HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk

A miniszterelnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai szervezetté vált, ezért döntöttek a kilépés mellett. A Momentum ismét akciózott az MTVA székháznál.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt több témáról, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásáról, a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről, valamint a magyar gazdaság helyzetéről, amit a hvg.hu foglalt össze.

A miniszterelnök Benjamin Netanjahu látogatásáról azt mondta:

„Nem szoktuk letartóztatni a vendégeket, másrészt nem akartuk letartóztatni, mert a barátunk, hiszen Izrael nem közömbös, hanem a barátunk. És még ha akartuk volna, akkor sem tudjuk, mert nem volt rá jogi lehetőség, ugyanis soha nem hirdettük ki a Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó nemzetközi megállapodást.”

Hozzátette, hogy Netanjahu „1000 százalékig biztonságban” volt Magyarországon.

Orbán a beszélgetés elején kijelentette: „Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk.” Kifejtette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szerinte politikai szervezetté vált, ezért döntöttek úgy, hogy Magyarország kilép az egyezményből. Azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Törökország sem tagjai az ICC-nek.

A kormányfő megismételte korábbi álláspontját is: „Zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben.” A rádióban részletesen beszélt arról, miért tartja fontosnak Izrael biztonságát, és milyen gazdasági és katonai együttműködés zajlik a két ország között.

A rádióinterjú előtt a Momentum Mozgalom újra megpróbálta megakadályozni a műsor megtartását. Harmadik alkalommal is az MTVA székházához vonultak, ahol élőláncot alkottak az egyik portánál. A rendőrök egyesével szétválasztották az aktivistákat, majd intézkedtek velük szemben. Az akcióról a párt élőben közvetített a közösségi oldalán.

Orbán kitért a gazdasági helyzetre is. Úgy fogalmazott: „Ha munka van, minden van.” Azt mondta, a reálkeresetek növekedtek, és újra az „áttörés éve” következik. A céljai között említette az árak letörését, az adócsökkentést, a száz gyár programot, a kisvállalkozások támogatását és a nyugdíjas élelmiszeráfa-visszatérítést. Kiemelte, hogy ezekért személyes felelősséget vállal.

A miniszterelnök elmondta, hogy sok roma származású embernek sikerült munkát találni, amire büszke. Az áremelkedésekkel kapcsolatban három területet emelt ki: az élelmiszerekét, a szolgáltatásokét – különösen a telekommunikációs szektort – és a bankszektort. Az élelmiszerárakról azt mondta: „Enni kell”, ezért ott kellett a leggyorsabban beavatkozni. A telekommunikációs cégekkel „szigorú beszélgetések” zajlanak, míg a bankoknál szerinte bár jelentős közterhek vannak, a cégek így is sikeresek.

A rádióinterjúban szóba került Orbán tarnazsadányi látogatása is. Úgy fogalmazott, hogy „a drogok elleni harcot szerinte nem lehet az irodából irányítani.” Elmondta, hogy a patkányméregszerű drogok családokat tesznek tönkre, ezért több ezer rendőrt mozgósítottak az országban. A kormányfő szerint zéró tolerancia van, „hajtóvadászat van a drog terjesztői ellen.”

Végül a gyülekezési törvény módosításáról is beszélt.

Azt mondta, nem normális, hogy hídfoglalások miatt emberek közlekedési dugóban ragadjanak. Szerinte azokat is védeni kell, akik nem vesznek részt demonstrációkon, ezért szükséges a jogszabály módosítása.

Orbán a nemzetközi politikai helyzetről is beszélt. Azt mondta, hogy Donald Trump már első lépésként elszigetelte a konfliktust, és most a fegyvernyugvás a cél. Hozzátette: „Csóró országoknak soha nincs erős hadserege.” A kormányfő szerint a gazdaságot kell megerősíteni ahhoz, hogy a védelmi képességek is fejlődjenek. Azt is kijelentette, hogy a vesztésre álló ukrán hadseregbe magyarokat is besoroznak.

A teljes interjút itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva változások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amin egész Európa ledöbben
A magyar férfiaknak már nincs lehetőségük korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjra. Szakértők szerint ez súlyos következményekkel járhat több százezer emberre nézve.


Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.

Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.

Ezzel párhuzamosan a nők valamivel jobban jártak: 2011. január 1-jével bevezették számukra a kedvezményes nyugdíjformát, a Nők40 programot.

Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.

A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a 2011 végén megszűnt korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét, de ezt az összeget túlszárnyalja a Nők40 program költsége, amely évente a GDP 0,57 százalékával rontja a mérleget.

Farkas András szerint a jövőbeni nyugdíjreform egyik központi kérdése lehet a Nők40 program. Emellett fontosnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a férfiak újra igénybe vehessenek rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.

Az OECD korábban javasolt is ilyen irányú változtatásokat, de a magyar kormány nem támogatta őket.

A szakértő szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele lehetne, hogy a korhatár előtt megigényelt nyugdíjakat levonás terhelje. A levonás mértéke attól függne, hány évvel korábban igényli valaki az ellátást. Mindeközben a nők esetében az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció miatt a levonás kisebb mértékű lehetne.

Farkas külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 65. életévüket betöltött magyar férfiak várható élettartama több mint négy évvel marad el az EU-átlagtól, a gazdagabb államok átlagához képest pedig a különbség meghaladja a hat évet is.

A 65 éves korban egészségben várható élettartam a férfiaknál alig haladja meg a négy évet.

(24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”


Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".

Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:

"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.

A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.

Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.

És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.


A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.

A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.

A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".

A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.

Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".

Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.

A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.

A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.

Képgaléria: Tömeg a hídnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Én tényleg nem akartam hidat zárni, de a rendőrök megtették – Fotók
A politikus a Margitszigetre indult a tüntetők tömegével, hogy ott a pedagógus szakszervezet sátránál fejezzék ki szolidaritásukat. Nem akartak lezárást, de rendőrsorfal várta őket.


Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.

Azt is elmondta, hogy nem szeretne hídlezárást, és nem akar balhét. Bejelentette azt is, hogy nem hagyják abba a tüntetést, és ezentúl minden kedden a Ferenciek terén fog békésen demonstrálni, bízva abban, hogy sokan csatlakoznak hozzá.

A beszéd után megindult a tömeg a szigetre. A hídon azonban rendőrök zárták le az utat, így jutottak be a Margitszigetre. A kordonról fotókat is megosztott a politikus:

A Kossuth térről a Momentum Mozgalom a Várba indult el, hogy ott a Karmelita kolostornál kitűzzék az uniós zászlót. A vonulókat azonban a rendőrség sorfala nem engedte át a Szabadság hídon. Ezért most a Belügyminisztériumhoz mennek. Fotókon az eddigi események:


Link másolása
KÖVESS MINKET: