HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk

A miniszterelnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai szervezetté vált, ezért döntöttek a kilépés mellett. A Momentum ismét akciózott az MTVA székháznál.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt több témáról, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásáról, a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről, valamint a magyar gazdaság helyzetéről, amit a hvg.hu foglalt össze.

A miniszterelnök Benjamin Netanjahu látogatásáról azt mondta:

„Nem szoktuk letartóztatni a vendégeket, másrészt nem akartuk letartóztatni, mert a barátunk, hiszen Izrael nem közömbös, hanem a barátunk. És még ha akartuk volna, akkor sem tudjuk, mert nem volt rá jogi lehetőség, ugyanis soha nem hirdettük ki a Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó nemzetközi megállapodást.”

Hozzátette, hogy Netanjahu „1000 százalékig biztonságban” volt Magyarországon.

Orbán a beszélgetés elején kijelentette: „Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk.” Kifejtette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szerinte politikai szervezetté vált, ezért döntöttek úgy, hogy Magyarország kilép az egyezményből. Azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Törökország sem tagjai az ICC-nek.

A kormányfő megismételte korábbi álláspontját is: „Zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben.” A rádióban részletesen beszélt arról, miért tartja fontosnak Izrael biztonságát, és milyen gazdasági és katonai együttműködés zajlik a két ország között.

A rádióinterjú előtt a Momentum Mozgalom újra megpróbálta megakadályozni a műsor megtartását. Harmadik alkalommal is az MTVA székházához vonultak, ahol élőláncot alkottak az egyik portánál. A rendőrök egyesével szétválasztották az aktivistákat, majd intézkedtek velük szemben. Az akcióról a párt élőben közvetített a közösségi oldalán.

Orbán kitért a gazdasági helyzetre is. Úgy fogalmazott: „Ha munka van, minden van.” Azt mondta, a reálkeresetek növekedtek, és újra az „áttörés éve” következik. A céljai között említette az árak letörését, az adócsökkentést, a száz gyár programot, a kisvállalkozások támogatását és a nyugdíjas élelmiszeráfa-visszatérítést. Kiemelte, hogy ezekért személyes felelősséget vállal.

A miniszterelnök elmondta, hogy sok roma származású embernek sikerült munkát találni, amire büszke. Az áremelkedésekkel kapcsolatban három területet emelt ki: az élelmiszerekét, a szolgáltatásokét – különösen a telekommunikációs szektort – és a bankszektort. Az élelmiszerárakról azt mondta: „Enni kell”, ezért ott kellett a leggyorsabban beavatkozni. A telekommunikációs cégekkel „szigorú beszélgetések” zajlanak, míg a bankoknál szerinte bár jelentős közterhek vannak, a cégek így is sikeresek.

A rádióinterjúban szóba került Orbán tarnazsadányi látogatása is. Úgy fogalmazott, hogy „a drogok elleni harcot szerinte nem lehet az irodából irányítani.” Elmondta, hogy a patkányméregszerű drogok családokat tesznek tönkre, ezért több ezer rendőrt mozgósítottak az országban. A kormányfő szerint zéró tolerancia van, „hajtóvadászat van a drog terjesztői ellen.”

Végül a gyülekezési törvény módosításáról is beszélt.

Azt mondta, nem normális, hogy hídfoglalások miatt emberek közlekedési dugóban ragadjanak. Szerinte azokat is védeni kell, akik nem vesznek részt demonstrációkon, ezért szükséges a jogszabály módosítása.

Orbán a nemzetközi politikai helyzetről is beszélt. Azt mondta, hogy Donald Trump már első lépésként elszigetelte a konfliktust, és most a fegyvernyugvás a cél. Hozzátette: „Csóró országoknak soha nincs erős hadserege.” A kormányfő szerint a gazdaságot kell megerősíteni ahhoz, hogy a védelmi képességek is fejlődjenek. Azt is kijelentette, hogy a vesztésre álló ukrán hadseregbe magyarokat is besoroznak.

A teljes interjút itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette: döntöttek a magyar katonák
A honvédelmi miniszter közösségi oldalán közölte, hogy a katonák kérésére visszaállítják a rendszerváltás utáni alakulatneveket és hadrendi számokat. A bejegyzés szerint az állomány arról is döntött, hogy altisztként kívánja folytatni a szolgálatot.


Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

„Az állomány egyértelműen jelezte: altisztként kívánják folytatni szolgálatukat, és minden alakulat azt kérte, hogy visszakaphassa a rendszerváltás utáni nevét és hadrendi számát.”

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

„Mert a hagyományaink adják a gyökereinket, a katonáink pedig a jövőnket. Ezért a hangjuk mindig számítani fog.”

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.


Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk