Napjaik vannak hátra az orvosoknak, hogy a jövőjükről döntsenek

Csupán néhány napja maradt a magyar egészségügyi dolgozóknak arra, hogy aláírják az közalkalmazotti létet felváltó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, a káosz pedig az utolsó napokra nagyobb, mint volt. Holott a kormány azzal a céllal változtatta január 1-ről március 1-re a határidőt, hogy legyen elegendő idő az előkészítésre és a szerződések aláírására is, a beszámolók alapján számos intézményben erre nem került sor.

A kormány nagyszabású struktúraváltásának egyik fontos megállójához ért a magyar egészségügy: a tavaly októberben bejelentett háromlépéses béremelés egyik szakaszába értünk, és ahogy az már októberben látszott, a jókora béremelés meglehetősen kemény feltételek mellett valósul meg, az orvosoknak pedig nincs túl sok választási lehetőségük, ha dolgozni akarnak. Azoknak ugyanis, akiknek nem tetszik a sokak szerint alapjogokat sértő új rendszer, emiatt nem írják alá az új munkaszerződésüket, azoknak március 1-től megszűnik a munkaviszonya.

Több érintett állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményről derült ki, hogy ugyan a határidő már a küszöbön áll,

Az aláírásra és a döntésre mindössze néhány nap maradt, a rövid időkorlát miatt pedig sokan úgy kénytelenek aláírni a szerződést, hogy nem volt elég idejük az értelmezésére, a pótlékok és egyéb juttatások kiszámítására, ebből fakadóan a felelős döntésre.

A közösségi oldalakat elárasztották az orvosok ezekkel kapcsolatos posztjai, Facebookon Összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen címmel csoport alakult, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és kérdéseiket: többen posztolják a munkáltatótól kapott szerződéseket, még többen kérnek tanácsot – az ügyet jól érzékelhető bizonytalanság és düh lengi körül. Sokan azt írják, hogy

A dolgozóknak rendkívül rövid idő alatt kell tehát olyan súlyos döntést hozni, amely saját szakmai és anyagi helyzetüket is döntő mértékben befolyásolja, ám az idő rövidsége mellett a szerződések tartalma sem könnyíti meg a megalapozott döntést, bizonyos pontok ugyanis kifogásolhatók és ellentmondásosak.

Ezek többek közt:

Ez a kérdés osztja meg a leginkább a dolgozókat, a megemelt alapbér mellett ugyanis a különböző pótlékok mértékétől függ, mennyivel is emelkedik valójában az orvosok fizetése. Egy sor pótlék tartozik ide (pl.: ügyeleti, készenléti, önként vállalt többletmunkavégzésért járó, szakterületi, képesítés, műszakpótlék, helyettesítési, kirendelési, vezetői juttatás).

a leglátványosabban ez az ügyeletek esetében látható: az Országos Kórházi Főigazgatóság százalékos juttatást határozott meg a kötelező ügyeletek órabéreivel kapcsolatban, amely szerint hétközben 70%, szombaton 80%, vasárnap és ünnepnapon 90%-át kapják meg órabérüknek. A Magyar Orvosok Szakszervezete ezt egyenesen „megalázónak” nevezte, mondván, hogy embertelen az órabérüknél kevesebb pénzért dolgoztatni az orvosokat többek közt karácsonykor vagy éjszakánként.

Bár van konkrét utalás erre, két, egymásnak ellentmondó szám. Nem világos ugyanis annak az időtartalma, mennyi időt töltsön a dolgozó egy másik egészségügyi szolgáltatónál: a törvény szövege szerint 1+1 évre lehet kirendelni a dolgozókat, a rendelet viszont 44 napról beszél évente.

Az új jogszabály abban is megköti az orvosok kezét, hogy másodállással, magánrendeléssel egészítsék ki keresetüket, amely bevett módszer az állami intézményekben dolgozó orvosok esetében. Egy második állás vállalása – amelyet legtöbbször egyéni vállalkozóként vagy kft-ként valósít meg – ugyan engedélyezett, ám a kijelölt szerv vagy személy engedélyéhez kötött, kizárólag azzal lehet végezni. További nagy kérdőjel a témában, hogy ennek elbírálása hogyan és milyen gyorsan történik, hiszen vélhetően hétfőn több ezer kérvény fog érkezni az illetékes szervekhez, így a legjobb esetben is napok fognak eltelni a másodállásban dolgozók számára úgy, hogy a másik munkájukat nem végezhetik.

A hagyományos munkaszerződésekhez képest az új szerződések meglehetősen rövidek, lényeges pontok hiányoznak belőlük – ilyenek lehetnek a pótlékok kérdése vagy a felmondás feltételei. Ugyan a Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) szerint jogilag rendben van, hogy nem térnek ki minden elemre a szerződésben, ám később meglehet a veszélye annak, hogy a jogalkotó úgy módosítja a szerződés lényeges tartalmi elemeit, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Ennek tükrében

A szakmán belül általános háborgás és elégedetlenkedés fogadta a helyzetet. Több szervezet is azért harcol, hogy helyezzék revízió alá az új intézkedéseket. Országszerte több intézményben tagadták meg az orvosok a szerződések aláírását arra hivatkozva, hogy nem méltányosak a feltételek. Többek közt Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben is - az utóbbinál, ahol a traumatológia leállását helyezték kilátásba az orvosok - végül sikerült megegyezésre jutni. A legtöbb helyen azonban továbbra is nagy talány, mi lesz hétfőtől, egyes becslések szerint több ezren hagyhatják el a pályát. Mindezt a koronavírus harmadik hullámjának kapujában, amikor mindennél nagyobb súly nyugszik az egészségügyi dolgozók vállán.