Majdnem három héttel az indulás után tért vissza a Földre az Axiom-4 legénysége, köztük Kapu Tiborral. A magyar kutatóűrhajós és három társa magyar idő szerint kedden délelőtt 11 óra 31 perckor landolt Kalifornia partjainál az óceánban.
A 33 éves űrhajós utolsóként hagyta el a Crew Dragon űrkapszulát,
és széles mosollyal, valamint egyezményes kézjelekkel üzente meg az érte aggódóknak, hogy jól van és minden a legnagyobb rendben.
A gravitációtól ennyi idő alatt is elszokó Kapu ezután némi segítséggel, kicsit bizonytalan léptekkel indult el az ilyenkor kötelező orvosi vizsgálatra.
A Földre visszatérő Kapu Tibor első lépéseiről készült videót itt lehet megnézni:
Kapu Tibor nem tér vissza azonnal Magyarországra. Előbb kéthetes rehabilitáción vesz részt az Egyesült Államokban családja körében, és csak ezután, nagyjából 3-4 hét múlva várható, hogy hazatérjen.
Majdnem három héttel az indulás után tért vissza a Földre az Axiom-4 legénysége, köztük Kapu Tiborral. A magyar kutatóűrhajós és három társa magyar idő szerint kedden délelőtt 11 óra 31 perckor landolt Kalifornia partjainál az óceánban.
A 33 éves űrhajós utolsóként hagyta el a Crew Dragon űrkapszulát,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Légicsapás érte Ahmadinezsád otthonát, egyes források szerint meghalt, de a családja mást állít
Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök egyes hírek szerint egy teheráni támadásban vesztette életét. A halálhírt azonban sem az iráni állami média, sem a családja nem erősítette meg. Nem először keltik a halálhírét.
Ellentmondásos hírek érkeztek Mahmúd Ahmadinezsád, Irán egykori, holokauszttagadó kijelentéseiről hírhedt elnökének sorsáról. Több nemzetközi sajtótermék is arról számolt be iráni forrásokra hivatkozva, hogy a volt államfő életét vesztette egy amerikai–izraeli légicsapásban, a családja azonban cáfolja a halálhírt.
A szombat esti támadás a The Jerusalem Post értesülései szerint Ahmadinezsád Teherán északkeleti, Narmak nevű kerületében lévő otthonát érte, és a volt elnök mellett több testőrével is végzett.
Más források ugyanakkor azt állítják, hogy nem a lakóhely, hanem a védelmét ellátó Forradalmi Gárda egyik épülete kapott találatot, az áldozatok pedig a biztonsági személyzet tagjai. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni állami média egyelőre nem adott ki hivatalos megerősítést, sőt, a család egyértelműen tagadta a híreszteléseket.
A támadás egy szélesebb körű, összehangolt amerikai–izraeli csapássorozat része volt, amely több iráni célpontot is ért - írta a hvg.hu. Sajtóértesülések szerint Ahmadinezsád neve is szerepelt azon az izraeli listán, amely a műveletek során likvidálandó iráni vezetők nevét tartalmazta.
Mahmúd Ahmadinezsád még az iráni politikusokhoz képest is keményen antiszemita kiszólásaival hívta fel magára a világ figyelmét nem sokkal azt követően, hogy 2005-ben elfoglalta az elnöki széket. Többek között Izraelt egy rákos daganathoz hasonlította, máskor meg arról beszélt, hogy a holokauszt csupán egy legenda. Korábban többször is a halálhírét keltették már a jelenleg 70 éves volt elnöknek.
Ahmadinezsád működésének érdekes magyarországi mellékszála, hogy tavalyelőtt és tavaly is előadásokat tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Akkor sem az egyetem rektora, sem a magyar kormány nem adott magyarázatot arra, miért hívták meg az országba a volt iráni elnököt. Diplomáciai források szerint a 2024-es látogatás könnyen lehet, hogy csupán fedősztori volt, és egy fontosabb találkozót álcázott.
Ellentmondásos hírek érkeztek Mahmúd Ahmadinezsád, Irán egykori, holokauszttagadó kijelentéseiről hírhedt elnökének sorsáról. Több nemzetközi sajtótermék is arról számolt be iráni forrásokra hivatkozva, hogy a volt államfő életét vesztette egy amerikai–izraeli légicsapásban, a családja azonban cáfolja a halálhírt.
A szombat esti támadás a The Jerusalem Post értesülései szerint Ahmadinezsád Teherán északkeleti, Narmak nevű kerületében lévő otthonát érte, és a volt elnök mellett több testőrével is végzett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Szalay-Bobrovniczky gondterhelt arccal őrzi a Paksi Atomerőművet
Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét - írta a kormány a poszthoz még. - Fokozottan, katonai erővel, a legmodernebb haditechnikákkal védjük a legfontosabb magyar energia-létesítményeket - tették hozzá.
Különleges műveleti katonáink védik a paksi atomerőművet is és a nagyfeszültségű átjátszó-állomásokat - ezzel a szöveggel tettek ki egy posztot a Magyarország Kormánya Facebook-oldalra.
"Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét.
Fokozottan, katonai erővel, a legmodernebb haditechnikákkal védjük a legfontosabb magyar energia-létesítményeket" - írták még a kommentek közé.
Különleges műveleti katonáink védik a paksi atomerőművet is és a nagyfeszültségű átjátszó-állomásokat - ezzel a szöveggel tettek ki egy posztot a Magyarország Kormánya Facebook-oldalra.
"Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Másfél milliót kap havonta Menczer Tamás, de a hét napjait kezdi számolgatni, ha a munkájáról kérdezik
Az RTL riportere a pilisjászfalui fórum után szembesítette Menczer Tamást a biztosi megbízatásával. A politikus a kampányra hivatkozva nem árult el konkrétumokat a munkavégzéséről.
A hét napjait kezdte számolgatni Menczer Tamás, amikor arról faggatták, mennyit dolgozik a másfél milliós miniszteri biztosi fizetéséért. Az RTL riportja szerint a csatorna munkatársa egy február 27-i, pilisjászfalui lakossági fórum után kérdezett rá a politikusnál, hogy pontosan mennyi időt fordít a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztésére a kampányidőszak alatt.
Menczer a képviselői fizetésén felül havi 1,45 millió forintot kap a miniszteri biztosi posztért, amellyel papíron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkáját segíti. A tárcavezető korábban azt mondta, Menczer „sokat dolgozik a Magyarországon élő német nemzeti közösség helyzetének javulása” érdekében, és „sok egyeztetést is végez”.
Amikor a riporter arra volt kíváncsi, ez mennyi időt jelent a gyakorlatban, Menczer kitérő válaszokat adott.
„Most a kampány kétségkívül többet visz el, így ez háttérbe szorult, de kiegyensúlyozott a mérleg, azt tudom mondani” – közölte, majd a további firtatásra megismételte: „Mondom, hogy nagyjából kiegyensúlyozott.”
Amikor a riporter továbbra sem kapott konkrét számot, a politikus így folytatta: „Bizonyára tudja, hogy egy héten öt nap van, ugye? Ha azt mondom, hogy kiegyensúlyozott azzal ezzel kapcsolatos munkavégzésem, abból arra következtethet, hogy az adott számú napon ezt a munkát is ellátom.” Egy másik alkalommal pedig úgy fogalmazott: „Nekem nincs mellékállásom, nekem feladataim vannak.”
A kormányzati biztosok és megbízottak rendszere jelentős közpénzbe kerül. Jelenleg 10 miniszterelnöki megbízott, 8 miniszterelnöki biztos, 26 kormánybiztos és 38 miniszteri biztos kap díjazást. Éves fizetésükre sajtóbecslések szerint nagyjából 1,3 milliárd forint megy el, de a titkárságokkal és egyéb járulékos költségekkel együtt a rendszer fenntartása éves szinten a 2 milliárd forintot is elérheti.
A hét napjait kezdte számolgatni Menczer Tamás, amikor arról faggatták, mennyit dolgozik a másfél milliós miniszteri biztosi fizetéséért. Az RTL riportja szerint a csatorna munkatársa egy február 27-i, pilisjászfalui lakossági fórum után kérdezett rá a politikusnál, hogy pontosan mennyi időt fordít a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztésére a kampányidőszak alatt.
Menczer a képviselői fizetésén felül havi 1,45 millió forintot kap a miniszteri biztosi posztért, amellyel papíron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkáját segíti. A tárcavezető korábban azt mondta, Menczer „sokat dolgozik a Magyarországon élő német nemzeti közösség helyzetének javulása” érdekében, és „sok egyeztetést is végez”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a kormány helyett cselekvő civilekről posztolt, akik szerinte megduplázták a termést
A politikus szerint a marispusztai vízőrzők példát mutattak az egész országnak. Bejelentette, hogy a TISZA-kormány támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket.
Magyar Péter egy Facebook-posztban számolt be egy marispusztai civil kezdeményezésről, amely szerinte példaértékű. A politikus szerint az önkéntes vízőrzők nem vártak sem a kormányra, sem az Unióra, hanem egy éve nekiálltak „egy működő csatorna szakaszos lezárásával és a helyi fürdőből kiáramló víz visszatartásával egy 5 hektáros terület vízzel való elárasztásának.”
A TISZA párt elnöke azt állítja, már láthatóak a pozitív hatások: „20-40 centivel emelkedett a környéken a talajvíz és az érintett földeken a terméshozam a duplájára és a háromszorosára nőtt.” Magyar Péter köszönetet mondott az országban egyre több helyen dolgozó vízőrzők munkájáért, és hozzátette: „a TISZA-kormány támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket.” Posztját a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” felhívással zárta.
A posztban említett akció Kiskunmajsa–Marispusztán, a Duna–Tisza közi Homokhátság egyik legsúlyosabban kiszáradó térségében zajlik. Itt a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők nevű civil közösség 2025 őszén a kiskunmajsai Jonathermál fürdő elfolyó vizének visszatartásával ideiglenes vizes élőhelyet hozott létre. A munkát, amely a történeti „fokgazdálkodás” modernizált változatának tekinthető, az Élhető Kiskunmajsa Egyesület is segítette, a terepen a projekt motorja Nagyapáti Oszkár. A cél az elmúlt évtizedekben több méterrel lesüllyedt talajvízszint pótlása és a helyi mikroklíma javítása.
A sajtóbeszámolók szerint a beavatkozás eredményeként gyorsan megjelent a vízhez kötődő élővilág, és a helyiek kiszáradt kutak újratelődéséről számoltak be. A projektet a „Nem víznek való vidék” stábja egy riportfilmben dokumentálta. A posztban szereplő számszerű állítások a terméshozamok duplázódásáról a politikusi összefoglaló részei, független mérési jelentésről a források nem írnak. A cikkek ugyanakkor rögzítik, hogy a civilek vízügyi engedélyek birtokában, részletes terepi felmérések után végezték a munkát.
Magyar Péter egy Facebook-posztban számolt be egy marispusztai civil kezdeményezésről, amely szerinte példaértékű. A politikus szerint az önkéntes vízőrzők nem vártak sem a kormányra, sem az Unióra, hanem egy éve nekiálltak „egy működő csatorna szakaszos lezárásával és a helyi fürdőből kiáramló víz visszatartásával egy 5 hektáros terület vízzel való elárasztásának.”
A TISZA párt elnöke azt állítja, már láthatóak a pozitív hatások: „20-40 centivel emelkedett a környéken a talajvíz és az érintett földeken a terméshozam a duplájára és a háromszorosára nőtt.” Magyar Péter köszönetet mondott az országban egyre több helyen dolgozó vízőrzők munkájáért, és hozzátette: „a TISZA-kormány támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket.” Posztját a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” felhívással zárta.
A posztban említett akció Kiskunmajsa–Marispusztán, a Duna–Tisza közi Homokhátság egyik legsúlyosabban kiszáradó térségében zajlik. Itt a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők nevű civil közösség 2025 őszén a kiskunmajsai Jonathermál fürdő elfolyó vizének visszatartásával ideiglenes vizes élőhelyet hozott létre. A munkát, amely a történeti „fokgazdálkodás” modernizált változatának tekinthető, az Élhető Kiskunmajsa Egyesület is segítette, a terepen a projekt motorja Nagyapáti Oszkár. A cél az elmúlt évtizedekben több méterrel lesüllyedt talajvízszint pótlása és a helyi mikroklíma javítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
