„Dávid és Góliát-helyzet” – Elsöprő többséggel utasították el a szupergazdagok 50 százalékos adóját a svájciak
Közel 80 százalékos nemmel söpörték le a „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslatot, egyetlen kanton sem támogatta. Az adó mindössze 2500 háztartást érintett volna, mégis megbukott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
A kezdeményezők a vasárnapi eredményt csalódottan fogadták. „Ilyen masszív ellenkampánynál erre számítani kellett” – nyilatkozta Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták elnöke, utalva arra, hogy az ellenzők a becslések szerint tízszer annyit költöttek a kampányra.
„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”
A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.
Települési szinten mindössze két kivétel akadt az egész országban: a főváros, Bern lakossága hajszálvékony, 50,8 százalékos többséggel támogatta a javaslatot, ahogy a berni Jurában található, mindössze 34 fős Schelten falu is, 55,6 százalékos aránnyal.
A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Március 15-én két nagy politikai rendezvényt tartottak Budapesten. A Fidesz Békemenete a Kossuth térre vonult, míg a TISZA Párt Nemzeti Menete a Hősök terére. A résztvevők számát a Magyar Turisztikai Ügynökség számolta meg a mobilcellák alapján. Azt közölték, hogy a kormány eseményén 180 ezren, míg az ellenzéki rendezvényen 150 ezren voltak. Ezzel szemben Magyar Péter egy fotóval illusztrálva azt írta, hogy félmillióan voltak a tiszás megmozduláson.
Lengyel Tamás szinte megjósolta, hogy Deák Dániel mit fog majd közölni. A közösségi oldalán azt írta:
"Már fél órája hömpölyög a tömeg az Andrássyn, de majd Deák Dániel szakértő biztos megállapítja, hogy érdeklődés hiányában elmaradt…"
A Nemzeti Menet után Deák Dániel valóban megosztott több videót. Olyan felvételeket tett közzé, ahol láthatóan kevesen vannak a menet egyes állomásain.
Március 15-én két nagy politikai rendezvényt tartottak Budapesten. A Fidesz Békemenete a Kossuth térre vonult, míg a TISZA Párt Nemzeti Menete a Hősök terére. A résztvevők számát a Magyar Turisztikai Ügynökség számolta meg a mobilcellák alapján. Azt közölték, hogy a kormány eseményén 180 ezren, míg az ellenzéki rendezvényen 150 ezren voltak. Ezzel szemben Magyar Péter egy fotóval illusztrálva azt írta, hogy félmillióan voltak a tiszás megmozduláson.
Lengyel Tamás szinte megjósolta, hogy Deák Dániel mit fog majd közölni. A közösségi oldalán azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a március 15-i megmozdulások résztvevőinek számáról szóló vitát. A politikus azt írta a fotóhoz: "Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak". Szerinte Orbán Ráhel „turisztikai ügynöksége” hamis adatokat közölt, amikor azt állította, hogy a Békemeneten 180 ezren, a Tisza Párt rendezvényén pedig 150 ezren vettek részt.
„Csak van ezzel a kamuval pár gond”
– írta Jámbor, aki szerint a képek alapján a Békemeneten nagyjából annyian lehettek most, mint egy évvel korábban Magyar Péter Kossuth téri rendezvényén. Annak létszámát a „propaganda” akkor pár tízezerre, míg a független sajtó 100 ezerre becsülte.
A politikus összehasonlításként a 2014-es Békemenetet hozta fel, amelyről azt írta: „2014-ben a valóban legnagyobb Békemenet a Hősök terére ment. A Hősök terét felparcellázták, nem engedték be teljesen a tömeget, nem lógott ki a Dózsára, mint most, és az Oktogonig ért az Andrássyn a tömeg.”
Jámbor András a Tisza Párt mostani, „Nemzeti Menet” nevű rendezvényéről azt állította, hogy a tömeg vége a Jókai utcánál volt, a Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg a Dózsa György útra is kilógott, bár az Andrássy úton a kivetítők miatt nagyobb kihagyások voltak. A képviselő a 2014-es eseményre visszautalva úgy folytatta:
„Akkor a rendőrség 400 ezerre becsülte a Békemenetet, akkor ez a mostani a legpesszimistább becsléssel is 300 ezres.”
Posztját azzal zárta, hogy szerinte a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt, hogy melyik eseményen voltak többen, és ez április 12-én is egyértelmű lesz.
Budapesten március 15-én egyszerre két nagy politikai rendezvényt tartottak. A Békemenetet, amely az Elvis Presley térről indult és a Kossuth térig vonult, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. A Tisza Párt „Nemzeti Menete” pedig az Andrássy úton át a Hősök terére vonult.
Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a március 15-i megmozdulások résztvevőinek számáról szóló vitát. A politikus azt írta a fotóhoz: "Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak". Szerinte Orbán Ráhel „turisztikai ügynöksége” hamis adatokat közölt, amikor azt állította, hogy a Békemeneten 180 ezren, a Tisza Párt rendezvényén pedig 150 ezren vettek részt.
„Csak van ezzel a kamuval pár gond”
– írta Jámbor, aki szerint a képek alapján a Békemeneten nagyjából annyian lehettek most, mint egy évvel korábban Magyar Péter Kossuth téri rendezvényén. Annak létszámát a „propaganda” akkor pár tízezerre, míg a független sajtó 100 ezerre becsülte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a március 15-i Nemzeti Menet után sajtótájékoztatót tartott, melyen a polgármestereknek is üzent:
Már csak 28 nap van hátra, már nem kell kollaborálni ezzel a maffiával
– monta. Hozzátette, hogy szerinte ettől a kormánytól már úgyse várhatnak semmit, nem kell kiszolgálni őket. Ezért azt üzente, hogy az Orbán-kormány helyett inkább az embereket képviseljék a kistelepülési polgármesterek.
A sajtótájékoztatón szóba került a kormány és a tiszás ünnepi rendezvények résztvevőinek száma is. A TISZA Párt vezetője szerint félmillióan voltak az ő megmozdulásukon. Ugyanakkor a Magyar Turisztikai Ügynökség közlése szerint jóval kevesebben voltak a Hősök terén.
Magyar Péter a március 15-i Nemzeti Menet után sajtótájékoztatót tartott, melyen a polgármestereknek is üzent:
Már csak 28 nap van hátra, már nem kell kollaborálni ezzel a maffiával
– monta. Hozzátette, hogy szerinte ettől a kormánytól már úgyse várhatnak semmit, nem kell kiszolgálni őket. Ezért azt üzente, hogy az Orbán-kormány helyett inkább az embereket képviseljék a kistelepülési polgármesterek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bloomberg: Nyilvánvaló jelei vannak, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választásokba
A Bloomberg hírügynökség szerint magyar állami média orosz készítésű felvételt sugárzott ukrán hadifoglyokról. A Kreml lépését Orbán Viktor nyílt támogatásának tartják.
Alig négy héttel az április 12-i parlamenti választás előtt Orbán Oroszországtól kér segítséget - állítja a Bloomberg.
Mindezt abból következtették ki, hogy a magyar állami tévében feltűnt egy Oroszországban készült felvétel, amelyen két ukrán hadifogoly az oroszok emberséges bánásmódját dicséri. A HVG által is szemlézett cikk szerint az eset egyértelműen jelzi, hogyan próbálja Moszkva a kampány véghajrájában megtámogatni szövetségesét. A felvétel súlyát növeli, hogy az elfogott ukrán katonák köztudottan rendkívül nehezen tudnak csak kapcsolatba lépni a családjukkal - írják.
A lap szerint a magyar kormányfő az Ukrajna elleni kártyára tett fel mindent, és amit Kijevről mond, az tökéletesen egybeesik az oroszok véleményével.
Két, név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy az EU egyelőre nem tett lépéseket sem a magyar kormánypárt kampányának, sem az orosz választási beavatkozásról szóló híreknek a kivizsgálására, mert nem szeretné összerúgni a port Orbánnal, aki még nyerhet az urnáknál.
Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács szakértője szerint a videó egyértelműen alátámasztja, hogy a Kreml nagyon is próbálja befolyásolni a választás kimenetelét, ahogy arra már Romániában és Moldovában is volt példa.
Ezzel párhuzamosan Fazekas Dániel, a Bakamo szervezet vezetője arról beszélt, hogy amit egyes felhasználók a digitális térben a magyar ellenzék lejáratására tesznek, az egy az egyben megegyezik az orosz módszerekkel. Kiemeli, hogy a kormány szüntelen ukránellenes negatív kampánya már mérhető jeleket produkál a közvéleményben: a 21 Kutatóközpont felmérése szerint a Tisza Párt előnye 2 százalékponttal csökkent.
A Financial Times által látott iratok szerint a Kreml egy Magyarországra célzott online dezinformációs kampányt hagyott jóvá, és a háttérben több orosz katonai hírszerző tiszt budapesti jelenlétét is említik. Az orosz nagykövetség március 8-án nyilvánosan tagadta a vádakat.
A kormányzati kommunikáció eközben az ukrán beavatkozás veszélyét hangsúlyozza. Orbán Viktor február 25-én azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy „olajblokáddal” gyakorol nyomást Magyarországra, miután a Barátság kőolajvezetéken zavarok keletkeztek.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője a vádakra reagálva felszólította Oroszországot a beavatkozástól való tartózkodásra. „Felhívom az orosz vezetést, hogy tartózkodjanak a magyar országgyűlési választások bármilyen befolyásolásától…” – jelentette ki.
Alig négy héttel az április 12-i parlamenti választás előtt Orbán Oroszországtól kér segítséget - állítja a Bloomberg.
Mindezt abból következtették ki, hogy a magyar állami tévében feltűnt egy Oroszországban készült felvétel, amelyen két ukrán hadifogoly az oroszok emberséges bánásmódját dicséri. A HVG által is szemlézett cikk szerint az eset egyértelműen jelzi, hogyan próbálja Moszkva a kampány véghajrájában megtámogatni szövetségesét. A felvétel súlyát növeli, hogy az elfogott ukrán katonák köztudottan rendkívül nehezen tudnak csak kapcsolatba lépni a családjukkal - írják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
