JÖVŐ
A Rovatból

Mérő László: „Ne az emberit keressük a mesterséges intelligenciában, hanem azt, amiben ő a jobb”

A matematikus, pszichológus, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának tanára az optimistábbak közé tartozik – ez derült ki A mesterséges intelligencia közeljövője című előadásából.
Göbölyös N. László - Fotók: Flickr - Tuba Zoltán - szmo.hu
2020. november 02.


Link másolása

A mesterséges intelligenciák már jó ideje köztünk vannak, elkerülhetetlen velük a kapcsolat. Rajtunk is múlik, hogyan közelítjük meg létüket, hasznukat, veszélyeiket. Vannak, akikben a félelem erősebb, a klasszikus sci-fi íróktól, Arthur C. Clarke-tól, Ray Bradbury-től Elon Muskig. Vannak, mint például Bill Gates vagy Csepeli György, akik szerint a pozitív és a negatív jövő egyaránt benne van a pakliban. Dr. Mérő László matematikus, pszichológus, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának tanára, mindenképpen az optimistábbak közé tartozik – ez derült ki A mesterséges intelligencia közeljövője című előadásából, amelyet az Európa Pontban tartott.

Mindjárt az előadás elején a professzor meglepő dolgot közölt a hallgatóságával: „Állítom, gyakorlatilag semmi olyat nem tud a mesterséges intelligencia, amit ne tudtunk volna alapjaiban 40 évvel ezelőtt.”

Ez persze mindenekelőtt az alap-algoritmusokra vonatkozott. Csakhogy azóta – ahogyan azt a sakk-automaták fejlődésén keresztül kimutatta – „gondolkodási” sebességük tízmilliószorosára gyorsult, és kiderült az is, hogy melyik területen mi működik és mi nem. Abban azonban már van valami félelmetes, hogy napjaink világbajnok-verő, öntanuló sakk és go-automatái úgy aratják megdöbbentő győzelmeiket, hogy valójában fogalmuk sincsen arról, hogy miért játszanak, mire való az, amit csinálnak, és természetesen nem érzékelik azt a szépséget, amiért az emberek évezredek óta játsszák ezeket. Vélhetően ebből is táplálkozhat a robotokkal szembeni félelmünk.

Mérő László szerint ősidők óta folyik egy „bunyó” kódolók és kódfejtők között, amelynek során a kódolók elkészítik a feltörhetetlen kódokat, amiket aztán a kódfejtők feltörnek. És ez folytatódik ma a mesterséges intelligenciákkal. A dolgozatjavítás egyetlen tanárnak sem vágyálma, de egyelőre még a legtöbb ilyesmire szakosodott szoftver olyan szövegekre is képes lenne 5-öst adni, aminek semmi értelme. (Hogy ne menjünk messzire saját szakterületünktől: folyamatosan fejlődnek a helyesírási programok, mégis rendszeresen előfordul, hogy „kipirosítanak” teljesen értelmes és helyesen írt szavakat egyszerűen azért, nem mert nem ismerik, pedig néha csak egy ragozott formáról van szó...).

Ezzel szemben az előadó szerint az önvezető autók máris sokkal jobbak, és ha minden autó önvezető lenne, tizedannyi baleset történne. Szélesebb körű elterjedésének azonban nem technikai, hanem jogi és etikai akadálya van: ha egy önvezető autó balesetet okoz, ki a felelős? A gyártó, a programozó, vagy a tulajdonos, aki békésen alszik a hátsó ülésen?

(Ez már felmerült Hirosima és Nagaszaki után is: a Manhattan-programban részt vevő tudósok, a parancsot kiadó Harry S. Truman amerikai elnök, vagy az Enola Gay bombázó legénységének lelkét terheli-e a több százezer áldozat?) Amíg ezt a kérdést a jog konszenzus alapján nem kodifikálja, bűncselekményt sem lehet megállapítani. A professzor nem tartja kizártnak, hogy a megfelelő háttereket a mesterséges intelligenciákhoz nem a fejlett nyugati társadalmak, hanem esetleg egy „illiberális” rendszer, például Kína fogja először megteremteni.

„Meggyőződésem, hogy a gép mindig gép marad” – mondta Mérő László, bevezetve a mesterséges intelligenciák „öntudatra ébredésének” sokakat foglalkoztató kérdését.

Miért nem fognak rajtunk sohasem uralkodni az algoritmusok? A professzor újra sakk-példához nyúlt: Polgár Judit mondhatja nekünk, hogy most nincs kedve sakkozni, inkább beszélgessünk a költészetről. De egy önvezető autó nem mondhatja nekünk, hogy „most nincs kedvem elvinni téged a „körösztanyádhoz”, mert ha ezt mondja, irány a bontó... Erre azonban nem lesz szükség, mert mire ezek a járművek széles körben elterjednek, addigra kiképezzük azokat a szakembereket, akik tudni fognak mit kezdeni egy indokolatlanul öntudatra ébredt mesterséges intelligenciával – épp úgy, ahogyan tudjuk, hová kell vinni a „bekattant” embereket.

Ezzel kapcsolatban Mérő László elmesélt egy érdekes történetet. Meghívták egy katolikus bázisközösségbe, hogy beszélgessenek a mesterséges intelligenciákról. Feltette nekik azt a kérdést, hogy ha egy mesterséges intelligencia öntudatra ébred, és elkezd azon gondolkodni, hogy miért van a világon, mit tehet azért, hogy a világ jobb legyen – vagyis evett a Tudás fájáról – van-e neki eredendő bűne, megváltotta-e őt Jézus Krisztus vagy sem? Az volt a véleményük, hogy ő is részesült a megváltásban.

Ez is annak a bizonyítéka, mondta, hogy egy „lágy tudomány” eldöntetlensége vagy fejletlensége akadályozza, milyen törvényeket hozzunk, amelyek lehetővé teszik a „kemény tudományok” vívmányainak elterjedését. Ez nagyobb probléma, mint az „öntudatra ébredés”, amelyre egyelőre semmi jel nem mutat, bár ki nem zárható...



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudományos szenzáció: először beszélgettek bálnával az emberek
Az Alaszka partjainál úszkáló púpos bálna 36 alkalommal válaszolt a kutatók üzenetére. A SETI szerint ez mérföldkő lehet majd az űrlényekkel kommunikálásban is.

Link másolása

Először beszélgettek emberek egy bálnával, derül ki a BBC beszámolójából. A SETI Intézet és a Kaliforniai Egyetem tudósai még 2021-ben próbáltak kapcsolatba lépni Alaszka partjainál a bálnákkal.

A hatfős tudóscsoport víz alatti hangszórókkal felszerelkezve bonyolódott üzengetésbe egy púpos bálnával. Először lejátszották a púpos bálnáknál korábban megfigyelt üdvözlő hangsort, amire legnagyobb megdöbbenésükre egy Twainnek nevezett bálna válaszolt. A következő 20 percben a bálna összesen 36 alkalommal reagált a tudósok üzenetére. Ebből jó néhány üzenetváltást meg is lehet hallgatni a BBC videójában.

Bár a különös társalgás tudományos mérföldkőnek számít, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás még csak gyerekcipőben jár. A tudóscsoport azt tervezi, hogy a következő alkalommal variálják az állatoknak küldött üzeneteket.

Mivel a púpos bálnák éneke a legösszetettebbnek számít az állatvilágban, a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI kutatócsoport abban bízik, hogy kommunikációjuk megfejtése segíthet a marslakókkal történő esetleges jövőbeni kommunikációban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: