ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mire kell figyelni végrendelet készítésekor?

Nem csak akkor hasznosak ezek a tudnivalók, ha te készítesz végrendeletet, hanem akkor is, ha érintett vagy egyben.
Forrás: Házmestermedve blog, fotók: Pixabay - szmo.hu
2018. július 08.



Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a Házmestermedve a TE embered! Lájkold, és nem maradsz le róla!

Ha szeretnél felkészülni az elkerülhetetlenre, akkor megmutatom, hogyan tudsz gondoskodni a szeretteidről, a legnehezebb időszakban.

Részletesen bemutatom, hogy:

* kinek és miért érdemes végrendelkezni,

* a végrendelet formai, jogi és tartalmi követelményeit

* kitagadásra vonatkozó tudnivalókat

* a végrendelet fajtáit

* a végrendeletet érintő jogi alapfogalmakat

* és lesz néhány hazai érdekesség is a témában

Készíts magad mellé egy jeges málnaszörpöt, mert ez nem lesz egy rövid cikk, de cserébe megígérem, hogy minden bizonytalanságodat eloszlatom a témában. Ha mégsem, a végén kérdezz bátran.

Ha cikk olvasása közben találkozol olyan jogi kifejezésekkel, amikben bizonytalan vagy, akkor a cikk végén találsz egy hasznos szótárt. Használd bátran, akkor is amikor a saját minta vagy végleges végrendeletedet készíted!

Otthon is írhatok hivatalos végrendeletet?

Hát persze! Vannak azonban törvényi előírások, amikre oda kell figyelned, ha saját kezűleg szeretnél végrendeletet készíteni. Részletesen ki fogok térni a cikkben arra, hogy az írásbeli végrendeletnél, milyen tudnivalók vannak, és mi miatt lehetne megtámadni egy végrendeletet.

Mit kell tudni a végrendelkezésről

* A végrendelet lehet írásbeli és szóbeli is. Az utóbbira csak akkor van lehetőség, ha a végrendelkező gátolva van abban, hogy írásba foglalja végakaratát. Azt is jó tudni, hogy a szóbeli végrendeletnek saját feltételei vannak.

* A magyar törvények nem engedik, hogy házi kedvenced örökölhessen.

* Örökös lehet egy személy, egy közintézmény pl múzeum, vagy önkormányzat, vagy idősek otthona esetleg egy alapítvány.

* 15 évesnél idősebb személy már végrendelkezhet, de nagykorúságáig jegyző előtt kell ezt tennie.

* Írhatsz a végrendeletbe feltételeket, de azok betartása jogilag nem kötelező az örökösökre nézve.

* Végrendeletet minden természetes személy írhat, aki cselekvésében nincs korlátozva.

* A végrendelet tárgyát képezheti: ingatlan, ingóság és különféle jogok is. A leggyakoribb vagyontárgyak, amiről végrendelet készül általában: a lakóingatlan, a bankszámla tartalma, készpénz, gépkocsi és a vagyon értékű jogok pl. szerzői jogok, üdülőhasználati jog. Szóval ezeket ne felejtsd majd ki te se!

* Ha a végrendelet megírása után új vagyonhoz jut az örökhagyó, akkor arra nem vonatozik a korábbi végrendelet. Vagy új végrendeletet kell írnod ilyen esetben és belefoglalni az új vagyonodat, vagy a kimaradt vagyonra a törvényes öröklés szabályai lesznek érvényesek. (Ezt ki fogom fejteni bővebben is, olvass tovább!)

* Örökös lehet egy meg nem született magzat is, amennyiben már megfogant, és élve születik.

* Egy végrendeletben csak egy személy végrendelkezhet, még a házastársak sem képeznek kivételt ez alól.

* Ha az örökhagyó nem köti ki, hogy több örökös esetén, ki mennyit örököljön, akkor egyenlő részt kapnak.

* Egy végrendelet csak akkor válhat érvénytelenné, ha megtámadják, amit csak érdekelt személy tehet meg.

* Több végrendelet esetén, mindig az utolsó az érvényes.

* Egy végrendelet akkor lehet hatálytalan:

a. ha visszavonták

b. új végrendelet született

c. a közjegyzőnél letett végrendeletet visszaveszik

d. szóbeli végrendelet esetében az időmúlás is fennállhat

Kinek és miért érdemes végrendelkezni?

Sajnos kilépni a lakásod ajtaján sok veszélyt rejt, ott vannak pl. a közlekedési szerencsétlenségek. De otthon maradnod sem életbiztosítás, elfordulhatnak konyhai vagy fürdőszobai balesetek, egészségügyi traumák.

Persze nem szabad sötéten látni az életet, de előre tervezni azért szabad, ezért is szokás biztosítást is kötni.

Végrendelkezni mindenkinek érdemes:

* akinek van valami ingósága vagy ingatlana és

* ha nemcsak az elsődleges törvényes örökös áll közel a szívedhez, hanem egy másik személy, egyesület vagy intézmény is

* akinek a családi helyzete összetettebb, és szeretné megelőzni a hosszadalmas jogi vitákat a lehetséges örökösök között

Ha hirtelen nem tudsz elképzelni ilyet, akkor hozok néhány példát a bonyolultabb esetekre:

* vannak a családban vér szerinti gyerekek (de legalább egyiküket kitagadnád)

* mostoha gyerekek (akikre hagynál valamit)

* vagy adoptált, nevelt gyerekek

* élettárs

* esetleg keresztgyerekek vagy más hozzád közelálló személyek

A törvényes öröklés sorrendje

Mi történik akkor, ha mégsem rendelkezel a vagyonoddal? Életbe lép a törvény által kimondott sorrend, és annak megfelelően osztják szét a javaidat. Ez a lista a helyettesítés elvével működik, ami azt jelenti, hogy ha az adott pontban megnevezett személy nem létezik, akkor a lista következő pontjában megnevezett örökös jön.

Leszármazók

(A leszármazók mellett a házastárs, egy gyerekrészt és korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.) A történelemben ismert szokásokkal ellentétben, ma már a vérségi leszármazás a fontos, a házasságon belüli vagy kívüli születés ténye nem. Ha van az öröklésből valamiért kiesett gyerek, akkor egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyereke(i) örököl(nek) helyette. Sajnos előfordul, hogy a szülő túléli a gyermekét, ilyenkor az elhunyt gyerek helyett az az ő gyermekei, azaz az unokák öröklik a ráeső részt.

Házastárs

* ha egyedüli örökös a házastárs: leszármazó és a szülők hiányában

* ha vannak leszármazók: 1, a közösen lakott lakásra halálig tartó haszonélvezet kap 2, a többi hagyatékból egy gyermeknyi részt örököl

* szülő melletti házastársi öröklés: Leszármazott hiányában ő örökli a közösen lakott ingatlant. A további hagyatékot felesben örökli az örökhagyó szüleivel osztozva.

Felmenők és oldalrokonok

Amit idegen szóval parentéláris öröklésnek nevezünk. Felmenőnek számítanak a szüleid, nagyszüleid, dédszüleid és így tovább, ők az egyenes ági rokonaid felfelé. Egyenes ági rokon az, aki szülés kapcsán áll veled rokonságban. Oldalági rokon pedig mindenki más, aki mégis a vérrokonod pl. nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, a nagyszüleid testvérei (rájuk létezik egy rövid kifejezés?!).

Állam

Örökös hiányában, szükséges örökös az állam. Az örökhagyó tartozásaiért csak a hagyaték értékével felel.

Ha ezek után már elhatároztad, hogy szeretnél végrendeletet írni, akkor most azt is el kell döntened, hogy milyen fajtát szeretnél.

A végrendelet fajtái

közvégrendelet

írásbeli magánvégrendelet

holográf végrendelet: A végrendeletet teljes egészében az örökhagyó maga írja és aláírja.

allográf végrendelet: Allográf végrendeletnek számít a más által lejegyzett, vagy géppel írt végrendelet. A végrendeletet az örökhagyó aláírja két tanú jelenlétében, vagy az aláírását előttük magáénak elismeri. A tanúk a minőségük feltüntetésével írják alá. (Ez közérthetően annyit tesz, hogy a „tanú” szónak szerepelni kell a nevüknél.)

közjegyzőnél letett végrendelet: Olyan végrendelet, amelyet az örökhagyó személyen letétbe hely a közjegyzőnél.

Bármelyik végrendelet fajtát választod is, csak akkor lesz jogilag érvényes, ha betartasz néhány előírást.

Mi alapján készítsek végrendeletet?

Vannak minta végrendeletek a neten, amik segíthetnek, de legtöbbször ezek nem tartalmazzák a tudnivalókat csak megmutatnak egy sablont. Ha valóban megtámadhatatlant szeretnél, akkor olvasd el a lenti törvényi követelményeket!

Formai követelmények, aminek eleget kell tenni

* Az egyik legfontosabb, hogy a végrendeleten külsőleg látszódnia kell, hogy azt az örökhagyó személyesen tette. Nincs olyan, hogy Pali írásban azt állítja, hogy te így akartad.

* Halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. Ez annyit jelent, hogy látszódjon rajta, hogy a halálod esetén ezt meg ezt szeretnéd.

* A végrendeletben nem kötelező örököst megnevezni. Valakinek a kitagadása vagy kizárása okiratba foglalva is végrendeletnek minősül.

* Magának a végrendelet szónak nem kötelező szerepelni az okiratban. (De ártani nem árt, ha ott van.)

Az írásbeli végrendelet kötelező formai elemei

Ha írásban szeretnél nyilatkozni a végakaratodról, akkor további szabályokat is be kell tartanod.

* A fenti végrendelet formai követelményeinek itt is érvényesülnie kell.

* Az örökhagyó csak olyan nyelven készíthet írásbeli végrendeletet, amilyen nyelven képes megérteni, azaz írni és olvasni tudja az adott nyelvet. Ha javasolhatom akkor, hacsak nincs különösebb okod, maradj az anyanyelvednél.

* Az írásjelek meg kell, hogy feleljenek a közönséges írásjeleknek. Ez azt jelenti, hogy kódolva, szimbólumokat használva, vagy gyorsírással nem elfogadható lejegyezni a végakaratot.

* A holográf és az allográf típusú végrendelet esetében is saját kezűleg kell aláírni a végrendeletet. A végrendelkező személyazonosságának egyértelműnek kell lenni az aláírásból, így a teljes név aláírása a célszerű. Ha valakinek címezve írod a végrendeleted -bizonyos esetekben- csak az utónév aláírása is elfogadhatónak bizonyulhat.

* Ha végrendelet több különálló oldalból áll, akkor minden oldalt számoznod kell, és aláírnod. A holográf végrendeletnél a végrendelkezőnek, az allogfráf esetében a tanúknak is oldalanként szükséges a kézjegyükkel ellátni az oldalakat.

* A végrendelet kidolgozására, megfogalmazására nincs formai követelmény, csak minta végrendeletek léteznek, saját szavakkal meg lehet tenni, csak figyelni kell az esetleges vagyontárgyak egyértelmű megnevezésére.

Az írásbeli végrendelet tartalmi elemei

Azt már tudod, hogy mire figyelj formailag, de lenne itt még néhány lényeges pont, ami felett nem szabad elsiklanod.

* A keltezés idejét fel kell tüntetni. A keltezés idejének egy adott, konkrét napra kell vonatkozni pl. 2017.09.20. de elfogadható más forma is, amennyiben egyértelműsíthető belőle, hogy melyik napra gondol az örökhagyó pl. 2016 szilveszter estéjén Az ügyvédi bélyegző (amennyiben kerül rá) önmagában nem megfelelő a keltezés idejének megjelöléshez.

* Az új Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) A 2013. évi V. törvénye szerint a keltezés helyének megjelölése már nem kötelező.

* Végrendelet esetében fontos az összeférhetetlenségi szabályokra odafigyelni, különben részlegesen érvénytelenné válhat. A végrendelet kialakításában segédkező személyek vagy azok, akik a végrendelet idejében a segédkezők hozzátartozóinak számítanak, csak akkor örökölhetnek a rájuk vonatkozó részt a végrendelkező saját kezűleg írta és aláírta. Ha olyan tanú is szerepel a végrendeletben, aki maga is kedvezményezett, azaz örököl valamit, akkor másik két tanú aláírása is kell a végrendeletre.

* Az örökösöket nem feltétlen szükséges név szerint megemlíteni, de egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. Pl. ha egyszem gyereke van az örökhagyónak, akkor a „fiam” vagy „lányom” kifejezés elfogadott.

Érdekes tények a magyar emberekről a végrendelkezéssel kapcsolatban

Egy nemrég készül felmérés szerint hazánkban 100 emberből 4-en készítenek végrendeletet, míg az USA-ban a felnőtt lakosságból 45-en. A fővárosban 100 elkészített, de valamilyen szempontból, hibás végrendeletből, több mint 90-t megtámadnak az örökség reményében.

Leggyakoribb hibának az oldalak számozásának elmaradását, valamint az aláírásokkal és tanúzással kapcsolatban fellépő hibákat nevezték meg a felmérésben.

Végrendelethez kapcsolódó fogalmak közérthetően

Ha szeretnél kiigazodni a jogi fogalmak útvesztőjében a végrendelettel kapcsolatban, akkor olvass tovább, mert összeszedtem a legfontosabb kifejezéseket.

Természetes személy: Ez egy jogi kifejezés azokat az élő embereket értik alatta, akik jogképesek, azaz aki jogaik birtokában vannak és kötelezettséget vállalhatnak. Tehát például nem cselekvőképtelen vagy kiskorú.

Örökhagyó: Az a személy, akinek a vagyonát érintő jogutódlás ( azaz öröklés) következik be a halálát követően.

Hagyaték: Az elhunyt személy vagyonának, jogainak és kötelezettségeinek azon része, amiről az öröklés szól. Minden amit tovább fogsz adni.

Örökrész: Abban az esetben, ha több személy örököl, akkor egyes személyeket megillető rész a vagyonból vagy vagyontárgyakból. Pl. Pistikének egy váza, Lacinak az autó, Katinak meg némi készpénz.

Kötelesrész: A minimum részesedés, ami a közeli rokonokat megilleti az örökhagyó vagyonából. Az örökhagyó azon rokonait érinti ez a rész, akik végrendelet hiányában a törvényes örökösök lennének. Jó tudni, hogy a végrendeletben törvénybe foglalt okok miatt, lehetőség van a kitagadásra, így az örökléstől elesik a kitagadott személy.

Örökös/örökösök: Az örökhagyó egyetemes jogutódja, magyarul a hagyaték új birtokosa(i).

Végintézkedés: Az örökhagyó vagyonának egészét vagy részét érintő jognyilatkozat, ami az örökhagyó halálára vonatkozik.

Végrendelet: A végintézkedésnek több formája van, ezek közül az egyoldalú jognyilatkozatot nevezzük végrendeletnek.

Mint láthattad a végrendelkezésnek számos szabálya van, de nem lehetetlen elkészíteni. Ha eddig eljutottál, akkor már neked is biztos sikerülni fog, ha mégsem akkor kérhetsz ügyvédi segítséget is. Ha kérdésed van akkor pedig írj nekem is bátran!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk