prcikk: Döntött a Kúria: Nem minden devizahiteles szerződés érvényteleníthető | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Döntött a Kúria: Nem minden devizahiteles szerződés érvényteleníthető

A jogegységi határozat kizárólag azokra az ügyekre vonatkozik, ahol nem volt megfelelő tájékoztatás az árfolyamkockázatról. Az adósoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak elég információt.


A Kúria hétfőn közzétette a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatát, írja a Portfolio. A döntés az Európai Unió Bíróságának április 30-án meghozott C-630/23. számú ítéletéhez kapcsolódik.

A határozat szerint a nagy médiavisszhangot kiváltó ítélet nem terjed ki minden devizaalapú kölcsönszerződésre. Csak azokat érinti, amelyeknél az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, és ezt az adós bizonyítani tudja.

A Kúria a honlapján azt írta:

„A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria P.VI. tanácsának egyesített előzetes döntéshozatali indítványai alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: Amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése alapján a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri.”

A Kúria döntése lehetővé teszi, hogy a P.VI. ítélkező tanács eltérjen a korábbi határozatoktól. Ilyen például a Gfv.30.205/2023/2., Gfv.30.206/2023/2., Gfv.30.313/2022/9., Gfv.30.405/2023/5., Pfv.20.955/2020/19. és Gfv.30.212/2018/15. számú határozat. Ezek a továbbiakban nem kötelező érvényűek.

A Portfolio értelmezése szerint

a jogegységi határozat nem vonatkozik a devizaalapú hitel- és lízingszerződések összességére. Nem is az árfolyamrés tisztességtelen voltát érinti, hanem kizárólag azokat a szerződéseket, ahol nem volt megfelelő tájékoztatás az árfolyamkockázatról.

Az Európai Bíróság áprilisi ítélete alapján meghozott döntés értelmében ilyen esetekben egy adott szerződés teljes egészében érvénytelen lehet. Az érvényessé nyilvánítás csak akkor történhet meg, ha ezt az adós – megfelelő tájékoztatás után – kéri.

Ha egy szerződés érvénytelen, a felek szolgáltatásainak értékegyensúlyát utólag lehet vizsgálni. Más esetekre azonban a döntés nem vonatkozik, és a 2014-es devizahiteles törvényeket sem írja felül.

A magyar bírósági gyakorlatban mostantól az adósoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Ez nehéz lehet, mert a bankok az elmúlt években több száz perben mutatták fel a kockázatfeltáró nyilatkozatokat, amivel igazolták, hogy teljesítették a tájékoztatási kötelezettségüket.

Az OTP Bank közleményben reagált a Kúria döntésére. Azt írták: „A Kúria a 2025. július 14-én közzétette jogegységi döntését az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-i, devizahitelek elszámolását érintő iránymutatása alapján.” Hozzátették:

„A Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre.”

Az OTP szerint a döntés csak azokat az eseteket érinti, amikor nem volt megfelelő az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás, és emiatt a bíróság érvénytelennek nyilváníthatja a szerződést.

A bank hozzátette: „Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagálva jelentette ezt ki. Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.


Videóban üzent a Facebook-oldalán Magyar Péter, miután a Direkt36 egy, a Tisza Párt elleni szervezett akcióról számolt be. Arról írtak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, azonban ehelyett a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Magyar Péter pártelnök először egy Facebook-posztban reagált a cikkre, amelyben azt úgy fogalmazott: „Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”

Később egy videót is közzétett, amelyben azt mondta:

„A cikk alapján mindenki számára világossá vált, hogy Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen”.

Szerinte mára kiderült, „milyen messzire ment el a bukott állampárt” a Tiszával szemben, amelyet az ország legnagyobb politikai közösségének nevezett.

„Koholt vádakkal kollégáinkra küldték politikai célra használt rendőrséget, majd amikor semmit sem találtak, saját magukat buktatták le olyan titkosszolgálati manőverekkel, amik a kormányzásra készülő legerősebb magyar párt szétverését szolgálták volna. Ez nem sikerült. Nem is sikerülhetett nekik”

– jelentette ki a pártelnök. Szerinte ugyanis az ország legfelkészültebb, legfegyelmezettebb szakemberei dolgoznak náluk. Ők a hazájukat szolgálják, szemben Orbán Viktorral és a Fidesszel, tette hozzá.

Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.

„Orbán végnapjai a kádári hatalom bukására emlékeztetnek. Még a kezükben a túlerő, a teljes állampárti gépezet, a lopott szajré és a titkosszolgálat, de már ők is pontosan tudják, hogy a napjaik meg vannak számlálva. 19 nap múlva sok millióan véget vetünk a modernkori magyar kommunizmusnak.”

Azt ígérte, kormányváltás után haladéktalanul feltárják az elmúlt 20 évben elkövetett bűnöket, amiket majd nyilvánosságra is hoznak.

„Orbán Viktornak és a Fidesznek pedig azt üzenem: kár a gőzért. Ez ismét csak egy kapitális öngól lett. Önök nemcsak a legerősebb magyar pártra támadtak rá illegális eszközökkel, hanem a saját hazájukra is”

– üzente Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Tényleg szar az élet, miattatok” – ilyen üzeneteket fújt fel megrongált kormányzati plakátokra egy tanárnő, büntetőeljárás indult ellene
A pedagógust nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját, miután új feliratokat fújt a már megtépkedett plakátokra. Az ügyvédje panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségn.


„Boldog és szabad szeretnék lenni” – ilyen és ehhez hasonló feliratokat fújt fel egy óbudai tanárnő egy már megtépkedett kormányzati plakátra februárban.

A rendőrség rongálás miatt indított ellene büntetőeljárást, a nőt nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját is. A pedagógus a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, amelynek jogásza szerint nem történt bűncselekmény, így most az ügyészségre vár a döntés az ügyben.

A jogvédő szervezet ügyvédje, Szekeres Zsolt panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségen. A védelem álláspontja szerint a rongálás nem áll meg, mert a tanárnő nem okozott tényleges kárt a tulajdonosnak.

A rendőrség is megállapította, hogy a nő már sérült plakátokra írt, ráadásul olyan felületekre, amiket korábban már leszaggattak. A tulajdonosnak tehát a feliratoktól függetlenül le kellett volna cserélnie a plakátokat, vagyis a tanárnő „értékkel nem bíró papírhulladékra firkált”

írta beadványában a Magyar Helsinki Bizottság.

Az érvelés szerint a cselekmény azért sem tekinthető bűncselekménynek, mert nem volt veszélyes a társadalomra. A nő politikai véleményét nyilvánította ki, és közben a tulajdonos – a kormány vagy a reklámcég – tulajdonjogát sem sértette meg érdemben. A hatóságok ezzel szemben a köz- és magántulajdon védelmére hivatkozva rendszeresen indítanak eljárást plakátrongálások ügyében,

a Kúria egy korábbi jogegységi határozata pedig kimondta, hogy a politikai plakátok átírása az okozott kár összegétől függetlenül is minősülhet falfirkálásnak.

A tanárnő azzal indokolta tettét, hogy

az alsó tagozatos gyerekek nevében akart tiltakozni a kormány agresszív ukrán- és Tisza-ellenes plakátjainak gyerekekre gyakorolt káros hatása ellen.

Szándékosan olyan plakátokat keresett, amelyeket mások már megrongáltak, az üzeneteit pedig folyóírással fújta a hirdetmények fehér, üres részeire.

A feliratok között szerepelt a többi között az, hogy: „Én csak élni szeretnék, légyszi… ne gyűlölj, szeress♥️” és hogy: „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”.

Az eset helyszíne, Óbuda azért is érdekes, mert a kerület önkormányzata éppen februárban jelentette be, hogy a jövőben tiltaná a félelmet keltő, agresszív és emberi méltóságot sértő politikai plakátok kihelyezését a kampányidőszakokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ez az ügy a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb a Watergate botránynál
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagált, amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei a párt elleni titkosszolgálati művelet nyomaira bukkantak egy házkutatás során. Magyar szerint ez tulajdonképpen egy puccskísérlettel ér fel.


Magyar Péter kedd délelőtt a Facebook-oldalán reagált a Direkt36 tényfeltáró cikkére, amely a Telexen jelent meg. Ahogy megírtuk, ez arról szól, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál, melynek során gyermekpornográf felvételeket kerestek. A lefoglalt eszközökön azonban gyerekpornó helyett a párt elleni szervezett akció üzenetváltásait találták meg, melynek célja a Tisza informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Magyar Péter úgy fogalmazott: „itt a vége, egy hazug világ szilánkokra tört”.

„Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”

A pártelnök szerint a cikkben leírtak minden határon túlmennek, és úgy véli, ez tulajdonképpen egy puccskísérlet a szabad Magyarország ellen. Azt ígérte: „a TISZA-kormány alatt mind a politikai megrendelők, mind a titkosszolgálatok vezetői a magyar igazságszolgáltatás előtt fognak felelni a tetteikért.”

„Érzem a felelősséget, és ígérem, hogy végigvisszük sok millió magyar ember akaratát, visszavesszük a hazánkat.

A magyar szív 19 nap múlva le fogja győzni a félelemben tartásra berendezkedett hatalmat” – üzente posztjában.

A Tisza Párt a Telex megkeresésére csak annyit közölt, szerintük a választás után egy „független nyomozó hatóságnak kell feltárnia” a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A 444 szerint egy fideszes képviselő egészségre ártalmasnak nevezte a bátonyterenyei akkuüzemet egy hangfelvételen, a politikus tagadja ezt
A lap egy 2021-es hangfelvételre hivatkozik, amelyet nyilvánosságra is hoztak. Molnár Ferenc úgy reagált, kizárt, hogy ilyet mondott volna, nem emlékszik ilyesmire.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu kedden nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amely állításuk szerint 2021-ben készült és Molnár Ferenc, Bátonyterenye fideszes önkormányzati képviselője hallható rajta, amint a helyi akkumulátor-feldolgozó üzemet egyértelműen egészségre ártalmasnak nevezi.

A két és fél perces, vélhetően egy telefonbeszélgetésről készült felvételen egy férfi hangja hallható, aki „Feriként” hivatkozik magára. Arról panaszkodik, hogy a koreai cég üzemét több más település is elutasította. Egészen pontosan ez hangzik el:

„Most jönnek ezzel az akkumulátorszétszerelő üzemmel. Hét helyre nem kellett ez a koreai cég, hét helyre! Hát a vízbázishoz 200 méterre, a Zagyva-parton fog elhelyezkedni! Lehet, hogy olyan rendszerű, hogy az EU elfogadja. Akkor is. Nem hozok Bátonyterenyére olyan céget, ami egészségre ártalmas. Egyértelmű. Nem az új akkumulátorgyártás, nem arról van szó. Mert az új akkumulátorgyártás, az nem veszélyes. De egy szétszerelő üzem, az már igen. Úgyhogy én meguntam ezt az összevissza bohóckodást…”

Amikor a 444 szembesítette a felvételen elhangzottakkal, Molnár Ferenc azt állította, kizárt, hogy ilyet mondott volna, és nem emlékszik ilyesmire.

„Én ezzel nem igazán foglalkoztam, nem tudom, honnan jön ez. Én nem is akarok ezzel foglalkozni, mert ez hatósági feladat”

– közölte. Arra a kérdésre, hogy miért támogatta az üzem megépülését, úgy reagált: „Nem, önök félreértenek valamit.

Se nem támogattam, se nem voltam ellene. Ez nem rajtam múlott.

Nem volt belőle testületi döntés. Miről beszélnek?”

A lap azt is meg akarta tudni, hogy támogatja-e az üzem bővítését, de erre a kérdésre már nem válaszolt a képviselő, letette a telefont.

Molnár Ferenc valóban nem szavazott az üzem Bátonyterenyére költözéséről, mivel erről a koronavírus-járvány idején a polgármester saját hatáskörben döntött. A 444 szerint ugyanakkor Molnár a képviselői Facebook-oldalán az elmúlt 5 évben több alkalommal is posztolt a gyárról, ráadásul jellemzően pozitív, vagy semleges kontextusban. Felidézik, hogy a gyár 2021-es megnyitásakor Menczer Tamás akkori államtitkár posztját osztotta meg a következő szöveggel:

„Ezt 100x is megosztanám, hisz 100 embernek ad lehetőséget egy világszínvonalon működő cég Bátonyterenyén”.

A képviselő később is többször megosztotta a cég bejegyéseit a fejlesztésekről vagy a városnak nyújtott támogatásokról. Egy 2023-as baleset után ugyan elismerte, hogy nem rajongója a gyárnak, és egy kommentben jelezte, hogy benne is van aggodalom, de a projekttől nem határolódott el.

A dél-koreai SungEel akkumulátor-feldolgozóját 2021-ben adták át Bátonyterenyén. A 9,3 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az üzemben azóta számos baleset történt, a cég sorozatosan megszegte a hulladékgazdálkodási előírásokat, előfordult, hogy a kormányhivatal ellenőrei rosszul lettek egy helyszíni szemle során, és több munkavállaló szervezetében is nikkelt mutattak ki. A Nógrád Megyei Kormányhivatal egy időre fel is függesztette a feldolgozó működését, később azonban engedélyt adott a jelentős bővítésre is. Ezt a bővítési engedélyt a város önkormányzata idén márciusban bíróságon támadta meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: