Nem lesz kánikula a héten, de sok eső sem – kellemes nyári idő várható 30 fok körüli hőmérséklettel

Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció, mivel itthon már hoztak intézkedéseket az energiacégek extraprofitjának elvonására - erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Eurológus szerint.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken a vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben. Az elfogadott intézkedések között van az is, hogy

A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.

A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

Az ülést követő tájékoztatón Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem rontott és igazán nem is javított a jelenlegi helyzeten a mai tanácsülés. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy mivel nem szerepelt a gázársapka, ezért a kormány támogatta az előterjesztést.

Szijjártó szerint ugyanakkor

"A már Magyarországon működtetett adózási-pénzügyi mechanizmusok céljukban, hatásukban gyakorlatilag ugyanazt a célt és hatást érik el, mint amelyről most itt szó volt" - mondta Szijjártó, aki szerint így „ez a csomag alkalmatlan arra, hogy megoldást hozzon a jelenlegi energiaellátási válságra Európában”.

A miniszter azt üdvözölte, hogy az újabb intézkedések nem tartalmaznak gázársapkát, az ugyanis szerinte alapvetően lehetetlenítené el Magyarország ellátását. Szijjártó felidézte, hogyha az unió ársapkát vezetne be, akkor az oroszok „leállítják teljesen a gázszállítást Európa irányába”. Szerinte ez szankciós intézkedés, de az EU kereskedelmi köntösbe akarja öltöztetni, amelynek elfogadása esetén már nincs vétóra lehetőség.

A szerdán bemutatott csomagnak ugyanis része lenne az is, hogy egyes építőipari, mérnöki, informatikai szolgáltatások orosz vállalatoknak történő nyújtását megtiltaná az EU. Ez pedig problémát okozhat a paksi bővítésnél, hiszen a Roszatom amerikai, német és francia vállalatokkal kötött alvállalkozói szerződéseket.

Valóban a polgári engedetlenség miatt rúgták ki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárait - ez derül ki az illetékes Belső-Pesti Tankerületi Központ lapunknak küldött válaszából.

Ahogy mi is beszámoltunk róla,

A tanároknak küldött levélben arra hivatkoztak, hogy a korábbi figyelmeztetés ellenére többször részt vett polgári engedetlenségben.

„Éppen kezdődött az órám, amikor felhívott az igazgató, hogy menjek le az irodájába. Ott volt a tankerület igazgatóhelyettese és még két személy. Azt mondták, nekik csak annyi a dolguk, hogy átadjanak egy levelet, nem kommentálhatják” - mondta a 444-nek Palya Tamás, a gimnázium egyik tanára. Szerinte szeptember 9. óta három ilyen nap volt, mivel a tiltakozó tanárok heti egy-egy napot jelöltek ki az engedettlenségre.

Délután befutott az illetékes tankerület válasza a tanárok elbocsátására vonatkozó kérdésünkre. Arról érdeklődtünk, miért döntöttek az elbocsátás mellett ebben az esetben, miközben sok más iskolában is volt polgári engedetlenségi akció. A Belső-Pesti TKK érvelése szerint:

Azok esetében, akik jogszerűtlen cselekedetüket ennek ellenére azóta többször megismételték, a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mint munkáltató élt a rendkívüli felmentés jogával.”

Spontán szolidaritási tüntetésbe kezdtek péntek este a budapesti Kölcsey Ferenc gimnázium diákjai a kirúgott tanáraik miatt.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, pénteken az intézmény több tanára levelet kapott az illetékes tankerületi központtól, amelyben az állt, hogy rendkívül felmentéssel megszüntetik a munkaviszonyukat. Később a Belső-Pesti Tankerületi Központ lapunknak küldött válaszában megerősítette:

Az ügy miatt hétfő reggelre a Tanítanék Mozgalom is tiltakozó akciót szervezett a budapesti gimnázium elé, úgy tűnik azonban a diákok ezt nem várták meg, és már pénteken kifejezték szolidaritásukat a kirúgott tanárok felé. A résztvevők azt skandálták:

A spontán tiltakozást a Mérce közvetíti élőben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be arra, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt.

- fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel "de jure", azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.