HÍREK
A Rovatból

„Mondtam, hogy ezt nem szabad” – Ruszin-Szendi Romulusz beszélt konfliktusáról a honvédelmi miniszterrel, és elmondta, miért csatlakozott a Tiszához

A volt vezérkari főnök úgy nyilatkozott: „Ha hívnak, szolgálom a hazámat”. A Magyar Infóban válaszolt az elmúlt napokban vele kapcsolatban megfogalmazódott vádakra is.


Hétfőn este Magyar Péter Magyar Infó című műsorában jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz, aki hétvégén már felszólalt a Tisza Párt nagygyűlésén. A volt vezérkari főnök döntését a kormányoldal éles kritikával illette, a Honvédelmi Minisztérium szerint a Magyar Honvédség korábbi parancsnokai és vezérkari főnökei is elhatárolódtak tőle. Ruszin-Szendi viszont azt állítja, az állományban sokan támogatják, és szerinte a nyilatkozat nem minden érintett egyetértésével készült el – ezt állítólag volt, aki személyesen közölte vele.

„Ha hívnak, akkor én szolgálom a hazámat” – indokolta döntését Ruszin-Szendi, aki elmondása szerint rengeteg pozitív visszajelzést kapott a katonaságtól és más egyenruhás szervezetektől is. A volt vezérkari főnök szerint Magyarországon sem példa nélküli, hogy katonai vezetők politikai szerepet vállalnak, más országokban pedig kifejezetten megszokott, hogy egykori tisztek vezető politikai pozícióba kerülnek.

A Honvédelmi Minisztérium közleményével kapcsolatban – amelyben volt vezérkari főnökök nevében ítélték el az ő politikai szerepvállalását – azt mondta, hogy egyes aláírók később személyesen jelezték neki: ők nem adták nevüket a nyilatkozathoz. Ruszin-Szendi szerint az állomány egy része elégedetlen a jelenlegi rendszerrel, de fél kinyilvánítani a véleményét, mert attól tartanak, hogy ez a karrierjük végét jelentheti. „Senki nem írta alá” – fogalmazott a névtelen nyilatkozatról.

Magyar Péter a beszélgetés során szembesítette a volt vezérkari főnököt az ellene felhozott vádakkal. Az egyik ilyen, hogy egy luxusrepülővel vitette ki magát Amerikába egy honvédségi kiküldetés során. Ruszin-Szendi szerint a protokoll nem engedte volna, hogy egy civil járatra üljön fel, és az utazás során olyan szenzitív információkat szállítottak, amelyek miatt biztonsági okokból nem használhattak menetrend szerinti járatot. Szerinte ezt nem lehetett volna egy WizzAir gép üléséből végrehajtani.

Ruszin-Szendi az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is kifejtette véleményét. Szerinte az európai hadseregek együttműködése hatékonyabb, mint az európai politikai vezetőké, és ez az egyik oka annak, hogy Oroszország nem mer szembeszállni a NATO-val.

„Putyin pontosan tudja, hogy nem támadhatja meg Európát, mert az európaiak legyőznék őket egy háborúban”

– jelentette ki.

Amikor Magyar Péter megkérdezte tőle, hogy nem tartja-e oroszpártinak a korábbi nyilatkozatait, Ruszin-Szendi úgy válaszolt, hogy a háború elején közölték az ukrán vezetéssel: tiszteletben tartják az ország területi integritását, és támogatják az önvédelemhez való jogukat. Hozzátette: katonaként neki a hadszíntéri realitásokat kell elemeznie, és abból indul ki, hogy milyen erőforrásai vannak a konfliktusban részt vevő feleknek. „Az ukránok heroikusan küzdenek, de fáradnak, fáradtak már az elején is, és a mostani erőviszonyok mellett megjósolható a konfliktus végeredménye” – mondta, hozzátéve, hogy reméli, Ukrajna nem marad egyedül a küzdelmében, mint Magyarország 1956-ban.

A beszélgetés során szóba került a honvédségben végrehajtott fiatalítási program is, amely során sok tapasztalt katonát elbocsátottak. Ruszin-Szendi szerint a fiatalítás szükséges volt, mert az állomány elöregedett, de azt javasolta, hogy a távozók továbbra is hasznosíthatóak legyenek például az oktatásban vagy a hadiiparban. Úgy véli, a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is hasonló rendszert kellene bevezetni.

Elmondása szerint kapott egy listát Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, amelyen azok neve szerepelt, akiket el kellett volna bocsátani, és azon például az összes légierős tábornok neve rajta volt.

„Mondtam, hogy ezt nem szabad, a mi szakmánkban 20 év tapasztalatot 20 év alatt lehet megszerezni”

– emlékezett vissza.

A Covid-időszak alatt elbocsátott katonákról is beszélt, akik azért vesztették el állásukat, mert nem oltatták be magukat. Ruszin-Szendi szerint az akkori tudományos álláspont szerint a katonaság működőképességének fenntartása érdekében szükség volt az oltás kötelezővé tételére, de most már úgy látja, hogy ezeknek az embereknek vissza kellene kapniuk a lehetőséget a honvédségnél.

A beszélgetés végén szóba került, hogy katonaként mennyire érzi magát politikusnak. Ruszin-Szendi szerint a honvédelmi miniszteri időszakában is szakmai munkát végzett, nem politikait. Arra a kritikára, hogy miért csatlakozott a Tisza Párthoz, azt mondta: a katonák a hivatásuk miatt nem tüntethetnek, ezért is vállalta, hogy kiáll az érdekükben. „A nevemmel sokat viccelnek, de amíg ez a legnagyobb problémájuk velem, addig nincs gond” – mondta Kósa Lajos megjegyzéseire reagálva. A fideszes politikus korábban azzal élcelődött, hogy Ruszin-Szendi házasságakor felvette felesége vezetéknevét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Letették Zelenszkij asztalára a 28 pontos amerikai béketervet: a Donbaszért és a NATO-tagság feladásáért cserébe ígérnek békét
Az ukrán elnök jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.


Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,

Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.

A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.

Zelenszkij jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.

A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.

Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.

Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.

A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.

A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.

Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.

Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán-interjú miatt, feljelentést tesz az ATV
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették.


Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.

„Megvédjük a kollégáinkat azoktól a támadásoktól, amelyeket már nem kötelesek elszenvedni, ezért a Rónai Egont érő halálos fenyegetések miatt feljelentést teszünk”

– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.

A feljelentést a büntető törvénykönyv idén január elsején hatályba lépett 332/A paragrafusára alapozzák. Ez azokat bünteti akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel, akik az interneten, nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekményre uszítanak, vagy ilyen szándékot fejeznek ki.

A csatorna munkatársait különösen elszomorította, hogy más médiumoknál dolgozó kollégáktól is érkeztek olyan kijelentések, amelyek az ATV vezetése szerint kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Ezek közé tartozik Bruck András, az Élet és Irodalom publicistájának múlt szombati Facebook-posztja is, amelyben azt írta:

„Rónai meg most nyilván fél méterrel a föld felett jár, a pályafutása tetőpontjának tartja, hogy időtlen-idők óta ő lett az első »ellenzéki«, akivel Orbán szóba állt, ahelyett, hogy egy végigmanipulált szakmai élet csúcsára jutva, a felismeréstől gyötörve főbe lőné magát, vagy legalább beadná a felmondását”.

Rónai Egon még a múlt héten, a helyzet elfajulása előtt így nyilatkozott a reakciókról:

„Az, hogy a közösségi médiában a legszélsőségesebb pozitív és negatív reakciók jönnek, mára már a munkánk részévé vált. Itt a mennyiség az, ami kiugró”.

A november 11-én közzétett, több mint egymillió megtekintést elért interjú komoly politikai vitákat is generált. A beszélgetés után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és több kormánypárti médium is álhírnek nevezte az interjúban elhangzott, a gyermekszegénységre vonatkozó adatot. Rónai Egon később nyilvánosan pontosított, és elismerte, hogy a helyes EU-s mutató 22,9 százalék, nem pedig 20,9.

De az alatt az interjú alatt készítette a híres rajzát a miniszterelnök, amelyet azóta pólóra és pulcsira is nyomtattak. Orbán Viktor egyébként később azt mondta, ezek nem firkák, hanem „rejtjeles” jegyzetek voltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Publicus: Ismét nőtt a Tisza előnye, 9 százalékkal vezet a Fidesszel szemben a biztos pártválasztóknál
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 33, a Fidesz 26 százalékon áll, a biztos szavazóknál 37–32 az arány a Tisza javára.


Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.

A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.

A kutatás szerint

a teljes népességen belül a Tisza 33, a Fidesz 26 százalékon áll, a biztos szavazóknál 37–32 az arány a Tisza javára, a biztos pártválasztók körében pedig 48 százalék szavazna Magyar Péter pártjára, míg a Fideszre 39.

A Mi Hazánk 4 százalékon áll a biztos pártválasztók között, így a felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe, a DK viszont 6 százalékos támogatottságával éppen csak átlépné a küszöböt.

A Tisza előnyének növekedése annak tudható be, hogy a Fidesz egy százalékpontot vesztett valamennyi választói csoportban, a Tisza pedig 1-2 százalékponttal erősödött.

A friss felmérés szerint a parlamenti választáson rekordot dönthet a részvétel:

a most megkérdezettek 81 százaléka állítja, hogy elmegy szavazni áprilisban.

A bizonytalanok tábora 31 százalékot tesz ki. Azok között, akik biztosan részt vesznek a választáson, szintén van 20 százaléknyi, pártválasztásában ingadozó szavazó.

A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). A bizonytalanok 47 százaléka ugyanakkor nem válaszolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kirúgtak két vezetőt a Semmelweis Egyetemen – csalás gyanújával indult nyomozás, miután Merkely Béla feljelentést tett ellenük
Az egyetem közlése szerint a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatóságának két vezetőjét azért menesztették, mert a vezetői és korábban HÖK-vezetői tevékenységükkel kapcsolatban gazdasági visszaélés alapos gyanúja merült fel.


Csalás gyanújával indított nyomozást a rendőrség a Semmelweis Egyetemen, tudta meg a Telex. A lap értesüléseit a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is megerősítette. Mint írták: a BRFK „feljelentés alapján folytat nyomozást csalás bűntett gyanúja miatt; gyanúsítotti kihallgatás válaszadásunkig nem történt”.

Az egyetem közlése szerint

Merkely Béla rektor tett feljelentést október 13-án, miután aznap azonnali hatállyal elbocsátotta a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatóságának (HSZI) két vezetőjét, mivel a vezetői és korábban HÖK-vezetői tevékenységükkel kapcsolatban gazdasági visszaélés alapos gyanúja merült fel.

A folyamatban lévő eljárás részleteiről sem az egyetem, sem a rendőrség nem adott felvilágosítást, ugyanakkor a Telex értesülései szerint az ügynek akár húsz érintettje is lehet. A lap úgy tudja: a rendőrség őket folyamatosan hallgatja meg tanúként.

A felmentett igazgató jogi képviselője, Mórotz Zsolt ügyvéd a Telex megkeresésére azt közölte, hogy ügyfele nem gyanúsított, és nem folyik ellene büntetőeljárás. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy védence a korábbi pozícióiban csupán szakmai irányítást végzett, nem volt sem kötelezettségvállaló, sem pénzügyi ellenjegyző. Hozzátette, szerinte ezért „nincs olyan gazdasági bűncselekmény, ami szóba jöhetne” az ügyfelével kapcsolatban.

Az ügyvéd a lapnak megerősítette, hogy ügyfelének munkaviszonya nem közös megegyezéssel, hanem a munkáltató, vagyis az egyetem kezdeményezésére szűnt meg.

Mórotz Zsolt azt is elmondta, hogy védence ellen fegyelmi eljárás is zajlik az egyetemen, mégpedig az aktív hallgatói jogviszonya miatt. Hozzátette: ügyfele „nincs felfüggesztve, aktívan dolgozik, kutat”.

A HSZI felmentett igazgatója korábban három évig volt a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke. Az egykori orvostanhallgatók beszámolói szerint nagyon aktív szereplője volt az egyetemi közéletnek. A vele együtt menesztett igazgatóhelyettes pedig ugyanabban az időszakban a HÖK alelnöki tisztségét töltötte be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk