HÍREK
A Rovatból

Négy fontos kérdés a Pride kapcsán – A Magyar Helsinki Bizottság megadja a választ

Mi a helyzet a Kúria döntésével, mit tehet és mit kell tegyen a rendőrség, lehet-e büntetni a résztvevőket? Fontos információk a szombati eseményen résztvevőknek.


A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A civil jogvédő egyesület a négy leggyakoribbról fejti ki álláspontját. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint:.

1. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a Kúria megtiltotta a Pride-ot, a Főváros ennek ellenére tervezi megtartani. Igaz ez?

Nem. Tuzson Bence egy videóban üzent a nyilvánosságnak a Pride-dal kapcsolatban. Ebben egyebek mellett a következőket mondta: „Pride ügyben lássunk tisztán! A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria megtiltotta a rendezvény megszervezését, de Karácsony Gergely bejelentette, hogy azt ő mégis megrendezi.”

Bár az igazságügyi miniszter „tisztánlátást” ígér, videóját rögtön különböző dolgok összemosásával kezdi. A Kúria döntése nem a Pride-ra, hanem négy jogvédő szervezetnek a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége melletti „szivárványos demonstrációjára” vonatkozott. Bár a két rendezvény között van tematikus átfedés, a Kúria döntése valójában éppen azt magyarázza hosszan, hogy a szivárványos demonstráció miért nem azonosítható a Pride-dal. A Kúria az erre vonatkozó érvelést azzal zárja, hogy a rendőrség hivatkozásai „még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a Pride-ot »előzményi« gyűlésnek lehet tekinteni, illetve, hogy a [jogvédők által] tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként”.

Nem tudjuk, hogy anélkül mondta videóra Tuzson Bence az üzenetét, hogy tisztában lett volna a kúriai döntés tartalmával, vagy számára is egyértelmű volt, hogy nem igaz, amit állít, de az biztos, hogy egyik sem fogadható el egy felelős igazságügyi minisztertől.

2. Mire alapozza Karácsony Gergely, hogy a fővárosi rendezvényként megtartott Pride-ot a rendőrség nem tilthatta volna meg?

A békés gyülekezés szabadsága emberi jog, aminek a jogosultja az egyén, elsődleges kötelezettje pedig az állam. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog az egyén védelmét biztosítja az állammal (illetve más közhatalmat gyakorló szervekkel, személyekkel) szemben. A közhatalom gyakorlói (ideértve az önkormányzatokat is) tehát nem a jogosulti, hanem a kötelezetti oldalon vannak akkor, amikor gyülekezésről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a gyülekezési törvény azt szabályozza, hogy a gyülekezési jog jogosultjai (elsősorban a tüntetni kívánó emberek) hogyan élhetnek ezzel a jogukkal, és ezzel kapcsolatban mik az állami szervek kötelezettségei.

Mivel az önkormányzat közhatalmat gyakorló szerv, ezért nem is jogosultja a gyülekezési jognak, hanem legfeljebb kötelezettje lehet, így a gyülekezési törvénynek a demonstrációk szervezésére, bejelentésére vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók rá.

Ehhez hasonló helyzet, amikor például egy állami ünnepséget szerveznek március 15. vagy október 23. alkalmából. Ha mondjuk a miniszterelnök beszédet tart a Nemzeti Múzeumnál, nem egy demonstrációt fog bejelenteni, amit a rendőrség vagy tudomásul vesz, vagy megtilt (ahogy az a gyülekezési törvény alá tartozó gyűléseknél történik), hanem csupán jelzi a rendőrségnek, hogy lesz egy ilyen esemény, amit a rendőrség az általános közrendvédelmi kötelezettségei alapján biztosítani fog.

A jogértelmezési bonyodalmat az jelenti, hogy akik kimennek a rendezvényre, azok azt is kifejezik egyúttal, hogy támogatják a kormányt, sőt, lehet, hogy politikai véleményt megjelenítő transzparenseket tartanak fel vagy ilyen szlogeneket skandálnak, ez azonban mégsem tüntetés lesz, hanem egy közhatalmi szerv rendezvénye, amiről a rendőrség nem döntheti el, hogy megtörténhet vagy sem. Ugyanígy

akik kimennek a Főváros által szervezett Pride-ra, véleményt is nyilvánítanak vagy nyilváníthatnak, de ettől ez még egy önkormányzati rendezvény marad, így a rendőrség ezt sem tilthatja meg jogszerűen.

3. Ez azt jelenti, hogy aki kimegy a Pride-ra, azt nem is lehet felelősségre vonni?

Fontos látni, hogy a rendőrség mást gondol a helyzetről, mint a Főváros. A rendőrség álláspontja szerint a Pride annak ellenére bejelentési kötelezettség alá eső gyűlés, hogy a Főváros rendezi, aminek éppen ezért a rendőrségi tiltása is lehetséges.

A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki megtiltott gyűlésen megjelenik, és mivel a rendőrség jár el szabálysértések esetén, jó esély van rá, hogy sokan fognak szabálysértési bírságot kapni a résztvevők közül, különösen azért, mert arcfelismeréssel is azonosíthatók utólag az ott megjelenők.

Ráadásul míg bármilyen más szabálysértés esetén úgynevezett halasztó hatálya van a jogorvoslatnak (tehát ha megtámadom a rendőrségi bírságot a bíróságon, akkor addig nem is kell befizetnem, amíg a bíróság nem dönt az ügyemben), addig a gyülekezési jogi szabálysértéseknél nem ez a helyzet: be kell fizetnem a bírságot (ha nem teszem, a NAV szedi be, és akkor az többe kerül, mint az eredeti összeg), és legfeljebb ha a bíróság utóbb nekem ad igazat (vagy csak mérsékli a bírságot), akkor visszakövetelhetem a pénzt vagy egy részét.

A szabálysértési eljárásokban érdemes lesz – egyéb, a békés gyülekezés zavartalan jogával kapcsolatos alapjogi érvek mellett – hivatkozni arra is, hogy a rendőrségnek nem lett volna joga megtiltani egy önkormányzati rendezvényt, hiszen ha a tiltás nem jogszerű, illetve a rendezvény nem tekinthető a gyülekezési törvény értelmében vett “gyűlésnek”, akkor a megjelentek sem követhetnek el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést. A jogvédő szervezetek panaszmintákat és érvelési segédleteket fognak közzé tenni, az eljáró bíróságoknak pedig valószínűleg el kell majd dönteniük egyebek mellett azt is, hogy a Főváros vagy a rendőrség értelmezését fogadják el. Amíg azonban ez a jogi vita végérvényesen lezárul, meglehetősen sok idő fog eltelni, erre az időre sajnos nélkülözni kell a bírságra befizetett összeget.

4. Milyen kötelezettségei vannak a rendőrségnek egy ilyen helyzetben?

Hogy mit fog tenni a rendőrség, azt nem lehet pontosan megmondani, azt viszont igen, hogy mit kellene tennie a hazai és nemzetközi emberi jogi követelmények alapján.

Az első követelmény, hogy

a rendőrségnek alapvető jog- és közrendvédelmi kötelezettségéből fakadóan gondoskodnia kell a Pride résztvevőinek biztonságáról függetlenül attól, hogy mi a jogi álláspontja a rendezvény jogszerűségéről, illetve gyülekezési jogi vagy önkormányzati jellegéről.

A második kötelezettsége pedig abból következik, hogy a strasbourgi bíróság többször kimondta: ha egy tüntetés békés (azaz a tüntetők nem vesznek részt erőszakos cselekményekben), a hatóságoknak bizonyos fokú türelmet kell tanúsítaniuk még akkor is, ha úgy gondolják, hogy a bejelentésre és lebonyolításra vonatkozó jogszabályokat a demonstrálók nem tartották be.

A Molnár Éva és Mások kontra Magyarország ügy panaszosai azt követően kezdtek be nem jelentett tüntetésbe a Kossuth téren, hogy a rendőrség felszámolta a 2002-es választás szavazatainak újraszámolását követelő csoport Erzsébet hídi blokádját. A demonstráció célja a hídfoglalókkal való szolidaritás kifejezése volt. A strasbourgi bíróság jogszerűnek találta a délután 1 órakor kezdődő demonstráció este 9 órai feloszlatását, de a döntésében egyértelművé tette: az oszlatás azért nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert a tüntetőknek a két időpont között eltelt nyolc órában kellő idő állt rendelkezésére a véleményük megjelenítésére, tehát a magyar rendőrség megfelelő türelmet tanúsított az egyébként nem jogszerű demonstráció résztvevői iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk