HÍREK
A Rovatból

Müller Cecília: Tumultus alakult ki több egészségügyi intézményben is

MTI/SZMO - szmo.hu
2020. május 19.



Müller Cecília azt is elmondta, hogy a nyitás után újra fontos hangsúlyozni: sem a szúnyog, sem a kullancs nem terjeszti a koronavírust. Így megengedett és kívánatos a szabadban eltöltött idő. Ugyanakkor érdemes vigyázni, mert olyan új, egzotikus szúnyogfajták jelentek meg Magyarországon, amik korábban csak trópusi vidékeken voltak ismertek.

"De jelenleg nincs meg az életterük Magyarországon, és nincsenek jelen a kórokozók sem", ezért a járványügyi kockázat ezekben az esetekben alacsony - mondta, majd áttért a kullancsokra.

Az országos tisztifőorvos végül a családorvosok világnapja alkalmából megköszönte az ezen a területen dolgozó orvosoknak a rendkívüli körülmények között végzett munkát, helytállást.

Müller Cecília kérdésre a maszkviselésről is szót ejtett. Azt mondta, a maszkokat egyetlen alkalommal lehet használni, hazatérés után a textilből készült maszkot pedig mossuk ki. Az egészségügyi maszkot 4 óránként kell cserélni. Más maszkokra ilyen előírás nincs, az országos tisztifőorvos ugyanakkor ezeknél is 4 órás használatot javasol.

A gyermekek maszkviselésével kapcsolatban azt mondta, a jogszabály nem tesz kivételt, ugyanakkor szerinte a gyerekek nincsenek kitéve a vírusnak.

"Úgy gondolom, hat éven aluli gyermekekre nem szabad rákényszeríteni a maszkot"

- fogalmazott Müller Cecília.

Az országos tisztifőorvost arról is kérdezték, hogy lehet-e öleléssel, puszival köszönteni az idős szeretteinket.

"A nagyszülők és az unokák találkozhatnak egymással", ugyanakkor fontos, hogy csak az egészséges emberek találkozzanak. De épp itt az ideje, hogy kifejezzük szeretetünket

- mondta.

Kiss Róbert rendőr alezredes elmondta, jelenleg 10 394 házi karantén van érvényben. A hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzését szolgáló mobiltelefonos alkalmazást pedig már 737-en használják.

Az elmúlt 24 órában a rendőrök helyszíni ellenőrzés során 31 esetben tapasztalták a magatartási szabályok megszegését. Kiss Róbert elmondta azt is, hogy szerdán megnyílik Győr-Moson-Sopron megyében a zsirai határátkelő, amelyet 5 órától 21 óráig használhatnak a személyforgalomban.

Videó az operatív törzs keddi sajtótájékoztatójáról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szalay-Bobrovniczky Kristóf új alapítványának célja a miniszter és családja anyagi jólétének biztosítása
Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára, ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások.


Per Ensem néven hozott létre alapítványt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – derült ki a HVG cikkéből. Az alapító okirat szerint

az alapítvány célja, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf és közeli hozzátartozói anyagi jólétét „generációkon átívelően biztosítsa”.

Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára. Ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások, kulturális és sportprogramok, valamint olyan tevékenységek és javak, mint a vadászat, tenisz, vízi és lovassportok, hajók, lovak, fegyverek, utazás, étkezés, ruházat, berendezési tárgyak, járművek és „egyéb, életszínvonalat biztosító, illetve növelő vásárlások és szolgáltatások”.

Az alapítvány kuratóriumát Király András vezeti, aki a miniszter egyik vagyonkezelő cégének is az ügyvezetője. A vagyonellenőri feladatokat Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő és volt nemzetfejlesztési miniszter lánya látja el.

Az alapítvány nevének jelentése – „kard által” – Szalay-Bobrovniczky egyik felmenőjének címeréből származik. A miniszter ezzel szeretné hangsúlyozni „a családi hagyományok és értékrend megőrzésének és továbbvitelének fontosságát”.

Szalay-Bobrovniczky az elmúlt években több olyan birtokot is megvásárolt, amelyek korábban a család tulajdonában voltak.

Így került hozzá 2023-ban a Badacsonytomaj és Káptalantóti határán fekvő, 1,4 hektáros terület is, amely egykoron apai dédapja, Szalay Bálint birtoka volt. A területen 1896-ban épült fel a Tölgyes Kúria, amelyben hosszú ideig a Badacsony Borászati Szövetkezet működött. A birtokot később két pénzügyi szakember vásárolta meg, tőlük szerezte vissza a miniszter. Az ingatlant 750 millió forintos értéken bevitte a Per Ensem alapítványba, amely azóta annak kezeléséről is gondoskodik.

A HVG megemlíti azt is, hogy a Per Ensem alapítvány ügye azért is érdekes, mert korábban a kormány többször is bírálta Ruszin-Szendi Romuluszt, a honvédség volt parancsnokát. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint az ő szolgálati villája körülbelül egymilliárd forintból épült fel, prémium kategóriás berendezésekkel. A beszerzésekről azonban Ruszin-Szendi nem dönthetett egyedül, azokat más kormányzati szereplőknek is jóvá kellett hagyniuk.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Semjén Zsolt a karaktergyilkosságokról: Én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége
„Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság" - mondta a miniszterelnök-helyettes az elmúlt időszak közéleti ügyei kapcsán.
F. O. - szmo.hu
2025. október 01.



Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.

A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.

Semjén Zsolt erre úgy reagált: „Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság. (…) Sajnos

a politikai életnek egyre inkább része a karaktergyilkosság, és én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége.”

A KDNP elnöke példaként felidézte, hogy rendszeresen szóba kerül Vona Gábor esete, de hozzátette: „Én azt tudom mondani, hogy előtte mit csinált a Kocsis Mátéval.”

Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az sem helyes, de a saját oldalukat nem vádolták meg a legsúlyosabb bűncselekményekkel.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktor Angela Merkelt fogadta a Karmelita kolostorban
A korábbi német kancellár a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra.


A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.

Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.

A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.

A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még a 2026-os választás után is maradna a háborús veszélyhelyzet
A kabinet szerint a háborús helyzet miatt továbbra is szükség van a különleges intézkedésekre. 180 nappal hosszabbítanák meg, ami azt jelenti, hogy május közepéig velünk maradna.


A kormány újabb 180 nappal meghosszabbítaná a háborús veszélyhelyzetet az orosz–ukrán háború miatt – derült ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatából. A javaslat szerint a különleges jogrend fenntartása lehetőséget biztosítana arra, hogy Magyarország gyorsan és hatékonyan reagálhasson a háború következményeire.

A kabinet szerint a szomszédban zajló konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet idézett elő, és jelentős hatással van az európai gazdaságra is.

A kormány célja, hogy biztosítsa a menekültek ellátását, csökkentse a gazdasági károkat, és enyhítse a háborús hatásokat.

A törvényjavaslat értelmében a fideszes többségű Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján adhatná meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa. A kormány ezzel a háborús veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggeszthetne egyes törvényeket, illetve eltérhetne a törvényi rendelkezésektől.

A törvénymódosításra azért is van szükség, mert 2026. január 1-jén hatályba lép az Alaptörvény tizenötödik módosítása, amely átalakítja a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait. E szerint a kormány a jövőben csak az Országgyűlés megfelelő többségű felhatalmazásával hozhat majd törvénytől eltérő rendeleteket. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény alapján ez a felhatalmazás általános érvényű lenne.

Orbán Viktor 2022-ben, a választási kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalomra van szükség.

A kormány az eskütétel után, egy Facebook-videóban hirdette ki a háborús veszélyhelyzetet, miután az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely ezt lehetővé tette.

A 2026-os választás kiírásáról Sulyok Tamás köztársasági elnök dönt majd. Orbán Viktor szerint a szavazás várható időpontja április 12. lehet. A jelenlegi javaslat értelmében a háborús veszélyhelyzet addig is érvényben maradhat.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk