„A befektetésünk az jó kezekben van” – mondta Kecskemét fideszes polgármestere a 127 milliárdról, amit hiába kértek vissza a jegybanki alapítvány cégétől

A csípőprotézisek műtéti listájának módosítása miatt Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán reagált.

A szakorvos, egészségügyi elemző, -rendszerfejlesztő azt írja:

„Na még egy szó a csípőprotézis protokollról, ami azt szabályozza, hogy ki kerülhet fel a várólistára és ki nem, azaz ki operálható meg, vagy ki nem. Várólistára az akut betegeket is felteszik, így ez nemcsak a krónikus, hanem az akut ellátást is érinti.

ha

- a túlsúlyos, túl izmos, ahogyan

- azt sem, akinek együttműködésének, szociális helyzetének elégtelensége zárja ki a műtétet,

vagy

- azt sem, akinél a kooperáló képességének a posztoperatív együttműködés képességének a hiánya áll fent,

vagy

- azt sem, aki bármely olyan betegségben szenved ami miatt a beteg várható élet kilátása kevesebb, mint 3-6 hónap”.

A szakember szerint ezzel az állam megtagadja ezektől a betegektől az akut, azaz a baleseti ellátásnak ezt a formáját. Ami miatt viszont ezek a betegek az ágyhoz lesznek kötve életük végéig, „vagy amíg le nem fogynak, vagy majd ki nem gyógyulnak a pszichés betegségeikből, vagy bátorkodnak nem 3-6 hónap alatt meghalni” - írja az orvos.

Magyarázata szerint „az akut, azaz a közúti, vagy bármilyen más balesetet szenvedett combnyak törött beteget fel kell tenni a várólistára a műtétet megelőzően, majd a műtétet követően másnap levenni. Azaz eddig amikor elcsúszott a jégen özv. Zitkovicsné és combnyak törést szenvedett, akkor a mentő beszállította a kórházba, ahol aznap, vagy másnap megoperálták, de előtte szigorúan feltették a várólistára, majd másnap levették onnan”.

Úgy véli, hogy erre „a statisztikával való játék miatt van valószínűleg szükség, mert így az egynapos várakozások szignifikánsan javítják az átlagos várakozási időt”.

Szintén ezen a példán vezette le, hogy mit okozna az új szabályozás: „most özv. Zitkovicsné ha elcsúszik a jégen és a fenti kondíciók valamelyike fennáll, akkor nem operálható meg, és élete további részébe valószínűleg fekvőbeteg lesz, ezzel nemcsak a saját, de környezete életminőségét is rendesen lenullázva.

Ez a nagyon veszélyes és ostoba ebben a protokollban, amit egy rendőrtábornok, és egy szakvizsgát letenni nem képes államtitkár Takács Péter hagyott jóvá. Ezzel valószínűleg Takács magát is, de Orbán Viktort is kizárva az állami ellátásból”.

A szakember a bejegyzéshez kommentben még odaírta:

„A csípőprotézis az, amely bizonyos esetekben kielégítő eredményt adó megoldás, hiszen ezekben az esetekben elhal a combcsont feje, így azt csak protézissel lehet helyettesíteni. Ehelyett van a konzervatív kezelés, ami hagyja, hogy valahogy összeforrjon, de ez sajnos nem fog a esetek jelentős részében járóképességet adni, míg csípőprotézissel a maratont is le lehet futni. Csavarozni a combnyaktörést akkor lehet és érdemes, ha az elmozdulás kicsi, és a törés valószínűleg nem nyírta el a combfejet ellátó artériát, ha nagy az elmozdulás, és sérült az artéria, akkor a combfej el fog halni, nekrotizálni fog, a beteg komoly eséllyel járásképtelen marad, azaz ágyhoz kötött, hacsak nem kap csípőprotézist”.

Dr. Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, egészségügyi szakember is megszólalt a kormány térd- és csípőprotézis műtétekre vonatkozó új szabályozása miatt. Ennek egyik eleme, hogy a jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a várólistára.

A szakember egy sajtótájékoztatón beszélt erről. A posztban azt írták hozzá:

Komáromi többek között arról beszélt, hogy az új protokoll szerint a túlsúlyos betegeket fel sem veszik a várólistára, azaz így a magyar miniszterelnök sem kerülhetne fel erre. "Mi jól tudjuk, hogy Orbán Viktor a leggazdagabb magyar, így valószínűleg ő a fizetős magánkórházat választaná, ahol nincs ilyen korlátozás" - mondta.

A DK szerint nem lehet másodrendű állampolgárként kezelni a túlsúlyos embereket sem, így nem lehet őket kizárni rendőri, bürokratikus módszerekkel az állami ellátásból.

Úgy vélte, hogy szakmai alapon kellene jó döntéseket hozni, ez azonban most hiányzik. Nem a túlsúlyosok miatt kevés a műtét, hanem azért, mert az állam szándékosan alulfinanszírozza az ilyen műtéteket - mondta Komáromi. Az egészségügyben mindent a valós árán kellene finanszírozni - tette hozzá.

A NEAK döntése embertelen és szakmaiatlan is - mondta. Magyarázata szerint a túlsúlyosoknak pont a több mozgásra lenne szükségük, de ebben akadályozottak, miközben nagy fájdalmaik vannak. A fogyást pedig nem támogatja az állam.

VIDEÓ: Komáromi Zoltán tájékoztatója

A kilépést Gulyás Gergely jelentette be, azelőtt, hogy Orbán Viktor a Karmelitában fogadta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

orbán Viktor később az izraeli vezetővel közös sajtótájékoztatón azt mondta: „a Nemzetközi Büntetőbíróság a magyar kormány álláspontja szerint egy politikai bírósággá változott az utóbbi években, és ezt alátámasztja az izraeli miniszterelnök ellen hozott döntés is”.

A Nemzetközi Büntetőbíróság szóvivője reagált Benjamin Netanjahu magyarországi látogatására. Fad El-Abdullah közölte:

A magyar kormány hivatalosan a látogatás reggelén jelentette be, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő néhány órával Netanjahu budapesti érkezése után erősítette meg a döntést.

Orbán Viktor már akkor meghívta az izraeli kormányfőt, amikor tavaly novemberben kiadták az elfogatóparancsot. Azt mondta, a bíróság határozatának „semmi hatása nem lesz” Magyarországon.

A döntést a kormány már tavaly nyár óta fontolgatta, amikor a bíróság kérelmet nyújtott be Netanjahu elfogására.

A Nemzetközi Büntetőbíróság bírái novemberben azt írták, hogy „megalapozott okok” alapján Netanjahu „büntetőjogi felelősséget viselhet” háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt, amelyek az Izrael és a Hamász közötti háború során történtek. Netanjahu „antiszemita” döntésnek nevezte a bíróság lépését.

Forrás: 24.hu, BBC.

A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután tárgyalja a 15. Alaptörvény-módosítás javaslatát, amelyhez a kormánypárti képviselők nem sokkal az ülés előtt több módosítást is benyújtottak – írta meg a Telex.

A módosítások értelmében bekerülhet az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga.

kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot, feltételekhez köthetnék az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, valamint helyi adózási kötelezettségeket is meghatározhatnának. A javaslat szövege szerint: „A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”

A veszélyhelyzeti szabályozás is változna.

Ez eltér a három hete benyújtott verziótól, amely korlátlan idejű hosszabbítást tett volna lehetővé.

Az új javaslat rögzíti azt is, hogy a jövőben a kormány nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el törvényi rendelkezésektől az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül.

A köztársasági elnök továbbra is dönthet arról, ki szerezhet magyar állampolgárságot, és kitől vehetik el azt, ugyanakkor a tervezett felfüggesztés nem fog hozzá tartozni. Az új szöveg így fogalmaz: „a felfüggesztés kivételével dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben”.

A három héttel ezelőtt benyújtott módosításban még az a sorrend szerepelt, hogy „az apa férfi, az anya nő”, ez most megváltozik: a javaslat visszatér a korábbi sorrendre, amely szerint „az anya nő, az apa férfi”.