HÍREK
A Rovatból

Négyfokos hidegben küzdenek a rosszul lett barlangász életéért a törökországi Morca-barlangban

A magyarok igyekeznek életben tartani az amerikai kutatót a mélyben, de a körülmények extrém nehezek: sáros, nedves, hideg környezetben kell dolgozniuk. Az egyik magyar mentővel beszéltünk a legfrissebb fejleményekről.


Ahogy korábban hírt adtunk róla, egy amerikai kutató néhány napja rosszul lett 1000 méteres mélységben, Dél-Törökországban, a Taurus-hegységben található Morca-barlangban. Elsőként magyar barlangi mentők indultak a segítségére, le is jutottak a sérülthöz, és felállítottak egy intenzív terápiás ellátást nyújtó sátrat.

A válságos állapotban lévő kutató vértranszfúziót kapott, azonban kivérzéses sokk fenyegeti. Mivel pontos diagnózist egyelőre lehetetlen felállítani, egyelőre csak a tünetek kezelése zajlik, illetve a megelőlegezett diagnózis alapján életben tartó terápiát végeznek a mélyben. Ha megindul a javulás, akkor is extrém nehéz lesz felhozni az amerikai férfit.

Horváth Richárdot a Magyar Barlangi Mentőszolgálat országos vezetőjét arról kérdeztük, mik a legfrissebb hírek a mentőakcióról.

– Mit tudunk, hogy áll most a dolog?

– Elkezdtek megérkezni a mentőegységek több országból: olaszok, szlovének, horvátok, lengyelek, bolgárok. A mieink lent dolgoznak,

egy kivétellel mind a barlang mély részében vannak, ezer méter körül.

Ma este utánuk fogunk küldeni egy nagyobb csoportot, ők is részt vesznek majd a sérült szállításában.

– Hogyan koordinálják a munkát a különböző csoportok között?

– Van egy nemzetközi szervezet, az ECRA, az európai barlangi mentők közös szervezete. Ők koordinálnak a különböző nemzetek között. Mi barlangászok vagyunk, mind értjük, hogy ki mit csinál. Több nemzetközi gyakorlat is volt, sőt, volt nemzetközi mentőakció is, azaz az együttműködés kipróbált közöttünk.

Persze igyekszünk a szakaszokat úgy beosztani, hogy lehetőleg egy nemzeten belüliek csináljanak egy-egy feladatot,

így csak a feladatok átadása közben van konkrét találkozás.

– Korábban azt mondták, csak lejutni egy nap. Ezen a nehéz úton kell majd felhozni is beteget?

– Nem, most zajlik egy útépítés. Tehát bár a bejutásnak van egy útvonala, azonban a mentés útvonala nem ugyanaz lesz. Máshol lesznek a kikötési pontok, ott, ahol fel tudjuk húzni a hordágyat. Most ez a munka zajlik. Vannak szűkületek, ezeknek a tágításán dolgoznak, illetve az egészségügyi csoport pedig a beteg állapotával van elfoglalva.

– Hogy van?

– Nincs róla friss információm, mert még mindig nem ért odáig a telefon, 500 méterig van egyelőre telefonösszeköttetés a barlangban, úgyhogy

egyelőre jó néhány órás késéssel érkeznek azok az információk, amiket lentről kapunk.

– Hány fok van lent?

– Hideg van, körülbelül négy fok.

– Ebben a stresszben hány napig lehet életben tartani odalent a bajba jutott kutatót?

– Nemcsak a napok számán múlik. Egyrészt egy nagyon gyakorlott, képzett barlangászról van szó, aki egyébként is ismeri ezt a környezetet és tudja kezelni. Másrészt ott vannak körülötte a segítők, akik melegen tartják. Tényleg nem a napok számítanak. Viszont egészségügyi értelemben nagyon fontos, hogy minél hamarabb, minél jobb ellátást kapjon. Azt kell elgondolni, hogy egy

nagyon-nagyon nehéz környezetben, sáros, nedves, hideg környezetben, azaz abszolút nem kórházi körülmények között kell egy magas szintű ellátást adni neki.

Jelen pillanatban ezt csinálja ez a magyar egység.

– Összesen hány ember szükséges a mentéshez?

– Sokféle szám látott már napvilágot, de egy ehhez hasonló eset volt Németország és Ausztria határán, ahol 1000 méter mélységből egy koponyasérültet kellett felhozni. Ott, ha jól emlékszem, 300 ember dolgozott. Itt is megközelítően ennyien leszünk.

– Mennyibe kerül ez az akció?

– A távolság miatt nagyon sok az utazás, az nyilván nagyon-nagyon sokba kerül. Ráadásul a tábor a legközelebbi repülőtértől is sok órás autózás terepjáróval. A barlangi mentéshez elég jelentős mennyiségű kikötési pontot építünk be, meg köteleket fogunk elhasználni. Nem tudom igazából megbecsülni, az biztos, hogy nem lesz olcsó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszaszólt Gulyás Gergelynek: Elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat
A miniszterelnök szerint a Fidesz frakcióvezetőjével jól ismerik egymást: „Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?” Majd elmondta azt is, hogy mi lehet a gyermekvédelmi törvény sorsa.


Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.

A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".

A videóban pedig arról beszélt, hogy a Fidesz frakcióvezetője arról kérdezte, hogy "mit adtunk fel"? Ehhez pedig migrációról, gyermekvédelmi törvényről, adó- és nyugdíjrendszerről kérdezett.

Magyar ezzel folytatta:

"Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?"

Majd meg is válaszolt, hogy szerinte pont az volt vele a gond, hogy nem adta fel és ragaszkodott a polgári Magyarországhoz. "Ragaszkodtam volna ahhoz, hogy a tolvajokat és maffiózokat ez a politikai közösség vesse ki magából" - mondta. Ezzel pedig többmillió ember is így volt.

Nem adtunk fel semmit, ismételte meg. A gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy szóba került, és ő azt mondta erről, hogy "tanulmányozzuk az ítéletet". Ami pedig a gyermekek védelmére vonatkozik, azt megtartják, a "többi sallangot, azt meg kidobjuk" - közölte, hozzátéve: "oda dobjuk, ahová való, a történelem szemétdombjára".

VIDEÓ: Magyar Péter válasza


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán a 400 milliós botrány után: az érintett fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek
A kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében említett fideszes politikusokat, hogy számoljanak el a hozzájuk köthető szervezeteknek juttatott NKA-támogatásokkal. A minisztérium megyei bontásban bekérte az összes pályázati dokumentumot, miután kiderült, hogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe legalább 400 millió forint jutott.


„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.

A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.

Tarr a közösségi oldalán azt írta ezzel kapcsolatban:

"Van olyan egyesület, amelynek önkormányzati fideszes képviselő a vezetője, de olyan alapítvány is kapott milliókat, amely DPK-s rendezvényeket szervezett a kampány alatt".

Azt is bejelentette: "Megyés bontásban kikértük a vonatkozó dokumentumokat, minden pályázatot és döntést az NKA-hoz kötődően".

Majd azt üzente:

„A sajtóértesülésben szereplő fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek. Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze.”

- írta az új miniszter.

Az NKA tavasszal 17 milliárd forintot osztott szét, ennek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bárándy Péter: Kötelesség leváltani Sulyokot, de nem a jelenlegi Alaptörvény alapján
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint az új kormánynak kötelessége leváltani Sulyok Tamás államfőt és más közjogi méltóságokat. A jogász szerint a jogi keretet nem a jelenlegi Alaptörvény betűjéhez, hanem az alkotmányosság elveihez kell igazítani.


Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.

Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.

„A miniszterelnök kinyilvánít valamilyen akaratot, de az akarat megfogalmazója és elfogadója, vagy elutasítója az nyilvánvalóan a törvényhozás kell, hogy legyen” – mondta Bárándy, hangsúlyozva a hatalmi ágak szétválasztását a folyamatban.

A volt miniszter szerint a megoldás egy generális, mindenkire alkalmazható szabály megalkotása lehet, amely egységesen rendezi az érintett tisztségviselők helyzetét. Ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen általános szabály „nem biztos, hogy teljesen igazságos lesz”, utalva arra, hogy egyes személyek, például Varga Zs. András, a Kúria elnöke esetében már a kinevezés is alkotmányellenes volt.

A jogi zsinórmértéket szerinte nem a jelenlegi alaptörvény szűk szövegértelmezése, hanem a tágabb alkotmányossági elvek jelentik.

„Nem a szedett-vedett alaptörvényünk szavainak megfelelően, hanem az alkotmányosság betartásával” kell eljárni – fogalmazott a jogász.

Az ügy nemzetközi vonatkozásáról, vagyis hogy Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, Bárándy úgy látja, a testület csupán véleményt mondhat. Szerinte ők is látni fogják a helyzet tarthatatlanságát, ugyanakkor figyelmeztetnek majd a korlátok fontosságára. „De nem lehet kinyitni teljesen politikai változás esetén a személyi változások korlátlansága fele sem a kaput” – jelentette ki.

A jogász szerint a jövőre nézve egy új alkotmánynak kell meggátolnia a „mindent elsöprő” kétharmados pozíció kialakulását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szentkirályi Alexandra lemondott, új vezetőt választott a Fidesz Budapesten
Szatmáry Kristófot választották a Fidesz budapesti szervezetének új elnökévé. A Szentkirályi Alexandrát váltó politikus a 2026-os választáson nem szerzett mandátumot, az új vezetés a fővárosiakkal való szorosabb kapcsolatra törekszik.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 02.



Új elnökséget választott a Fidesz budapesti választmánya, miután Szentkirályi Alexandra távozik a fővárosi szervezet éléről. A pártot ezentúl Szatmáry Kristóf vezeti Budapesten, aki húsz éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, de a 2026-os választáson nem szerzett mandátumot – írta a Telex.

Az új vezetőség már meg is tartotta első ülését. Az alelnökök Renge Zsolt, Szepesfalvy Anna, Gyepes Ádám és Lehoczki Ádám lettek.

Az új vezetés céljait az egyik frissen megválasztott alelnök, Renge Zsolt vázolta a Facebook-oldalán. Azt írta, a jövőben a budapesti polgárokkal való szorosabb viszony kialakítására törekednek.

„Szeretnénk olyan politikát képviselni, amely egyszerre épít a jobboldal hagyományos értékeire és ad korszerű válaszokat a főváros előtt álló kihívásokra” – fogalmazott a bejegyzésben.

Szentkirályi Alexandra távozása nem volt váratlan, a Fidesz Budapest oldala már április végén jelezte, hogy a politikus „a Magyarországért és a nemzet fővárosáért végzett munkát az Országgyűlésből folytatja.”

A vezetőváltást megelőzően a Fidesz pozíciója már a választás előtt is látványosan gyengült a fővárosban. Egy felmérés a XVI. kerületben már 16 pontos előnyt jelzett a Tisza Párt jelöltjének, Szabó Alexandrának Szatmáryval szemben, aki végül 30 százalékpontos különbséggel veszítette el a körzetet, és a párt országos listájáról sem jutott be a parlamentbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk