Karácsony: A néhány tucat szélsőjobboldali szereplő senki biztonságát nem fogja veszélyeztetni, amennyiben a rendőrség elvégzi az alkotmányos feladatát

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán írta meg, hogy katonákat bocsátott el a minisztérium. Bejegyzése szerint:

"Mindenre van pénze Honvédelmi miniszternek, csak a katonákra nincs!!!"

A TISZA Párt politikusa egy levelet kapott: "ami újabb bizonyítéka a felelőtlen, gőgös, arrogáns, szakmaiatlan és hazug kormánynak!!!"

Szerinte a minisztérium "milliárdokat elköltött plakátokra és filmekre, lovakra, Kincsem Parkra, a tartalékos katonák is megérdemelnék, hogy megkapják jogos járandóságukat!"

Hozzátette: "Ne rombolja tovább a személyi állomány soha nem látott mélységekben lévő morálját! Nem érdemlik meg. Ne csak kifelé és felfelé akarjon megfelelni!"

A politikus azt javasolta, hogy:

A levélben az állt:

"Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország Honvédelmi Minisztere 2025. május 25-én az 1200 fős ünnepi, Tartalékos katonai eskütétel alkalmával, a tartalékos rendszer kínálta biztos jövőre, a katona hivatás szépségeire hívta fel a figyelmet. Több soron megköszönte a tartalékos katonák munkáját és igyekezett rávilágítani arra, hogy katonákra mindig szükség lesz. Kitért arra is, hogy a Haza mindig számít a tartalékosokra és ezért cserébe biztos megélhetést, kiszámítható jövőt kínálnak. Azt is elmondta, mennyire büszke, hogy ennyien kívánják szolgálni Magyarországot. Azóta nem telt el egy egész hónap!

A levél szerint: "A Magyar Honvédség Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnoksága egyik hétről a másikra úgy döntött,

Olyan területekről, például személyügyi-, hadműveleti- és kiképzési részlegekről is küldtek el katonákat amelyek eddig is komoly emberhiánnyal küzdöttek az elvégzendő feladatokhoz képest. Az említett részlegeken az emberhiányt tartalékosok állandó behívásával és az adott munkafolyamatokba történő beforgatással igyekeztek megoldani, mivel szerződéses katonából nem állt rendelkezésre elegendő ezekhez a feladatokhoz" - írták.

Arról is írt: "A probléma súlyosságát tovább tetézi, hogy vezérkari utasításra létre kellett hozni tartalékos zászlóaljanként műveleti szakaszokat. Melyeknek tagjai állandó behívással rendelkeztek, hogy a szükséges képzéseken részt tudjanak venni, a megszerzett tudást pedig állandóan szinten tudják tartani. Most ezekből a felkészített, tartalékos műveleti szakaszokból is lepassziváltak mindenkit".

Arról is szól, hogy milyen gondokat okozhat mindez:

A passzivált katonák többségének ez volt a fő állása, hiszen amikor lehetőségük adódott tartós behívásra jelentkezni, éltek a lehetőséggel. Voltak akik egyetemi tanulmányaik előtt kívántak pénzt keresni, az egyik, ha nem a legszebb hivatást választva. Ám ugyanúgy voltak köztük családos emberek is, akiknek hangsúlyozom egyik napról a másikra szünt meg, az addig stabilnak hitt munkaviszonyuk indoklás és időben történő előzetes tájékoztatás nélkül".

A bejegyzés szetint "a hivatásos és szerződéses állományban is meglepődtek a hír hallatán, hogy ilyen lehetséges".

Végül több kérdést is feltett: "Milyen hatással lesz ez az élmény a toborzás hatékonysagára? Hány embert fog eltántorítani ez a hír? Milyen biztonsági kockázattal jár, ha a katonák Magyar Honvédségbe vetett bizalma hirtelen így meginog?"

Magyar Péter Szabadság napi megemlékezésre érkezett a Somló lábánál lévő Somlóvásárhelyre, ahol megemlékezett Antall József néhai miniszterelnök 34 évvel ezelőtti beszédére, melyet itt mondott el.

Az eseményen megjelent Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is, akit nemrég kalapáccsal támadtak meg a lakása előtt. A volt politikust műteni is kellett. Most azonban megjelent a találkozón ahol a TISZA Párt vezetőjével is beszélgetett.

A volt külügyminiszter Orbán Viktorról úgy nyilakozott:

- írja a helyszínről tudósító Kontroll.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ június 28-án vonulna fel Budapesten. A céljuk az, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy szerintük hogyan ürül ki a gyülekezési szabadság joga.

Az eseményt eredetileg június 1-én szerették volna megtartani, de a korábbi rendőrségi tiltások miatt elhalasztották - írja a Telex.

A hatóság legutóbbi, június 13-i határozatában azzal indokolta a döntést, hogy a gyűlés menet közben „átalakulhat” Pride-dá. Szerintük nem kizárható az sem, hogy a gyűlés során 18 év alattiak „biztosan ne találkozhassanak” a gyermekvédelmi törvényben meghatározott magatartással.

A szervezők a tiltás ellen keresetet nyújtottak be, amelyben arra kérték a bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a rendőrségi határozatot, mert szerintük az megalapozatlan.

A Kúria korábban elutasította a szervezők keresetét a 2025. június 28-ára bejelentett, az LMBTQI emberek jogaiért tervezett felvonulás ügyében. Ezután a négy szervezet új bejelentést tett ugyanarra a napra, részben ugyanarra az útvonalra, de már kifejezetten a gyülekezési jog védelmében.

Június 27-én a Kúria újra döntött az ügyben, és megsemmisítette a rendőrség tiltó határozatát. A pénteki ítéletében új eljárásra kötelezte a rendőrséget.

Érvelésük szerint „a gyülekezési hatóság nem támasztotta alá, hogy a gyűlés az előzményi, vagy más gyűléssel kapcsolatban áll.” Megállapították, hogy „önmagában a szervezők korábbi bejelentéseivel és a Budapest Pride rendezvénnyel való összehasonlításon túl a határozat nem tartalmaz kellő indokolást arra, hogy az adott rendezvény miért sérti, sértheti a gyermekek jogait, az indokolása pedig ellentmondásos és hiányos.”

A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választást, hárompárti parlament alakulna, a Fidesz pedig többséget szerezne – bár kétharmad nélkül. A közvélemény-kutatás eredményeit péntek délelőtt ismertette Mráz Ágoston Sámuel, az intézet igazgatója.

A Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem jutna be az új Országgyűlésbe. A német nemzetiségi képviselő viszont megtartaná helyét, írta a 24.hu.

A listás eredmények a következőképpen alakulnak: a Fidesz 44, a Tisza Párt 39, a Mi Hazánk 7, a Kétfarkú Kutya Párt 4, a DK pedig 3 százalékon áll.

A Nézőpont korábbi adatai szerint márciusban a Fidesz 45, a Tisza pedig 35 százalékon állt, míg decemberben a kormánypárt támogatottsága még 47 százalék volt.

Mint mondta: „A Fidesz támogatottsága konstans”. Úgy látja, hogy a tavalyi EP-választáson elért 43,7 százalékkal nagyjából megegyezik a mostani 44 százalékos eredmény. Hozzátette, hogy a Tisza Párt erősödése a jelenlegi ellenzéki pártok rovására történt, és a Nézőpont adatai nem utalnak arra, hogy Magyar Péter jelentős számú szavazót vett volna el a Fidesztől.

A kutatás bemutatásán Mráz arra is reagált, hogy az utóbbi időben kevesebb adatot publikáltak. Elmondása szerint továbbra sem terveznek havi vagy heti rendszerességgel új kutatásokat nyilvánosságra hozni, de a negyedéves közlést tartani fogják.

A Nézőpont mérései eltérnek a Medián friss adataitól, amelyek szerint a biztos szavazók körében a Tisza Párt 51, a Fidesz 36 százalékon áll. A Medián kutatása a teljes szavazókorú népesség körében is 10 százalékos Tisza-előnyt mutatott, és azt is megállapították, hogy a falvakban is utolérte a Fideszt az új párt.