HÍREK
A Rovatból

„Mondtam, hogy ezt nem szabad” – Ruszin-Szendi Romulusz beszélt konfliktusáról a honvédelmi miniszterrel, és elmondta, miért csatlakozott a Tiszához

A volt vezérkari főnök úgy nyilatkozott: „Ha hívnak, szolgálom a hazámat”. A Magyar Infóban válaszolt az elmúlt napokban vele kapcsolatban megfogalmazódott vádakra is.


Hétfőn este Magyar Péter Magyar Infó című műsorában jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz, aki hétvégén már felszólalt a Tisza Párt nagygyűlésén. A volt vezérkari főnök döntését a kormányoldal éles kritikával illette, a Honvédelmi Minisztérium szerint a Magyar Honvédség korábbi parancsnokai és vezérkari főnökei is elhatárolódtak tőle. Ruszin-Szendi viszont azt állítja, az állományban sokan támogatják, és szerinte a nyilatkozat nem minden érintett egyetértésével készült el – ezt állítólag volt, aki személyesen közölte vele.

„Ha hívnak, akkor én szolgálom a hazámat” – indokolta döntését Ruszin-Szendi, aki elmondása szerint rengeteg pozitív visszajelzést kapott a katonaságtól és más egyenruhás szervezetektől is. A volt vezérkari főnök szerint Magyarországon sem példa nélküli, hogy katonai vezetők politikai szerepet vállalnak, más országokban pedig kifejezetten megszokott, hogy egykori tisztek vezető politikai pozícióba kerülnek.

A Honvédelmi Minisztérium közleményével kapcsolatban – amelyben volt vezérkari főnökök nevében ítélték el az ő politikai szerepvállalását – azt mondta, hogy egyes aláírók később személyesen jelezték neki: ők nem adták nevüket a nyilatkozathoz. Ruszin-Szendi szerint az állomány egy része elégedetlen a jelenlegi rendszerrel, de fél kinyilvánítani a véleményét, mert attól tartanak, hogy ez a karrierjük végét jelentheti. „Senki nem írta alá” – fogalmazott a névtelen nyilatkozatról.

Magyar Péter a beszélgetés során szembesítette a volt vezérkari főnököt az ellene felhozott vádakkal. Az egyik ilyen, hogy egy luxusrepülővel vitette ki magát Amerikába egy honvédségi kiküldetés során. Ruszin-Szendi szerint a protokoll nem engedte volna, hogy egy civil járatra üljön fel, és az utazás során olyan szenzitív információkat szállítottak, amelyek miatt biztonsági okokból nem használhattak menetrend szerinti járatot. Szerinte ezt nem lehetett volna egy WizzAir gép üléséből végrehajtani.

Ruszin-Szendi az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is kifejtette véleményét. Szerinte az európai hadseregek együttműködése hatékonyabb, mint az európai politikai vezetőké, és ez az egyik oka annak, hogy Oroszország nem mer szembeszállni a NATO-val.

„Putyin pontosan tudja, hogy nem támadhatja meg Európát, mert az európaiak legyőznék őket egy háborúban”

– jelentette ki.

Amikor Magyar Péter megkérdezte tőle, hogy nem tartja-e oroszpártinak a korábbi nyilatkozatait, Ruszin-Szendi úgy válaszolt, hogy a háború elején közölték az ukrán vezetéssel: tiszteletben tartják az ország területi integritását, és támogatják az önvédelemhez való jogukat. Hozzátette: katonaként neki a hadszíntéri realitásokat kell elemeznie, és abból indul ki, hogy milyen erőforrásai vannak a konfliktusban részt vevő feleknek. „Az ukránok heroikusan küzdenek, de fáradnak, fáradtak már az elején is, és a mostani erőviszonyok mellett megjósolható a konfliktus végeredménye” – mondta, hozzátéve, hogy reméli, Ukrajna nem marad egyedül a küzdelmében, mint Magyarország 1956-ban.

A beszélgetés során szóba került a honvédségben végrehajtott fiatalítási program is, amely során sok tapasztalt katonát elbocsátottak. Ruszin-Szendi szerint a fiatalítás szükséges volt, mert az állomány elöregedett, de azt javasolta, hogy a távozók továbbra is hasznosíthatóak legyenek például az oktatásban vagy a hadiiparban. Úgy véli, a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is hasonló rendszert kellene bevezetni.

Elmondása szerint kapott egy listát Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, amelyen azok neve szerepelt, akiket el kellett volna bocsátani, és azon például az összes légierős tábornok neve rajta volt.

„Mondtam, hogy ezt nem szabad, a mi szakmánkban 20 év tapasztalatot 20 év alatt lehet megszerezni”

– emlékezett vissza.

A Covid-időszak alatt elbocsátott katonákról is beszélt, akik azért vesztették el állásukat, mert nem oltatták be magukat. Ruszin-Szendi szerint az akkori tudományos álláspont szerint a katonaság működőképességének fenntartása érdekében szükség volt az oltás kötelezővé tételére, de most már úgy látja, hogy ezeknek az embereknek vissza kellene kapniuk a lehetőséget a honvédségnél.

A beszélgetés végén szóba került, hogy katonaként mennyire érzi magát politikusnak. Ruszin-Szendi szerint a honvédelmi miniszteri időszakában is szakmai munkát végzett, nem politikait. Arra a kritikára, hogy miért csatlakozott a Tisza Párthoz, azt mondta: a katonák a hivatásuk miatt nem tüntethetnek, ezért is vállalta, hogy kiáll az érdekükben. „A nevemmel sokat viccelnek, de amíg ez a legnagyobb problémájuk velem, addig nincs gond” – mondta Kósa Lajos megjegyzéseire reagálva. A fideszes politikus korábban azzal élcelődött, hogy Ruszin-Szendi házasságakor felvette felesége vezetéknevét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.


„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.

Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el

hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.

Az eltérések több területet is érintettek.

Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”

A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,

hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”

A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.

A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Tizenöt perc jutott a búcsúra – Kijevben eltemették a háború első anyaországi magyar hősét
A gyászoló édesapa hangja elcsuklott, amikor meglátta fia nevét a fekete zsákon. A kijevi halottasházban a háború miatt már futószalagon mennek a temetések.


„Magyar hőst hozunk a pajzson, azért jött ide, hogy megvédjen téged” – ez a mondat hangzott el Áser Benjámin kijevi búcsúztatásán, a háború sújtotta ukrán fővárosban. A reggelek sűrűek az egyes számú kijevi igazságügyi halottasház udvarán. Három hatalmas hűtőkamion parkol ott, az épület ugyanis, amit a négymilliós főváros békeidős halálozási arányaira méreteztek, képtelen befogadni a keletről érkező holttestek áradatát – írta a 24.hu.

„Ezerszeres kapacitáson működünk” – mondja az egyik halottszállító.

A ravatalozóban a hatalmas forgalom miatt mindössze 15 perc jut a búcsúztatásra, utána egy olívazöld katonai furgon viszi tovább a koporsót a temetőbe.

Az ukránok minden elesett katonára következetesen hősként, „herojként” hivatkoznak. Áser Benjámin koporsóján a Harmadik Rohamdandár logója látható. Amikor a fekete zsákot áttolták az udvaron, rajta a cirill betűs felirattal – „Ejszer” –, édesapja, Áser Nátán hangja elcsuklott.

Áser Benjámin a háború első, Magyarországon született magyar önkéntese, aki a harcokban elesett.

A Harmadik Rohamdandár Második Gépesített Zászlóaljának lövészeként szolgált, amikor május 24-én Harkiv megyében életét vesztette. A nyilvános búcsúztatót november 27-én tartották a kijevi Függetlenség terén (Majdan), ahol apja és bajtársai is jelen voltak, majd a Nemzeti Katonai Emléktemetőben helyezték végső nyugalomra.

Áser korábban a Magyar Honvédség szerződéses katonája volt, de 2023 márciusában nem jelent meg szolgálati helyén, miután jelezte, hogy Ukrajnába megy harcolni. Emiatt Magyarországon eljárás indult ellene.

A temetés megszervezése hónapokig elhúzódott, mert Kanadában élő édesapja sokáig mérlegelt, hogy Kijevben vagy Torontóban legyen a szertartás. A kijevi búcsúztatón a város főrabbija, Moshe Reuven Azman nemcsak ukrán és magyar, hanem zsidó hősként is méltatta az elesett önkéntest. Míg az ukrán és a nemzetközi közvélemény az Ukrajna melletti kiállás példájaként tekint a történetére, a magyar kormány következetesen „háborúellenes” álláspontot képvisel, a külföldi fegyveres szolgálat pedig jogi következményekkel jár. A fronton több ezer külföldi önkéntes harcol, a közelmúltban cseh és litván harcosok haláláról is érkeztek hírek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.


Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.

A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
200 milliós kártérítést és havi járadékot ítéltek meg a Jókai utcai házomlásban megsérült balerinának – de a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletet hozott Tóth Nikolett ügyében, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A táncművész édesanyja is kap 15 millió forint sérelemdíjat.


Ítélet született a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművész ügyében:

Tóth Nikolett kétszázmillió forint kártérítést és élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot kap.

Ahogy a Blikk megírta, a bíróság a sérelemdíj és kártérítés kifizetését is jogerősen megítélte; a döntés értelmében a művész édesanyja a korábban kifizetett összegen felül 15 millió forint sérelemdíjban részesül.

A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak, így egyelőre bizonytalan, hogy a táncosnő mikor és hogyan juthat hozzá a neki megítélt összeghez.

A baleset 2022 júniusában történt: ekkor omlott az utcára a budapesti Jókai utca 1. szám alatti, átalakítás alatt álló épület díszfala. A lezuhanó törmelék négy embert sebesített meg. Hárman könnyebben sérültek, az Operettszínház táncművésze, Tóth Nikolett azonban életveszélyes, súlyos gerinc-, koponya- és belső sérüléseket szenvedett, ami miatt meg is kellett műteni, azóta pedig kerekesszékbe kényszerült.

A rendőrség gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. Az eljárás során több mint ötven tanút hallgattak ki, és igazságügyi munkavédelmi, valamint építésügyi szakértőket is bevontak.

A nyomozás végül négy gyanúsítottat nevezett meg. A szakvélemények szerint a statikus tervezőmérnök nem végzett folyamatos statikai ellenőrzést, és nem ismerte fel a leomló díszfal párkánytartó szerepét. A műszaki vezetőnek azt rótták fel, hogy nem gondoskodott bontási tervről és a veszélyes terület lehatárolásáról. A generáltervező nem adott át olyan kivitelezési dokumentációt az építtetőnek, amely a bontási tervet is tartalmazta volna, a kivitelezőnek pedig a munkavédelmi intézkedések biztosítása lett volna a feladata.

A rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és vádemelési javaslattal küldte meg az ügy iratait az ügyészségnek. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. korábban azzal védekezett, hogy a felelősség vitatott, a problémát szerintük a második világháború utáni, nem megfelelő helyreállítás okozta. Állították azt is, hogy a balesetet megelőző 9-10 napban a leomlott falszakaszon nem folytattak munkát. A tetőtér-beépítési projekt célja 15 új, luxuskategóriás lakás kialakítása volt, a kivitelező cég azonban idén szeptember óta felszámolás alatt áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET: