HÍREK
A Rovatból

Nem csak a túlsúlyosok kerülnek ki a csípő- és térdprotézis várólistájáról, más csoportok is eleshetnek a műtéttől

A protokoll szerint bizonyos állapotú stroke-osok, daganatosok és autisták sem kerülhetnek fel a várólistára. Orvosok szerint ez súlyos következményekkel járhat.


Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly vitát kavart a kormány új szabályozása, amellyel a térd- és csipőprotézisra várók listáját akarnék rövidíteni. Ennek egyik új eleme, hogy túlsúlyos emberek nem kerülhetnének a várólistára.

A szakemberek szerint azonban más eseteket is felsorol az új protokoll, így újabb betegek eshetnek el a beavatkozástól.

A NEAK által közzétett protokoll alapján bizonyos betegcsoportok nem kerülhetnek fel a csípő- és térdprotézis műtét várólistájára.

A kizáró okok között szerepelnek a sztrók egyes esetei, áttétes daganatos betegségek, autoimmun betegségek, valamint a beteg együttműködésének és szociális helyzetének elégtelensége is.

A 24.hu egyik orvos forrása szerint problémás, hogy a „bizonyos esetek” kitétel nincs pontosan meghatározva a sztrókos betegeknél, így nem egyértelmű, mely állapotok esetén vehető még fel valaki a várólistára, és mikor nem. Azt mondta: „Hiányoznak a kritériumok.”

A szociális helyzetre vonatkozó előírásokat szintén nem részletezi a protokoll. Egy másik orvos forrás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a beteg a hazabocsátás után olyan környezetbe kerülne vissza, ahol a rossz higiéniai körülmények miatt magas a fertőzésveszély – például hajléktalan –, akkor nem műthető. Hozzátette: ez csak feltételezés, mert a hivatalos dokumentum nem ír részletesen erről a kritériumról.

Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos korábban egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az abszolút kontraindikációk alapján „nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, azaz nem rehabilitálható.” Példaként egy súlyos autista baleseti sérültet említett, aki így a jövőben sem kaphat ilyen ellátást, és nagy valószínűséggel élete hátralévő részét ágyhoz kötötten kell töltenie.

Egy másik orvos forrás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy daganatos betegek esetén, ha balesetet szenvednek és akut ellátásra szorulnak, az őket fogadó orvos sokszor nem tudja, pontosan mit mondott az onkológusuk a várható életkilátásokról. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg áttétes daganattal is tovább él, mint amire az onkológus számított.

A NEAK az Economx kérdésére azt válaszolta, hogy „reményeik szerint a várólista-protokollok egyértelmű útmutatást adnak a várólista kezelésben dolgozó szakorvosok és a szakszemélyzet részére annak érdekében, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben tegyék lehetővé az ellátás igénybevételét, ütemezését”. Hozzátették: céljuk a 2019-es, vagyis a pandémia előtti várakozási idők elérése.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
VSquare: Rogán Antaltól az amerikai szankciók miatt vettek el hirtelen területeket
A miniszter egyik napról a másikra elvesztette a technológiai területek irányítását – a háttérben amerikai szankciók és pánikszerű kormányzati lépések sejlenek fel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 04.



„Február végén Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert hirtelen megfosztották az olyan kulcsfontosságú területek felügyeletétől, mint az informatikai fejlesztések és közbeszerzések, illetve az e-közigazgatás – lényegében minden technológiával kapcsolatos területet elvettek tőle. Orbán Viktor nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért vette el a legbefolyásosabb miniszterétől ezen területek irányítását,

de több kormányközeli forrás is azt állította nekem, hogy ez Rogán amerikai szankcionálásának következménye lehetett.

(Rogán Antalt a globális Magnyickij-törvény alapján a Biden-adminisztráció utolsó napjaiban sújtották szankcióval, a hivatalos magyarázat szerint a korrupcióban való részvétele és irányító szerepe miatt.)” – olvasható Panyi Szabolcs bejegyzésében a Facebookon.

„A források szerint amerikai technológiai cégek – a szankciókat betartva – jelezték a magyar kormánynak, hogy nem tudnak technológiát (sem hardvert, sem szoftvert) szállítani olyan állami intézményeknek, amelyek Rogán irányítása alatt állnak. Egy, a Rogán amerikai szankcionálásával kapcsolatos ügyekben jártas forrás úgy fogalmazott:

egyetlen amerikai cég vagy magánszemély sem köt üzletet a szankciós listán szereplő személlyel, ha be akarják tartani az amerikai törvényeket.

Ha pedig nem világos, hogy az adott szankcionált személy érintett-e egy konkrét ügyletben, az amerikai cégek akkor is inkább elállnak az üzlettől.”

Azt is megemlíti, hogy egy kormányzati forrás arról számolt be: a Rogán feladatköreinek más minisztériumokhoz történő átcsoportosításáról szóló kormányrendelet szövegét az utolsó pillanatban állították össze. Állítása szerint például az Igazságügyi Minisztérium jogászait egy hétvégi napon hívták be, hogy véglegesítsék a dokumentumot.

„Ez nemcsak arra utal, hogy a döntés hirtelen született, hanem arra is, hogy az Orbán-kormány már kevésbé számít arra, hogy a Trump-adminisztráció esetleg gyorsan feloldaná a Rogán elleni szankciókat. (Rogán minisztériuma nem válaszolt a kérdéseimre.)”

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Botrány Orbán rádióinterjúja előtt: tüntetők várták a miniszterelnököt az MTVA-nál
A Momentum aktivistái már hajnalban elfoglalták a környéket, hogy megállítsák Orbán Viktort. Molinókkal, festett arccal és palesztin zászlóval üzentek Netanjahunak is.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 04.



Ismét tüntetők jelentek meg az MTVA székházánál Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúja előtt, írja az Index. A Momentum tagjai és néhány demonstráló már fél 7-kor a helyszínre érkezett.

A résztvevők számokkal ellátott kártyákat kaptak, hogy mind a hét bejáratnál jelen lehessen valaki, és így a miniszterelnök egyik kapun se tudjon észrevétlenül bejutni az épületbe.

A rendőrség előzetesen arra kérte a szervezőket, hogy ne foglalják el az úttestet, és tartsák be a gyülekezés szabályait, de a demonstrálók ezt nem tartották magukra érvényesnek.

Több tüntető molinókkal érkezett, egyikük vörösre festette az arcát, és palesztin zászlót kötött magára. A lap szerint ezzel a Budapesten tartózkodó Benjamin Netanjahunak akart üzenni.

A szervezők kérdéseket és üzeneteket is vittek Orbán Viktornak, ezeket megpróbálták eljuttatni az épületbe, de a biztonsági őrök ezt megakadályozták. Az üzeneteket végül az ajtó melletti falra ragasztották fel, amit a biztonsági szolgálat szerint nem tehettek volna meg.

Később a demonstrálók leültek a földre, és összekapaszkodtak, akárcsak a korábbi hasonló eseményen. A rendőrök mindenkit felállítottak és igazoltattak. Az Index szerint több rendőr volt a helyszínen, mint tüntető, az esemény békésen zajlott, egy résztvevő viselkedett agresszívan a rendőrökkel.

Az akciót élőben közvetítették a Facebookon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Benjámin Netanjahu és Orbán Viktor telefonon egyeztetett Donald Trumppal
Arról is beszéltek, hogy Magyarország úgy döntött, kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.


Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Orbán Viktor miniszerelnök csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel - jelentette az israelnationalnews hírportál.

A tájékoztatás szerint a felek arról beszéltek, hogy Magyarország úgy döntött, kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A három politikus ezen felül megvitatta az esetleges további lépéseket ez ügyben - írja az MTI.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk
A miniszterelnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai szervezetté vált, ezért döntöttek a kilépés mellett. A Momentum ismét akciózott az MTVA székháznál.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt több témáról, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásáról, a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről, valamint a magyar gazdaság helyzetéről, amit a hvg.hu foglalt össze.

A miniszterelnök Benjamin Netanjahu látogatásáról azt mondta:

„Nem szoktuk letartóztatni a vendégeket, másrészt nem akartuk letartóztatni, mert a barátunk, hiszen Izrael nem közömbös, hanem a barátunk. És még ha akartuk volna, akkor sem tudjuk, mert nem volt rá jogi lehetőség, ugyanis soha nem hirdettük ki a Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó nemzetközi megállapodást.”

Hozzátette, hogy Netanjahu „1000 százalékig biztonságban” volt Magyarországon.

Orbán a beszélgetés elején kijelentette: „Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk.” Kifejtette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szerinte politikai szervezetté vált, ezért döntöttek úgy, hogy Magyarország kilép az egyezményből. Azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Törökország sem tagjai az ICC-nek.

A kormányfő megismételte korábbi álláspontját is: „Zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben.” A rádióban részletesen beszélt arról, miért tartja fontosnak Izrael biztonságát, és milyen gazdasági és katonai együttműködés zajlik a két ország között.

A rádióinterjú előtt a Momentum Mozgalom újra megpróbálta megakadályozni a műsor megtartását. Harmadik alkalommal is az MTVA székházához vonultak, ahol élőláncot alkottak az egyik portánál. A rendőrök egyesével szétválasztották az aktivistákat, majd intézkedtek velük szemben. Az akcióról a párt élőben közvetített a közösségi oldalán.

Orbán kitért a gazdasági helyzetre is. Úgy fogalmazott: „Ha munka van, minden van.” Azt mondta, a reálkeresetek növekedtek, és újra az „áttörés éve” következik. A céljai között említette az árak letörését, az adócsökkentést, a száz gyár programot, a kisvállalkozások támogatását és a nyugdíjas élelmiszeráfa-visszatérítést. Kiemelte, hogy ezekért személyes felelősséget vállal.

A miniszterelnök elmondta, hogy sok roma származású embernek sikerült munkát találni, amire büszke. Az áremelkedésekkel kapcsolatban három területet emelt ki: az élelmiszerekét, a szolgáltatásokét – különösen a telekommunikációs szektort – és a bankszektort. Az élelmiszerárakról azt mondta: „Enni kell”, ezért ott kellett a leggyorsabban beavatkozni. A telekommunikációs cégekkel „szigorú beszélgetések” zajlanak, míg a bankoknál szerinte bár jelentős közterhek vannak, a cégek így is sikeresek.

A rádióinterjúban szóba került Orbán tarnazsadányi látogatása is. Úgy fogalmazott, hogy „a drogok elleni harcot szerinte nem lehet az irodából irányítani.” Elmondta, hogy a patkányméregszerű drogok családokat tesznek tönkre, ezért több ezer rendőrt mozgósítottak az országban. A kormányfő szerint zéró tolerancia van, „hajtóvadászat van a drog terjesztői ellen.”

Végül a gyülekezési törvény módosításáról is beszélt.

Azt mondta, nem normális, hogy hídfoglalások miatt emberek közlekedési dugóban ragadjanak. Szerinte azokat is védeni kell, akik nem vesznek részt demonstrációkon, ezért szükséges a jogszabály módosítása.

Orbán a nemzetközi politikai helyzetről is beszélt. Azt mondta, hogy Donald Trump már első lépésként elszigetelte a konfliktust, és most a fegyvernyugvás a cél. Hozzátette: „Csóró országoknak soha nincs erős hadserege.” A kormányfő szerint a gazdaságot kell megerősíteni ahhoz, hogy a védelmi képességek is fejlődjenek. Azt is kijelentette, hogy a vesztésre álló ukrán hadseregbe magyarokat is besoroznak.

A teljes interjút itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: