesen indokolatlan”.

Vitézy Dávid szerint Csepreghy állításai nem felelnek meg a valóságnak.

Emlékeztetett, hogy a fővárosi közgyűlés az elmúlt egy évben legalább négy alkalommal is kiállt a vasúti fejlesztések mellett, legyen szó az agglomerációs vonalakról, a pályaudvarok felújításáról vagy a reptéri vasút megvalósításáról.

Vitézy szerint a Lázár-féle közlekedéspolitika csak akkor hivatkozik az önkormányzatokra, amikor a felelősséget akarja hárítani, miközben a kormány 255 milliárd forintot költ egy új MÁV-székházra a Kopaszi-gáton ahelyett, hogy a vasútra fordítaná a forrásokat.

A politikai üzengetés hátterében a MÁV járműbeszerzési programja áll.

November 17-én adták át az 50. lízingelt mozdonyt abból a 100 darabos flottából, amellyel a vasúttársaság a járműparkját frissíti. A tervek szerint 2025 végéig további öt, 2026 első három negyedévében pedig a maradék 45 jármű érkezik meg. Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója az eseményen azt mondta, ezzel „a MÁV napi működéséhez szükséges mintegy 200 mozdony közül 100 már teljesen korszerű lesz.”

A mostani lízingprogramot sokan azért tartják ellentmondásosnak, mert a MÁV-START 2022-ben keretmegállapodást kötött 115 darab új Siemens Vectron villanymozdony vásárlására, ám ezt a beszerzést a kormány később leállította. A járműbeszerzések mellett a pályahálózatot érintő döntések is vitákat váltottak ki Lázár János minisztersége alatt: 2023 nyarán tíz mellékvonalon állították le a személyszállítást, a vonatok helyét pótlóbuszok vették át.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fél éve tartanak bebörtönözve egy magyar nőt Venezuelában
Bossányi Zsuzsanna jelmeztervezőként dolgozott, de egy kutatóhajón tartóztatták le. A nőt a hírhedt La Crisálida női börtönben tartják fogva.


Politikai fogolynak nyilvánította a venezuelai Foro Penal jogvédő szervezet Bossányi Zsuzsannát, azt a magyar nőt, akit egy roncskutató hajó legénységével együtt tartóztattak le június közepén – írta a hvg.hu. A hírt Panyi Szabolcs újságíró is kommentálta: „A Kreml-barát venezuelai rezsim közel fél éve bebörtönzött egy magyar nőt” - írta a közösségi oldalán.

Bossányi Zsuzsannát és a kapitány feleségét a Caracas melletti La Crisálida női börtönben, míg a legénység férfi tagjait és a spanyol újságírót az El Rodeo börtönkomplexumban tartják fogva.

A Vesseltracker hajókövető portál szerint a holland nagykövetség egyik munkatársa már meglátogatta a holland kapitányt és feleségét, de konzuli látogatásban a magyar nő és a legénység további öt tagja is részesült.

A panamai zászló alatt közlekedő N35-ös vontatóhajót 2025 júniusában foglalták le a venezuelai hatóságok.

A fedélzeten tartózkodott a holland Pim de Rhodes kapitány és felesége, három hondurasi állampolgár, valamint egy panamai, egy indonéz és a magyar Bossányi Zsuzsanna. Velük együtt vették őrizetbe a spanyol újságírót, Miguel Moreno Dapenát is. Bossányi Zsuzsanna a Facebook-profilja alapján a művészvilágban dolgozik jelmeztervezőként és fotósként, de korábban is részt vett már az N35 roncskutató expedícióin.

Bár a hajó hivatalosan az első és második világháborúban elsüllyedt roncsokat kutatta, a venezuelai vádak szerint a csoport valójában kémkedni érkezett az ország felségvizeire. A legénységet kémkedéssel, terrorizmussal és lázítással is meggyanúsították, de hivatalos vádemelés legalább szeptember végéig nem történt ellenük. A hvg.hu kereste az ügyben a Külügyminisztériumot, de egyelőre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk