Hadházy Ákos: Orbán arrogáns reakciója megmutatja, mennyire zavarják őket az eddigi tiltakozások

Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly vitát kavart a kormány új szabályozása, amellyel a térd- és csipőprotézisra várók listáját akarnék rövidíteni. Ennek egyik új eleme, hogy túlsúlyos emberek nem kerülhetnének a várólistára.

A szakemberek szerint azonban más eseteket is felsorol az új protokoll, így újabb betegek eshetnek el a beavatkozástól.

A NEAK által közzétett protokoll alapján bizonyos betegcsoportok nem kerülhetnek fel a csípő- és térdprotézis műtét várólistájára.

A 24.hu egyik orvos forrása szerint problémás, hogy a „bizonyos esetek” kitétel nincs pontosan meghatározva a sztrókos betegeknél, így nem egyértelmű, mely állapotok esetén vehető még fel valaki a várólistára, és mikor nem. Azt mondta: „Hiányoznak a kritériumok.”

A szociális helyzetre vonatkozó előírásokat szintén nem részletezi a protokoll. Egy másik orvos forrás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a beteg a hazabocsátás után olyan környezetbe kerülne vissza, ahol a rossz higiéniai körülmények miatt magas a fertőzésveszély – például hajléktalan –, akkor nem műthető. Hozzátette: ez csak feltételezés, mert a hivatalos dokumentum nem ír részletesen erről a kritériumról.

Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos korábban egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az abszolút kontraindikációk alapján „nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, azaz nem rehabilitálható.” Példaként egy súlyos autista baleseti sérültet említett, aki így a jövőben sem kaphat ilyen ellátást, és nagy valószínűséggel élete hátralévő részét ágyhoz kötötten kell töltenie.

Egy másik orvos forrás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy daganatos betegek esetén, ha balesetet szenvednek és akut ellátásra szorulnak, az őket fogadó orvos sokszor nem tudja, pontosan mit mondott az onkológusuk a várható életkilátásokról. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg áttétes daganattal is tovább él, mint amire az onkológus számított.

A NEAK az Economx kérdésére azt válaszolta, hogy „reményeik szerint a várólista-protokollok egyértelmű útmutatást adnak a várólista kezelésben dolgozó szakorvosok és a szakszemélyzet részére annak érdekében, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben tegyék lehetővé az ellátás igénybevételét, ütemezését”. Hozzátették: céljuk a 2019-es, vagyis a pandémia előtti várakozási idők elérése.

Forrás: 24.hu

„Február végén Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert hirtelen megfosztották az olyan kulcsfontosságú területek felügyeletétől, mint az informatikai fejlesztések és közbeszerzések, illetve az e-közigazgatás – lényegében minden technológiával kapcsolatos területet elvettek tőle. Orbán Viktor nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért vette el a legbefolyásosabb miniszterétől ezen területek irányítását,

(Rogán Antalt a globális Magnyickij-törvény alapján a Biden-adminisztráció utolsó napjaiban sújtották szankcióval, a hivatalos magyarázat szerint a korrupcióban való részvétele és irányító szerepe miatt.)” – olvasható Panyi Szabolcs bejegyzésében a Facebookon.

„A források szerint amerikai technológiai cégek – a szankciókat betartva – jelezték a magyar kormánynak, hogy nem tudnak technológiát (sem hardvert, sem szoftvert) szállítani olyan állami intézményeknek, amelyek Rogán irányítása alatt állnak. Egy, a Rogán amerikai szankcionálásával kapcsolatos ügyekben jártas forrás úgy fogalmazott:

Ha pedig nem világos, hogy az adott szankcionált személy érintett-e egy konkrét ügyletben, az amerikai cégek akkor is inkább elállnak az üzlettől.”

Azt is megemlíti, hogy egy kormányzati forrás arról számolt be: a Rogán feladatköreinek más minisztériumokhoz történő átcsoportosításáról szóló kormányrendelet szövegét az utolsó pillanatban állították össze. Állítása szerint például az Igazságügyi Minisztérium jogászait egy hétvégi napon hívták be, hogy véglegesítsék a dokumentumot.

(via 24.hu)

Ismét tüntetők jelentek meg az MTVA székházánál Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúja előtt, írja az Index. A Momentum tagjai és néhány demonstráló már fél 7-kor a helyszínre érkezett.

A résztvevők számokkal ellátott kártyákat kaptak, hogy mind a hét bejáratnál jelen lehessen valaki, és így a miniszterelnök egyik kapun se tudjon észrevétlenül bejutni az épületbe.

A rendőrség előzetesen arra kérte a szervezőket, hogy ne foglalják el az úttestet, és tartsák be a gyülekezés szabályait, de a demonstrálók ezt nem tartották magukra érvényesnek.

A szervezők kérdéseket és üzeneteket is vittek Orbán Viktornak, ezeket megpróbálták eljuttatni az épületbe, de a biztonsági őrök ezt megakadályozták. Az üzeneteket végül az ajtó melletti falra ragasztották fel, amit a biztonsági szolgálat szerint nem tehettek volna meg.

Később a demonstrálók leültek a földre, és összekapaszkodtak, akárcsak a korábbi hasonló eseményen. A rendőrök mindenkit felállítottak és igazoltattak. Az Index szerint több rendőr volt a helyszínen, mint tüntető, az esemény békésen zajlott, egy résztvevő viselkedett agresszívan a rendőrökkel.

Az akciót élőben közvetítették a Facebookon:

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Orbán Viktor miniszerelnök csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel - jelentette az israelnationalnews hírportál.

A tájékoztatás szerint a felek arról beszéltek, hogy Magyarország úgy döntött, kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A három politikus ezen felül megvitatta az esetleges további lépéseket ez ügyben - írja az MTI.