Elszálltak a megélhetési költségek: sokkal több pénz kell a gondtalan élethez, és a lakosság harmada egy váratlan kiadást sem bírna ki
A lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást, miközben a mindennapi megélhetéshez szükséges összegek egy év alatt jelentősen nőttek. A szegénység nem csupán egyéni probléma, hanem az egész országot érinti, hiszen a nélkülözés csökkenti a termelékenységet, apasztja az adóbevételeket és visszafogja a vásárlóképes keresletet.
Bár némileg javult a magyarok életszínvonala, a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él – derül ki az Egyensúly Intézet reprezentatív szegénységkutatásából. A képet árnyalja, hogy 2024-ben még a lakosság 56 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
A felmérés szerint, amely egy 1000 fős, 18 éven felüliekből álló mintán alapult, a magyarok 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti jövedelemből gazdálkodik, míg az átlagos megélhetési szint feletti bevételhez a lakosság mindössze 11 százaléka jut hozzá.
A lakosság 47 százaléka szembesül legalább egy alapvető anyagi nehézséggel, azaz nem tudja fedezni az összes olyan kiadást, mint a fűtésszámla, a rendszeres húsfogyasztás vagy egy nagyobb váratlan költség. Nagyjából 800 ezren élnek súlyos anyagi nélkülözésben, ami azt jelenti, hogy mindhárom említett területen hiányt szenvednek.
A téli fűtés terén a magyarok 69 százaléka biztos abban, hogy lesz elég pénze felfűteni az otthonát. 25 százalék eseti nehézségekre számít, a válaszadók 2 százalékának viszont biztosan nem lesz elég forrása a lakás melegen tartására. A helyzet sokat javult a 2022-es energiaválsághoz képest, amikor a megkérdezettek 39 százaléka küzdött eseti nehézségekkel, 12 százalék pedig egyenesen lehetetlennek tartotta a fűtést.
A kutatás szerint a lakosság 72 százalékának lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy legalább minden második nap húst vagy halat ehessen, 23 százaléknak viszont nem mindig lesz rá lehetősége. Ezen a téren is látványos javulás következett be 2022-höz képest, amikor csupán a lakosság 43 százaléka engedhette ezt meg magának.
A felmérés szerint további 35 százalék számára gondot okozna, de még meg tudná oldani saját erőből, 33 százalék pedig gond nélkül ki tudná fizetni a százezres összeget. Ezt a képet árnyalja, hogy 2022 óta a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egy automata mosógép átlagosan 120 ezer forint helyett már 160 ezer forintba, egy átlagos porszívó pedig 29 ezer forint helyett 38 ezer forintba kerül.
A megkérdezettek 66 százaléka a bevételei változatlanságára számít, és 14 százalékuk számol kevesebb bevétellel. Ez jelentős javulás 2022-höz képest, amikor a lakosság több mint negyede (26 százaléka) a bevételei csökkenését vetítette előre. Az optimizmust az elmúlt évek gazdasági folyamatai táplálják: az infláció 2024 elején tartósan egy számjegyűre mérséklődött, a reálbérek pedig tavaly ismét növekedésnek indultak.
(Telex)
