Néhány ravasz trükk, amivel vásárlásra csábítanak a szupermarketekben
Veled is előfordult már, hogy egy rövid bevásárlólistával a zsebedben elindultál a boltba, majd árucikkekkel roskadásig megpakolva értél haza? Vettél még csokis kekszet és diákcsemegét is, de biztos, hogy mindkettőre szükséged volt?
A vegyesboltok, szupermarketek kialakításakor a legfontosabb szempont, hogy becsalogassanak téged az üzletbe. Amikor már bent vagy, biztos, hogy költesz valamennyit - gyakran többet, mint amit a belépéskor terveztél.
A Food Marketing Institute felmérése szerint
60%-al költünk többet egy vásárlás alkalmával, mint amennyit otthon elterveztünk.
Minthogy átlagosan 39 500 féle terméket lehet megtalálni a szupermarketek polcain, a nagyobb választék könnyebben elcsábítja a szűkmarkú fogyasztókat is.
Képek: Pixabay
Paco Underhill, a Miért költünk? A vásárlás tudománya című könyvében elmondja, hogy először a pékárukat vesszük célba, mert színpadiasan vannak megvilágítva.
"Minden frissebbnek és finomabbnak tűnik, mint amikor otthon újra megvizsgáljuk. Elindul a nyáltermelés, biztos hogy költünk olyan dolgokra is, amelyekre semmi szükségünk."
Hasonló a helyzet a virágokkal, ezek szintén az előtérben kapnak helyet dekorációs és esztétikai szempontok alapján.
A legkedveltebb termékeket mindig az áruház közepén helyezik el. Ezt a National Geographic bumerángeffektusnak hívja, mivel a vásárlóknak ugyanazon az útvonalon kell visszatérniük a kiindulópontra, így többször is találkozik az ott elhelyezett árucikkekkel. Gyakorlatilag ránk erőltetik ezeket a portékákat, elkerülhetetlenül szembe jönnek velünk minden alkalommal. A gyermekeknek szánt édességek és kis játékok pedig nem véletlenül vannak szemmagasságban, elérhető közelségben, hogy anyu és apu könnyen meggyőzhető legyen arról, hogy ezeket muszáj megvennie. Minél többször elhaladunk egy-egy termék mellett, annál biztosabb, hogy végül bekerül a kosarunkba.
Biztosak lehetünk benne, hogy minden felsorolt vevőcsalogató módszer működik és hatásos. Tényleg képesek vagyunk 60%-al többet vásárolni, ezt egyszerű teszttel ellenőrizheted. Ha találkozol ismerőssel a boltban, kérdezd meg, hogy mit írt fel a listájára. Amennyiben nincs listája, érdeklődj, hogy mit akart venni, és a kassza felé menet nézz bele a kosarába. Szinte biztos, hogy jóval több termék lesz benne, mint amennyit előzőleg tervezett.
A Bangor Egyetem kutatása kimutatta, hogy míg egy átlagos heti bevásárlás 40 percig tart, 23 perccel a beszerző körút kezdete után már képesek vagyunk úgynevezett érzelmi költekezésre. Az agyunk szó szerint megunja a vásárlást, és átadja az irányítást az ösztöneinknek. Ez a jelenség bizony az előzetesen kalkulált kiadásokat is alaposan felülírhatja.
Egy kutató a BBC-nek azt is elmesélte, hogy agyunk logikus működésében akkor keletkezik a zavar, amikor nem tudja a vásárlással járó rengeteg információt kielégítően feldolgozni. Ezt kiküszöbölendő vigyünk magunkkal mindig bevásárlólistát, és ragaszkodjunk hozzá, ahogy a gyorsasághoz és a minőséghez is.
Forrás: Curiosity
