HÍREK
A Rovatból

Négy fontos kérdés a Pride kapcsán – A Magyar Helsinki Bizottság megadja a választ

Mi a helyzet a Kúria döntésével, mit tehet és mit kell tegyen a rendőrség, lehet-e büntetni a résztvevőket? Fontos információk a szombati eseményen résztvevőknek.


A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A civil jogvédő egyesület a négy leggyakoribbról fejti ki álláspontját. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint:.

1. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a Kúria megtiltotta a Pride-ot, a Főváros ennek ellenére tervezi megtartani. Igaz ez?

Nem. Tuzson Bence egy videóban üzent a nyilvánosságnak a Pride-dal kapcsolatban. Ebben egyebek mellett a következőket mondta: „Pride ügyben lássunk tisztán! A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria megtiltotta a rendezvény megszervezését, de Karácsony Gergely bejelentette, hogy azt ő mégis megrendezi.”

Bár az igazságügyi miniszter „tisztánlátást” ígér, videóját rögtön különböző dolgok összemosásával kezdi. A Kúria döntése nem a Pride-ra, hanem négy jogvédő szervezetnek a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége melletti „szivárványos demonstrációjára” vonatkozott. Bár a két rendezvény között van tematikus átfedés, a Kúria döntése valójában éppen azt magyarázza hosszan, hogy a szivárványos demonstráció miért nem azonosítható a Pride-dal. A Kúria az erre vonatkozó érvelést azzal zárja, hogy a rendőrség hivatkozásai „még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a Pride-ot »előzményi« gyűlésnek lehet tekinteni, illetve, hogy a [jogvédők által] tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként”.

Nem tudjuk, hogy anélkül mondta videóra Tuzson Bence az üzenetét, hogy tisztában lett volna a kúriai döntés tartalmával, vagy számára is egyértelmű volt, hogy nem igaz, amit állít, de az biztos, hogy egyik sem fogadható el egy felelős igazságügyi minisztertől.

2. Mire alapozza Karácsony Gergely, hogy a fővárosi rendezvényként megtartott Pride-ot a rendőrség nem tilthatta volna meg?

A békés gyülekezés szabadsága emberi jog, aminek a jogosultja az egyén, elsődleges kötelezettje pedig az állam. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog az egyén védelmét biztosítja az állammal (illetve más közhatalmat gyakorló szervekkel, személyekkel) szemben. A közhatalom gyakorlói (ideértve az önkormányzatokat is) tehát nem a jogosulti, hanem a kötelezetti oldalon vannak akkor, amikor gyülekezésről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a gyülekezési törvény azt szabályozza, hogy a gyülekezési jog jogosultjai (elsősorban a tüntetni kívánó emberek) hogyan élhetnek ezzel a jogukkal, és ezzel kapcsolatban mik az állami szervek kötelezettségei.

Mivel az önkormányzat közhatalmat gyakorló szerv, ezért nem is jogosultja a gyülekezési jognak, hanem legfeljebb kötelezettje lehet, így a gyülekezési törvénynek a demonstrációk szervezésére, bejelentésére vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók rá.

Ehhez hasonló helyzet, amikor például egy állami ünnepséget szerveznek március 15. vagy október 23. alkalmából. Ha mondjuk a miniszterelnök beszédet tart a Nemzeti Múzeumnál, nem egy demonstrációt fog bejelenteni, amit a rendőrség vagy tudomásul vesz, vagy megtilt (ahogy az a gyülekezési törvény alá tartozó gyűléseknél történik), hanem csupán jelzi a rendőrségnek, hogy lesz egy ilyen esemény, amit a rendőrség az általános közrendvédelmi kötelezettségei alapján biztosítani fog.

A jogértelmezési bonyodalmat az jelenti, hogy akik kimennek a rendezvényre, azok azt is kifejezik egyúttal, hogy támogatják a kormányt, sőt, lehet, hogy politikai véleményt megjelenítő transzparenseket tartanak fel vagy ilyen szlogeneket skandálnak, ez azonban mégsem tüntetés lesz, hanem egy közhatalmi szerv rendezvénye, amiről a rendőrség nem döntheti el, hogy megtörténhet vagy sem. Ugyanígy

akik kimennek a Főváros által szervezett Pride-ra, véleményt is nyilvánítanak vagy nyilváníthatnak, de ettől ez még egy önkormányzati rendezvény marad, így a rendőrség ezt sem tilthatja meg jogszerűen.

3. Ez azt jelenti, hogy aki kimegy a Pride-ra, azt nem is lehet felelősségre vonni?

Fontos látni, hogy a rendőrség mást gondol a helyzetről, mint a Főváros. A rendőrség álláspontja szerint a Pride annak ellenére bejelentési kötelezettség alá eső gyűlés, hogy a Főváros rendezi, aminek éppen ezért a rendőrségi tiltása is lehetséges.

A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki megtiltott gyűlésen megjelenik, és mivel a rendőrség jár el szabálysértések esetén, jó esély van rá, hogy sokan fognak szabálysértési bírságot kapni a résztvevők közül, különösen azért, mert arcfelismeréssel is azonosíthatók utólag az ott megjelenők.

Ráadásul míg bármilyen más szabálysértés esetén úgynevezett halasztó hatálya van a jogorvoslatnak (tehát ha megtámadom a rendőrségi bírságot a bíróságon, akkor addig nem is kell befizetnem, amíg a bíróság nem dönt az ügyemben), addig a gyülekezési jogi szabálysértéseknél nem ez a helyzet: be kell fizetnem a bírságot (ha nem teszem, a NAV szedi be, és akkor az többe kerül, mint az eredeti összeg), és legfeljebb ha a bíróság utóbb nekem ad igazat (vagy csak mérsékli a bírságot), akkor visszakövetelhetem a pénzt vagy egy részét.

A szabálysértési eljárásokban érdemes lesz – egyéb, a békés gyülekezés zavartalan jogával kapcsolatos alapjogi érvek mellett – hivatkozni arra is, hogy a rendőrségnek nem lett volna joga megtiltani egy önkormányzati rendezvényt, hiszen ha a tiltás nem jogszerű, illetve a rendezvény nem tekinthető a gyülekezési törvény értelmében vett “gyűlésnek”, akkor a megjelentek sem követhetnek el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést. A jogvédő szervezetek panaszmintákat és érvelési segédleteket fognak közzé tenni, az eljáró bíróságoknak pedig valószínűleg el kell majd dönteniük egyebek mellett azt is, hogy a Főváros vagy a rendőrség értelmezését fogadják el. Amíg azonban ez a jogi vita végérvényesen lezárul, meglehetősen sok idő fog eltelni, erre az időre sajnos nélkülözni kell a bírságra befizetett összeget.

4. Milyen kötelezettségei vannak a rendőrségnek egy ilyen helyzetben?

Hogy mit fog tenni a rendőrség, azt nem lehet pontosan megmondani, azt viszont igen, hogy mit kellene tennie a hazai és nemzetközi emberi jogi követelmények alapján.

Az első követelmény, hogy

a rendőrségnek alapvető jog- és közrendvédelmi kötelezettségéből fakadóan gondoskodnia kell a Pride résztvevőinek biztonságáról függetlenül attól, hogy mi a jogi álláspontja a rendezvény jogszerűségéről, illetve gyülekezési jogi vagy önkormányzati jellegéről.

A második kötelezettsége pedig abból következik, hogy a strasbourgi bíróság többször kimondta: ha egy tüntetés békés (azaz a tüntetők nem vesznek részt erőszakos cselekményekben), a hatóságoknak bizonyos fokú türelmet kell tanúsítaniuk még akkor is, ha úgy gondolják, hogy a bejelentésre és lebonyolításra vonatkozó jogszabályokat a demonstrálók nem tartották be.

A Molnár Éva és Mások kontra Magyarország ügy panaszosai azt követően kezdtek be nem jelentett tüntetésbe a Kossuth téren, hogy a rendőrség felszámolta a 2002-es választás szavazatainak újraszámolását követelő csoport Erzsébet hídi blokádját. A demonstráció célja a hídfoglalókkal való szolidaritás kifejezése volt. A strasbourgi bíróság jogszerűnek találta a délután 1 órakor kezdődő demonstráció este 9 órai feloszlatását, de a döntésében egyértelművé tette: az oszlatás azért nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert a tüntetőknek a két időpont között eltelt nyolc órában kellő idő állt rendelkezésére a véleményük megjelenítésére, tehát a magyar rendőrség megfelelő türelmet tanúsított az egyébként nem jogszerű demonstráció résztvevői iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi: szélnek eresztettek több száz tartalékos katonát, több százan vesztették el a munkájukat egyik napról a másikra
A politikus azt üzente a miniszternek: „szemtől szemben egy nyílt vitán vitassuk meg a haderő állapotát, a biztonságpolitika helyzetét! Legyen férfi, álljon ki velem szakmai vitára és mutassa meg az állománynak és a társadalomnak, hogy bízhatnak-e önben”.


Dr. Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán írta meg, hogy katonákat bocsátott el a minisztérium. Bejegyzése szerint:

"Mindenre van pénze Honvédelmi miniszternek, csak a katonákra nincs!!!"

A TISZA Párt politikusa egy levelet kapott: "ami újabb bizonyítéka a felelőtlen, gőgös, arrogáns, szakmaiatlan és hazug kormánynak!!!"

Szerinte a minisztérium "milliárdokat elköltött plakátokra és filmekre, lovakra, Kincsem Parkra, a tartalékos katonák is megérdemelnék, hogy megkapják jogos járandóságukat!"

Hozzátette: "Ne rombolja tovább a személyi állomány soha nem látott mélységekben lévő morálját! Nem érdemlik meg. Ne csak kifelé és felfelé akarjon megfelelni!"

A politikus azt javasolta, hogy:

"szemtől szemben egy nyílt vitán vitassuk meg a haderő állapotát, a katonák megbecsülését, a szervezeti kultúrát, hogy hova züllesztette le. Ja és természetesen a biztonságpolitika helyzetét! Legyen férfi, álljon ki velem szakmai vitára és mutassa meg az állománynak és a társadalomnak, hogy bízhatnak e önben".

A levélben az állt:

"Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország Honvédelmi Minisztere 2025. május 25-én az 1200 fős ünnepi, Tartalékos katonai eskütétel alkalmával, a tartalékos rendszer kínálta biztos jövőre, a katona hivatás szépségeire hívta fel a figyelmet. Több soron megköszönte a tartalékos katonák munkáját és igyekezett rávilágítani arra, hogy katonákra mindig szükség lesz. Kitért arra is, hogy a Haza mindig számít a tartalékosokra és ezért cserébe biztos megélhetést, kiszámítható jövőt kínálnak. Azt is elmondta, mennyire büszke, hogy ennyien kívánják szolgálni Magyarországot. Azóta nem telt el egy egész hónap!

A levél szerint: "A Magyar Honvédség Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnoksága egyik hétről a másikra úgy döntött,

megszünteti országos szinten több száz tartalékos katona állandó behívását. Egyik hétről a másikra megszünt az emberek addig fixnek gondolt munkahelye. Mindezt mindenféle előzetes bejelentés nélkül tálalták az érintett területvédelmi zászlóaljaknál a katonák felé, voltak akik éppen idegen alakulathoz vezényelve, feladatvégrehajtás közben értesültek róla, hogy amikor visszatérnek az anyaalakulathoz, már nem lesz munkájuk".

Olyan területekről, például személyügyi-, hadműveleti- és kiképzési részlegekről is küldtek el katonákat amelyek eddig is komoly emberhiánnyal küzdöttek az elvégzendő feladatokhoz képest. Az említett részlegeken az emberhiányt tartalékosok állandó behívásával és az adott munkafolyamatokba történő beforgatással igyekeztek megoldani, mivel szerződéses katonából nem állt rendelkezésre elegendő ezekhez a feladatokhoz" - írták.

Arról is írt: "A probléma súlyosságát tovább tetézi, hogy vezérkari utasításra létre kellett hozni tartalékos zászlóaljanként műveleti szakaszokat. Melyeknek tagjai állandó behívással rendelkeztek, hogy a szükséges képzéseken részt tudjanak venni, a megszerzett tudást pedig állandóan szinten tudják tartani. Most ezekből a felkészített, tartalékos műveleti szakaszokból is lepassziváltak mindenkit".

Arról is szól, hogy milyen gondokat okozhat mindez:

A passzivált katonák többségének ez volt a fő állása, hiszen amikor lehetőségük adódott tartós behívásra jelentkezni, éltek a lehetőséggel. Voltak akik egyetemi tanulmányaik előtt kívántak pénzt keresni, az egyik, ha nem a legszebb hivatást választva. Ám ugyanúgy voltak köztük családos emberek is, akiknek hangsúlyozom egyik napról a másikra szünt meg, az addig stabilnak hitt munkaviszonyuk indoklás és időben történő előzetes tájékoztatás nélkül".

A bejegyzés szetint "a hivatásos és szerződéses állományban is meglepődtek a hír hallatán, hogy ilyen lehetséges".

Végül több kérdést is feltett: "Milyen hatással lesz ez az élmény a toborzás hatékonysagára? Hány embert fog eltántorítani ez a hír? Milyen biztonsági kockázattal jár, ha a katonák Magyar Honvédségbe vetett bizalma hirtelen így meginog?"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Jeszenszky Géza meglepő kijelentést tett Orbán Viktorra, a volt külügyminiszter Magyar Péter Szabadság napi megemlékezésén vett részt
A TISZA Párt vezetője több fotót is megosztott az eseményről, ahol az idős politikus is megjelent, nemsokkal azt követően, hogy kalapáccsal támadtak rá a lakása előtt.


Magyar Péter Szabadság napi megemlékezésre érkezett a Somló lábánál lévő Somlóvásárhelyre, ahol megemlékezett Antall József néhai miniszterelnök 34 évvel ezelőtti beszédére, melyet itt mondott el.

Az eseményen megjelent Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is, akit nemrég kalapáccsal támadtak meg a lakása előtt. A volt politikust műteni is kellett. Most azonban megjelent a találkozón ahol a TISZA Párt vezetőjével is beszélgetett.

A volt külügyminiszter Orbán Viktorról úgy nyilakozott:

az aki azt mondta, hogy „Ruszkik haza, most nem mondja nyíltan, de ténylegesen azt mondja, “Ruszkik vissza!”, ezért aktuális újra itt lenniük

- írja a helyszínről tudósító Kontroll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Kúria harmadszor is megsemmisítette a szivárványos felvonulást betiltó rendőrségi határozatot
A Kúria szerint a rendőrség nem indokolta megfelelően a döntését, ezért új eljárásra kötelezte őket.


Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ június 28-án vonulna fel Budapesten. A céljuk az, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy szerintük hogyan ürül ki a gyülekezési szabadság joga.

Az eseményt eredetileg június 1-én szerették volna megtartani, de a korábbi rendőrségi tiltások miatt elhalasztották - írja a Telex.

A felvonulás időpontja egybeesik a Budapest Pride napjával, de a szervezők többször is jelezték, hogy a két eseménynek semmi köze egymáshoz. Ennek ellenére a rendőrség megtiltotta a menet megtartását.

A hatóság legutóbbi, június 13-i határozatában azzal indokolta a döntést, hogy a gyűlés menet közben „átalakulhat” Pride-dá. Szerintük nem kizárható az sem, hogy a gyűlés során 18 év alattiak „biztosan ne találkozhassanak” a gyermekvédelmi törvényben meghatározott magatartással.

A szervezők a tiltás ellen keresetet nyújtottak be, amelyben arra kérték a bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a rendőrségi határozatot, mert szerintük az megalapozatlan.

A Kúria korábban elutasította a szervezők keresetét a 2025. június 28-ára bejelentett, az LMBTQI emberek jogaiért tervezett felvonulás ügyében. Ezután a négy szervezet új bejelentést tett ugyanarra a napra, részben ugyanarra az útvonalra, de már kifejezetten a gyülekezési jog védelmében.

Június 27-én a Kúria újra döntött az ügyben, és megsemmisítette a rendőrség tiltó határozatát. A pénteki ítéletében új eljárásra kötelezte a rendőrséget.

Érvelésük szerint „a gyülekezési hatóság nem támasztotta alá, hogy a gyűlés az előzményi, vagy más gyűléssel kapcsolatban áll.” Megállapították, hogy „önmagában a szervezők korábbi bejelentéseivel és a Budapest Pride rendezvénnyel való összehasonlításon túl a határozat nem tartalmaz kellő indokolást arra, hogy az adott rendezvény miért sérti, sértheti a gyermekek jogait, az indokolása pedig ellentmondásos és hiányos.”

Előző cikkünkben tévesen írtuk azt, hogy a Kúria a Pride-ellenes demonstrációról döntött. Cikkünket javítottuk, olvasóinktól elnézést kérünk.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nézőpont: 108 mandátuma lenne a Fidesznek, 82 a Tiszának, ha most vasárnap lenne a választás
Az elemző szerint a Fidesz támogatottsága stabil, a Tisza Párt pedig csak a régi ellenzék kárára tud erősödni.
F. O. - szmo.hu
2025. június 27.



A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választást, hárompárti parlament alakulna, a Fidesz pedig többséget szerezne – bár kétharmad nélkül. A közvélemény-kutatás eredményeit péntek délelőtt ismertette Mráz Ágoston Sámuel, az intézet igazgatója.

A mérések alapján a Fidesz 108, a Tisza Párt 82, a Mi Hazánk pedig 8 mandátumot szerezne.

A Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem jutna be az új Országgyűlésbe. A német nemzetiségi képviselő viszont megtartaná helyét, írta a 24.hu.

A listás eredmények a következőképpen alakulnak: a Fidesz 44, a Tisza Párt 39, a Mi Hazánk 7, a Kétfarkú Kutya Párt 4, a DK pedig 3 százalékon áll.

A Nézőpont korábbi adatai szerint márciusban a Fidesz 45, a Tisza pedig 35 százalékon állt, míg decemberben a kormánypárt támogatottsága még 47 százalék volt.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a Fidesz támogatottsága nem változott jelentősen.

Mint mondta: „A Fidesz támogatottsága konstans”. Úgy látja, hogy a tavalyi EP-választáson elért 43,7 százalékkal nagyjából megegyezik a mostani 44 százalékos eredmény. Hozzátette, hogy a Tisza Párt erősödése a jelenlegi ellenzéki pártok rovására történt, és a Nézőpont adatai nem utalnak arra, hogy Magyar Péter jelentős számú szavazót vett volna el a Fidesztől.

A kutatás bemutatásán Mráz arra is reagált, hogy az utóbbi időben kevesebb adatot publikáltak. Elmondása szerint továbbra sem terveznek havi vagy heti rendszerességgel új kutatásokat nyilvánosságra hozni, de a negyedéves közlést tartani fogják.

A politológus úgy látja, a 2026-os választás az utolsó pillanatig nyitott lehet, akár 75 százalékos részvétellel. Szerinte a kormánypártok elsősorban a Mi Hazánk szavazóiból, a Tisza Párt pedig a jelenlegi ellenzéki pártok táborából tudhat erősödni.

A Nézőpont mérései eltérnek a Medián friss adataitól, amelyek szerint a biztos szavazók körében a Tisza Párt 51, a Fidesz 36 százalékon áll. A Medián kutatása a teljes szavazókorú népesség körében is 10 százalékos Tisza-előnyt mutatott, és azt is megállapították, hogy a falvakban is utolérte a Fideszt az új párt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: