SZEMPONT
A Rovatból

Nem bírták a gyerekeik nélkül, ők is külföldre költöztek

A jobb megélhetés miatt külföldre menekülő magyarok korábban sosem hitték volna, hogy másik országban fognak élni.


A 61 éves Marika férjével együtt ment Németországba a gyerekei után, hogy ne maradjanak le az unokájuk felneveléséről. A 63 éves Ilona azért szállt repülőre a fia után Írországba, hogy a háza hitelét ki tudja fizetni. A 45 éves Kinga pedig úgy döntött, hogy nem fog a lánya nélkül élni, ezért Angliába költözött. A jobb megélhetés miatt külföldre menekülő magyarok sokszor szívják magukkal a szüleiket, akik az életük legnagyobb részét hagyják maguk mögött, pedig korábban sosem hitték volna, hogy másik országban fognak élni. Mindennek ellenére még az idősebbek is remekül feltalálják magukat az idegen országokban.

„Én már 40 éves korom óta mondogattam, hogy nem akarom robotként leélni az életem. Igaz, nem így képzeltem, lakókocsival akartam körbe utazni Európát” – meséli Kisné Mária, aki beszélgetésünkkor épp túrógombócot főzött az unokájának.

Marika 61 éves, a férje pedig 64, de a koruk ellenére öt évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a lányuk után mennek Németországba, és új életet kezdenek. Ebben a döntésben több minden játszott közre, de elsősorban az, hogy

nem akartak kimaradni az unokázásból.

Marika 18 éves kora óta gyerekekkel foglalkozott, pedagógus volt egy baranyai általános iskolában, de 50 éves korában leépítés miatt elvesztette a munkahelyét. Ez a nőt akkor nagyon megviselte, mert úgy képzelte, hogy onnan fog nyugdíjba menni, imádta a gyerekeket, de az elbocsátás után az utcán egy gyerekre sem tudott ránézni. A férjének sem alakultak jól a munkaügyei, 2008-ig saját vállalkozást vezetett, de fel kellett számolnia, így 2011-től alkalmazottként dolgozott minimálbérért.

Marikáék saját képe unokáikkal

Ebből a pénzből nem tudták fenntartani magukat, ha a rezsit kifizették, másra már nem jutott. Időközben a környezetmérnök lányuk férjét, aki informatikusként dolgozott, áthelyezték Németországba, ahol megérkezett Marika első unokája is. Többször járt kinn a lánya és unokája miatt Németországban, de a végleges döntés a költözésről 2013-ban született meg.

Ebben közrejátszott az is, hogy nem tudtak megélni itthon minimálbérből, és nem látták annak értelmét, hogy ők itthon a teljes kilátástalanságban vergődnek, a gyerekük pedig segítség nélkül van külföldön.

Először a férjének találtak munkát, de csak egy másik városban, Stuttgartban, a lányuk viszont Nürnbergben élt. Marika ekkor még nem költözött ki, a löketet az hozta meg, hogy megszületett a második unokája is, és ezzel egyidőben a keresztfia is tervezgette a kiköltözést. Marikának viszont otthon maradt az édesanyja, akit nehéz szívvel hagyott magára.

„El kellett döntenünk, hogy inkább élünk vagy az édesanyám tart el minket a nyugdíjából”

– meséli.

Marika Németországban nem a férjéhez költözött, mert a lánya és unokái mellett szeretett volna lenni, viszont a veje nyakára sem akart ülni, ezért a keresztfiával együtt vett ki egy lakást. Marika azonban most sem csak főállású nagymama, elindított a lányával egy vállalkozást: egy szabaduló szobát nyitottak, ahol Marika a beszerző és a karbantartó, ő szereli meg az elromlott dolgokat.

A nyelvtanulással nemigen foglalkozott, bár megért mindent, válaszolni nem tud, mert a nyelviskola helyett inkább az unokáival tölti az időt. Ő úgy fogalmaz, hogy pedagógusként valóságos mamaovit és mamasulit tart a hatéves Dórinak és a négyéves Bencének, akivel épp most vették végig az ovis Sakkpalotát.

Marika most már teljesen egyedül él egy lakásban, mert a keresztfia is megházasodott, de nagyon boldog a külföldi életével, mivel majdnem mindenki vele van, aki fontos számára. Az európai barangolás is megvalósulhatott, tavaly Olaszországban jártak családosan, idén Franciaország a cél.

Egyelőre nem tervezi, hogy hazatérnének, de tavaszra már megvan a repülőjegyük, mert a választásokat semmiképpen sem hagynák ki.

Kovács Ilona (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk) 63 évesen költözött a fia után Írországba, ma már viszont egyedül él egy másik városban. Ilonának magas hitele van a magyarországi házán, amit nem tudott egyedül fizetni, ezért a fia segítette ki sokszor a bajból, hogy ne vegyék el a házat a feje felől.

A fia 2011-ben döntött úgy, hogy kivándorol az írekhez az akkori barátnőjéhez, aki három évvel később kitalálta, hogy nyit egy varrodát. Ekkor merült fel, hogy az otthon is varrónőként dolgozó Ilonát költöztessék magukhoz, és dolgozzon a vállalkozásban.

Ilona azért ment bele a tervbe, mert nem akarta, hogy a fia fizesse a hitelét, szeretett volna pár év alatt elegendő pénzt összeszedni ahhoz, hogy letörlessze az egészet.

Korábban sosem gondolta volna, hogy valaha is külföldön fog élni, még külföldre utazni se nagyon akart.

„Mindig azt mondtam, hogy én oda megyek, ahova csak busszal vagy vonattal lehet. Nem könnyen indultam el, mert a repülőtől nagyon féltem, de semmi mástól nem” – meséli.

A nyelvtudás is nehézséget jelentett, de a fia eleinte sokat segítette, elvitte bevásárolni, tanított neki egy-két alapszót. Ilona egy darabig csak kézzel-lábbal mutogatta el, hogy mit akar, most már azonban a Google fordító van segítségére, mert a fiától kapott egy okostelefont.

Ilonának ott kellett hagynia a fia barátnőjének a vállalkozását, de szerencsére felvették egy másik varrodába, ez viszont 100 km-re volt a gyerekétől. Eleinte a fia naponta hordta át hajnal négykor az édesanyját a másik városba, de az ingázás nem működhetett hosszú távon, Ilonának költöznie kellett.

„Amikor a fiammal külön költöztünk, akkor azért volt olyan, hogy hú, most veszek egy repülőjegyet, és megyek haza, de aztán arra gondoltam, hogy csak le kéne húzni még egy-két évet” – mondja.

Ilona ott élő magyarokkal költözött össze, de azóta már ők is elköltöztek, ezért most teljesen egyedül él egy albérletben. Reggel nyolctól este hatig dolgozik, már barátokat is szerzett, például az egyik román kolléganőjével is jóban vannak, igaz, kicsit nehezen értik meg egymást. A fia pedig nagyon büszke rá, amiért az édesanyja ennyi idősen ilyen jól feltalálja magát.

Mindenképpen szeretne visszatérni Magyarországra, de előbb szeretne annyi pénzt összeszedni, hogy ki tudja fizetni a hitelét, de emellett félrerakni is szeretne, mert a nyugdíja itthon mindössze 60 ezer forint lesz.

Takács Kingának nem voltak anyagi gondjai, amik arra sarkallhatták volna, hogy az Angliában tanuló lánya után menjen, ő azért költözött oda, mert nem akart azok közé tartozni, akik elszakadva élnek a szeretteiktől az elvándorlás miatt. Kinga 45 éves, a lánya pedig most 23, de már a középiskola után Oxfordba ment tanulni, mert úgy döntött, hogy nem akar Magyarországon élni.

Kingáék saját képe

„Elég rossz érzés volt, hogy ahhoz, hogy megigyunk egy kávét vagy elmenjünk vásárolni, repülőre kell ülni. Nekünk nagyon szoros a kapcsolatunk, és ezt nehezen éltük meg, hiába van Skype meg Viber, nem ugyanaz” – meséli Kinga.

Saját cége volt itthon, ahol speciális gépeket üzemeltettek, biztos egzisztenciát tudhatott maga mögött. A lányát azonban felvették Londonba embriológia mesterképzésre, aminek annyira magas volt a tandíja, hogy ennek ellenére sem tudták volna kifizetni.

Kinga egyre többet gondolkodott azon, hogy mi lesz, ha majd a lányának gyereke lesz és nem lesz ott, hogy segítsen neki. Látta, ahogy az ismerősei sóvárogva várják haza a külföldön élő gyerekeiket az ünnepekkor, ő ezt nem akarta.

Egy évvel ezelőtt végül felszámolt mindent Magyarországon, mert tudta, hogy soha többet nem jönnek vissza.

Az első négy hónap volt a legnehezebb, mert Kinga lánya még nem fejezte be az egyetemet Oxfordban, ezért a nőnek egyedül kellett boldogulnia angoltudás nélkül. Azzal kezdte a kinti életét, hogy beiratkozott egy intenzív nyelviskolába, ahol napi hat órát töltött tanulással. Két hónapnyi kemény munka után sikerült annyira megtanulnia angolul, hogy el tudott menni egy étterembe állásinterjúra. Szerencsére fel is vették, most pedig egy évvel a kiköltözés után egy ingatlanirodában irodavezető. Közben a lányával is összeköltöztek és nagyon jól érzik magukat, pedig korábban Kinga sosem hitte volna, hogy külföldön fog élni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: