A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem kívánta kommentálni azt a törvénymódosítási javaslatot, amely alapján már az idei évben felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékokat is elvennék bizonyos civil szervezetektől. A Telex kérdésére a NAV úgy reagált: „mint jogalkalmazó szerv – tájékoztatást csak a már kihirdetett (Magyar Közlönyben megjelent) jogszabályok alkalmazásáról adhat”.
A törvényjavaslatot Halász János, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője nyújtotta be egyéni indítványként, amelyhez később több kormánypárti politikus is csatlakozott, köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal miniszter.
A javaslat célja a „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetek” tevékenységének korlátozása.
A dokumentum szerint ezek a szervezetek veszélyt jelenthetnek Magyarország szuverenitására, különösen akkor, ha tevékenységük negatív színben tünteti fel az országot, vagy sérti annak demokratikus, jogállami jellegét, illetve az alkotmányos önazonosságot, keresztény kultúrát, a család, házasság, biológiai nemek elsődlegességét, valamint a határon túli magyarokkal való egységet és a békés nemzetközi együttműködést.
Amennyiben a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékbe veszi ezeket a szervezeteket, a törvény szerint több szankció is sújthatja őket.
Az egyik ilyen korlátozás, hogy nem gyűjthetik tovább az adózók 1 százalékos felajánlásait.
A törvénytervezet további szigorításáról az Országgyűlés igazságügyi bizottsága tárgyalt. A kormánypárti képviselők hozzászólás nélkül megszavazták azt a módosítást, amely lehetővé tenné, hogy már a 2025-ben felajánlott 1 százalékos támogatásokat is visszamenőlegesen elvonják az érintett szervezetektől.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem kívánta kommentálni azt a törvénymódosítási javaslatot, amely alapján már az idei évben felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékokat is elvennék bizonyos civil szervezetektől. A Telex kérdésére a NAV úgy reagált: „mint jogalkalmazó szerv – tájékoztatást csak a már kihirdetett (Magyar Közlönyben megjelent) jogszabályok alkalmazásáról adhat”.
A törvényjavaslatot Halász János, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője nyújtotta be egyéni indítványként, amelyhez később több kormánypárti politikus is csatlakozott, köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai drónfelvételen a parajdi természeti katasztrófa: megnyílt a föld, folyamatosan zúdul be a víz a sóbányába
A megduzzadt Korond-patak szó szerint elnyelte a parajdi sóbánya bejáratát. A föld alatti tárnák percenként telnek meg vízzel, a szivattyúk képtelenek lépést tartani. A helyzet ezekben a percekben is kritikus.
Kedden a heves esőzések következtében hirtelen megemelkedett a Korond-patak vízszintje, és a lezúduló hordalék megrongálta a medrét védő geofóliát. A víz emiatt akadálytalanul zúdult be a parajdi sóbányába, ahol jelenleg is folyamatosan telnek meg a föld alatti járatok.
A sóbánya fölötti Sószorosnál kialakított két ideiglenes meder gyakorlatilag víznyelőként működik, így a víz egyenesen a bányába áramlik. A drónfelvételek is azt mutatják, hogy a vízhozamhoz képest a munkagépek és szivattyúk mérete elenyésző.
A Korond-patak vízhozama kedden elérte a másodpercenkénti 60 köbmétert, ami a szokásos érték százszorosa.
A szakemberek jelenleg nem tudják megfékezni az áradatot, a víz megállíthatatlanul ömlik be a komplexumba – számolt be róla a szekelyhon.ro.
A Salrom, a létesítményt üzemeltető Országos Sóipari Társaság közleményt adott ki: „A bányaterület megközelíthetetlen, így az munkagépek leálltak, az ott dolgozó személyek várják, hogy a helyzet kedvezőbbre forduljon. Amíg a vízhozam nem csökken, a munkálatok sem folytatódhatnak.”
A vállalat már megrendelte a geofizikai szakvéleményt, amelynek eredményeit május 28-ra várják. A károk pontos mértéke egyelőre még nem ismert, de – mint írják –
„az anyagi veszteségek mellett a parajdi közösség mindennapi életét is súlyosan befolyásolja az árvíz”.
A társaság együttérzését fejezte ki a helyiekkel, és hangsúlyozta, hogy minden tőle telhetőt megtesz a sóbánya helyreállításáért.
A Hargita megyei prefektus közölte, hogy Parajd és a környező települések lakói nincsenek egyedül a küzdelemben. Felidézte a Salrom vezetőségének korábbi kijelentését is, amely szerint a társaság folytatni kívánja a kitermelést és a turisztikai tevékenységet, függetlenül attól, hogy mekkora költségekkel jár a helyreállítás.
Jelenleg a Hargita megyei tanács és a helyi hatóságok dolgoznak a helyzet kezelésén, a központi kormányzat részéről eddig nem érkezett támogatás.
A kialakult helyzet nemcsak a természetet érinti, hanem a régió turizmusát és munkahelyeit is veszélyezteti. A parajdi sóbánya a térség egyik kiemelt turisztikai célpontja, évente látogatók százezreit fogadja. Az esetleges üzemszünet vagy bezárás számos munkahely megszűnését jelentheti.
Kedden a heves esőzések következtében hirtelen megemelkedett a Korond-patak vízszintje, és a lezúduló hordalék megrongálta a medrét védő geofóliát. A víz emiatt akadálytalanul zúdult be a parajdi sóbányába, ahol jelenleg is folyamatosan telnek meg a föld alatti járatok.
A sóbánya fölötti Sószorosnál kialakított két ideiglenes meder gyakorlatilag víznyelőként működik, így a víz egyenesen a bányába áramlik. A drónfelvételek is azt mutatják, hogy a vízhozamhoz képest a munkagépek és szivattyúk mérete elenyésző.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország ismét vétózott Brüsszelben, a szavazati jog elvételében viszont még nincs előrelépés
A magyar kormány nemet mondott az EU demokratikus nyilatkozatára, Szlovákiával együtt. Közben Brüsszelben keményen bírálták a hazai sajtó és civilek elleni törvényjavaslatot.
Kedden két ország is megvétózta az Európai Unió közös nyilatkozatát, amely a demokratikus ellenálló képesség erősítéséről szólt. Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség EU-ügyi minisztere a tanácskozás után arról beszélt, hogy a dokumentumot 25 tagállam írta alá. Később megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a nyilatkozathoz, számolt be róla a 24.hu.
Michael McGrath igazságügyi biztos közölte, hogy Brüsszelben megtartották a Magyarországgal szemben zajló hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatását. Elmondása szerint a legutóbbi jogállamisági jelentés óta több új fejlemény is történt. Ezek között említette azt a törvénytervezetet, amely a sajtó és a civil szervezetek működését korlátozná. A biztos hozzátette, hogy erről is tárgyaltak a tanácsülésen.
McGrath arról is beszélt, hogy
levelet küldtek a magyar kormánynak, amelyben arra kérték, ne fogadják el a jogszabályt. Kiemelte: ha mégis elfogadják, az Európai Bizottság azonnal lépni fog.
Később pontosították, hogy ebben az esetben ideiglenes intézkedést kérhetnek, vagyis a törvény felfüggesztését a jogi eljárás végéig. Ha a tagállam nem teljesíti ezt, a bíróság bírságot is kiszabhat.
Téma volt a magyarországi Pride betiltása is, amelyet a kormány már elfogadott. McGrath ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy
a szabad gyülekezés nem a gyerekek veszélyeztetése, hanem az Európai Unió egyik alapértéke.
A hetes cikk szerinti eljárás jelenleg az első szakasznál tart, amely azt vizsgálja, hogy fennáll-e a demokratikus normák megsértésének veszélye. Ezt a tagállamok minősített többsége állapíthatja meg – ez legalább az országok 55 százalékát és az EU népességének 65 százalékát jelenti. Ha ez megtörténik, léphet tovább az eljárás a második szakaszba, ahol már azt kell kimondani, hogy valóban sérültek a demokratikus normák. Ehhez minden tagállam szavazata szükséges, az érintett ország kivételével. Az esetleges szankciókhoz, például a szavazati jog felfüggesztéséhez ismét minősített többségre van szükség.
Ezúttal nem született döntés a folyamat következő szakaszba léptetéséről. A rendelkezésre álló információk szerint ehhez 22 tagállam támogatása lett volna szükséges, de csak 19-20 ország támogatta az előrelépést.
McGrath a meghallgatás végén azt üzente a magyar újságíróknak, akiket el kívánnak lehetetleníteni, hogy „velük vannak, meg fogják védeni őket”.
Kedden két ország is megvétózta az Európai Unió közös nyilatkozatát, amely a demokratikus ellenálló képesség erősítéséről szólt. Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség EU-ügyi minisztere a tanácskozás után arról beszélt, hogy a dokumentumot 25 tagállam írta alá. Később megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a nyilatkozathoz, számolt be róla a 24.hu.
Michael McGrath igazságügyi biztos közölte, hogy Brüsszelben megtartották a Magyarországgal szemben zajló hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatását. Elmondása szerint a legutóbbi jogállamisági jelentés óta több új fejlemény is történt. Ezek között említette azt a törvénytervezetet, amely a sajtó és a civil szervezetek működését korlátozná. A biztos hozzátette, hogy erről is tárgyaltak a tanácsülésen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vlagyimir Putyin közölte, milyen feltételekkel lenne hajlandó véget vetni az orosz-ukrán háborúnak – számolt be róla a Reuters három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
Az orosz elnök írásbeli kötelezettségvállalást vár a nyugati hatalmaktól arról, hogy leállítják a NATO keleti bővítését.
A hírügynökség információi szerint Putyin azt is szeretné elérni, hogy Ukrajna semleges ország maradjon. Emellett az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók részbeni feloldását is követeli, valamint azt, hogy megoldódjon a befagyasztott orosz vagyon kérdése, és biztosítsák az orosz nyelvű lakosság védelmét Ukrajnában.
Egy magas rangú forrás a Reutersnek úgy nyilatkozott:
„Putyin kész békét kötni, de nem akármilyen áron”.
A forrás szerint, ha az orosz elnök úgy látja, hogy nem tudja elérni céljait tárgyalások útján, akkor katonai eredményekkel akar nyomást gyakorolni, és megmutatni, hogy „a holnapi béke még fájdalmasabb lesz”.
A Kreml nem reagált a Reuters megkeresésére. Putyin és több orosz tisztviselő korábban már kijelentette, hogy bármilyen megállapodásnak a konfliktus kiváltó okait kell kezelnie. Ide tartozik a NATO bővítése és Ukrajna nyugati támogatása is.
Kijev és több európai kormány szerint azonban Putyin célja nem a békekötés, hanem az időhúzás, miközben az orosz csapatok folyamatosan haladnak előre Kelet-Ukrajnában.
Az ukrán vezetés hangsúlyozta: Oroszországnak nem szabad vétójoga lennie Ukrajna NATO-csatlakozását illetően. Úgy vélik, a jövőben csak erős nyugati biztonsági garanciák nyújthatnak védelmet egy újabb orosz támadás ellen.
A témában Donald Trump amerikai elnök is megszólalt, aki korábban már jelezte, hogy véget akar vetni a háborúnak. A Reuters beszámolója szerint a napokban bírálta az orosz elnököt, és azt mondta: „tűzzel játszik”, amikor nem hajlandó tűzszüneti tárgyalásokat folytatni Kijevvel.
Vlagyimir Putyin közölte, milyen feltételekkel lenne hajlandó véget vetni az orosz-ukrán háborúnak – számolt be róla a Reuters három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
Az orosz elnök írásbeli kötelezettségvállalást vár a nyugati hatalmaktól arról, hogy leállítják a NATO keleti bővítését.
A hírügynökség információi szerint Putyin azt is szeretné elérni, hogy Ukrajna semleges ország maradjon. Emellett az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók részbeni feloldását is követeli, valamint azt, hogy megoldódjon a befagyasztott orosz vagyon kérdése, és biztosítsák az orosz nyelvű lakosság védelmét Ukrajnában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csaknem félmilliárdos rekordbevételt ért el Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivőjének trafikos cége
A Dohánypapír Bt. pénzügyi jelentése szerint a társaság 489 milliós árbevételt könyvelhetett el. A profit ennél jóval szerényebb volt, osztalékot nem fizettek ki.
Németh Balázs és felesége trafikcége, a Dohánypapír Bt. 2024-ben 489 millió forintos árbevételt ért el – ez az elmúlt öt év legmagasabb bevétele volt a cégnél. A társaság friss pénzügyi beszámolójából az is kiderül, hogy az adózott nyereség ennél jóval alacsonyabb, valamivel kevesebb mint 14 millió forint lett, írta az mfor.hu.
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a mérleget elfogadták, azonban az osztalékfizetésről nem született döntés. A dokumentum alapján a cég eredménytartaléka jelenleg 67 millió forint.
A Dohánypapír Bt. kültagja Németh Balázs, beltagként és ügyvezetőként pedig a felesége szerepel a cég irataiban. Németh Balázs jelenleg a Fidesz-frakció szóvivője.
A politikusról még 2013-ban derült ki, hogy érintett a trafikügyben, amikor még az MTVA munkatársaként dolgozott. A trafikügyet Hadházy Ákos független képviselő hozta nyilvánosságra.
Németh az Indexnek akkor azt nyilatkozta: „Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok.”
Azt is mondta: „A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet.”
Az mfor.hu beszámolója szerint a cég az elmúlt öt év során összesen közel 75 millió forint profitot termelt.
Németh Balázs és felesége trafikcége, a Dohánypapír Bt. 2024-ben 489 millió forintos árbevételt ért el – ez az elmúlt öt év legmagasabb bevétele volt a cégnél. A társaság friss pénzügyi beszámolójából az is kiderül, hogy az adózott nyereség ennél jóval alacsonyabb, valamivel kevesebb mint 14 millió forint lett, írta az mfor.hu.
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a mérleget elfogadták, azonban az osztalékfizetésről nem született döntés. A dokumentum alapján a cég eredménytartaléka jelenleg 67 millió forint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
