prcikk: Miniszterelnök-helyettesi Kabinet: Semjén Zsolt soha nem relaxált semmilyen tanyán a pedofília miatt bíróság elé állított pappal | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Miniszterelnök-helyettesi Kabinet: Semjén Zsolt soha nem relaxált semmilyen tanyán a pedofília miatt bíróság elé állított pappal

A szűkszavú közleményben azonban megírták, hogy szerintük mi tekinthető valós tartalomnak a korábban megjelent hírekből.


Miniszterelnök-helyettesi Kabinet közleményt adott ki Semjén Zsolttal kapcsolatban. Ebben az áll:

"Semjén Zsolt soha nem relaxált semmilyen tanyán Rónaszéki Gáborral és Kuminetz Gézával, soha nem vadászott Mészáros Istvánnal. A valóságtartalom annyi, hogy Semjén Zsolt több cikluson át Kalocsa országgyűlési képviselője volt".

A közleményt azt követően adták ki, hogy a Válasz online megírta, hogy a pedofília miatt bíróság elé állított R. Gábor pap egy tanyán - amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorával közös - politikusokat fogadott relaxálni. Többek között Semjén Zsolt is járt nála.

A Válasz Online szerdai cikke szerint R. Gábor, aki néhány éve még az egyik legbefolyásosabb magyar egyházi személyiségként volt számon tartva, és a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektorhelyettese volt, különös kapcsolatokat ápolt a politikai vezetéssel.

Az értesülések szerint R. és korábbi felettese, Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenlegi rektora, egy közös „relaxációs” tanyát tartottak fenn Jánoshalma határában. A hely különlegessége, hogy nem csupán egyházi személyek, de politikai vezetők is megfordultak itt, köztük Bányai Gábor, a térség fideszes parlamenti képviselője, valamint Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és a KDNP elnöke - írja a 24.hu a lapot idézve.

Kuminetz a Válasz Online kérdésére elismerte a tanya létezését, azonban hangsúlyozta, hogy R. Gáborral már nem közös tulajdonuk, illetve a politikus vendégek nem hivatalos minőségükben voltak jelen.

Semjén Zsolt is megszólalt az ügyben, még a hír megjelenése előtt. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, nem érti, miért érdeklődik Vadai Ágnes, a DK politikusa, az egyházi botrányok iránt, és tagadta, hogy bármilyen érintettsége lenne az ügyben.

Az ügy súlyát tovább növeli, hogy a botrányos körülmények között előkerült egy másik egyházi személy neve is. A 24.hu emlékeztet rá, hogy évekkel ezelőtt Mészáros István annak ellenére lehetett a kalocsai speciális gyermekotthon fiúnövendékeinek lelki gondozója, hogy korábban molesztálási vádak érték, és egy egyházi vizsgálat is elmarasztalta. Mészáros jelenleg címzetes prépost, kiskunsági főesperes, valamint az Országos Magyar Vadászkamara etikai bizottságának elnöke. Emellett rendszeresen prédikál vadászati rendezvényeken, és jó kapcsolatot ápol politikai vezetőkkel is.

A Pesti Srácok információi szerint R. Gáborról, a kiskunfélegyházai plébánosról szóló, súlyos visszaélésekkel kapcsolatos gyanúkat még 2022 novemberében jelentették az illetékes hatóságoknak. A vád szerint R. Gábor abúzusokat követett el, amelyek kitudódása után az érsek azonnal felfüggesztette a papot. Az ügy kivizsgálása egyházi bíróság elé került, és egyúttal rendőrségi feljelentést is tettek a plébános ellen.

Az egyházi vizsgálatok lezárulta után az ügy átkerült a világi hatóságokhoz, és a büntetőper ezen a héten kezdődött meg. A bíróság a nyilvánosság kizárása mellett folytatja az eljárást, amely során a vádakat és a bizonyítékokat zárt ajtók mögött tárgyalják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott a csádi elnök Orbánnak írt levele: fegyveres terrorista csoportok ellen is bevetettek volna magyar katonákat
A Telex birtokába került a csádi elnök 2023-as meghívólevele, amely a magyar katonák telepítésének jogalapja lett volna. A dokumentum szerint a Honvédség tagjai szükség esetén közvetlen harci beavatkozást is végrehajthattak volna, és engedélyt kaptak a halálos erő alkalmazására.


A magyar katonákat szükség esetén a fegyveres terrorista csoportok elleni közvetlen beavatkozásra is bevetették volna Csádban – derül ki a csádi elnök 2023-ban Orbán Viktornak küldött, eddig titkos leveléből, amelynek egy részletét a Telex hozta nyilvánosságra. A dokumentum azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez adta volna a hivatalos jogalapot a magyar Honvédség csádi tartózkodásához.

A levél szerint Mahamat Idriss Déby Itno elnök arra kérte a magyar kormányt, hogy

„biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre”.

A dokumentum egyértelműen fogalmaz a feladatokról: a magyar erőknek a terrorista csoportok elleni küzdelemben kellett volna segíteniük, ami „szükség esetén közvetlen beavatkozással is” járhatott volna.

A magyar katonák emellett jogot kaptak volna az erőalkalmazásra, „beleértve szükség esetén a halálos erőt is”.

„Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával”

- írta a csádi elnök Orbánnak.

A kiszivárgott kormányelőterjesztésből az is kiderül, hogy

a Miniszterelnöki Kormányiroda a levél szövegét törlésre javasolta a minősített határozat tervezetéből, mondván, „nem szükséges minden információ megjelenítése”.

A dokumentumot a kormány korábban többször emlegette, de annak tartalmát még a parlament Honvédelmi Bizottságában sem mutatták be.

A magyar fél a jelek szerint komolyan készült a harci feladatokra. A lap azt állítja, hogy a tervek szerint először 30, később 200 katona ment volna az afrikai országba, a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna.

A misszió terve végül mégsem valósult meg. Bár a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a 2023-ban elfogadott parlamenti felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, az végül nem ment át a kormányon. A felhatalmazás 2025 végén lejárt, magyar csapatok pedig nem mentek Csádba.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban úgy fogalmazott, a feltételek és a biztonsági garanciák mára megváltoztak, „ezért ilyen misszió nincs, és nem lesz”.

A misszió kockázatait növelte a rendkívül instabil helyi helyzet. Csádot 2021-ig Idriss Déby vezette, akit végül felkelők gyilkoltak meg. Utódja a fia lett, ő hívta be a magyar csapatokat.

Az afrikai országban az összecsapások folyamatosak, 2024 októberében például a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet a csádi hadsereg 40 tagját ölte meg. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a korábbi gyarmattartó, Franciaország csapatait 2025 elején kirakták Csádból, és félő volt, hogy az orosz Afrika Corps (mely a rettegett Wagner-csoport hasonlóan brutális utódja) bevonulhat a helyükre - ahogy azt tették a Száhel-térség több országában már.

Az ügy azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Pálinkás Szilveszter honvédszázados egy interjúban arról beszélt, a misszió Orbán Gáspár projektje volt, a tervezésénél pedig 50 százalékos harcértékvesztéssel számoltak, ami 200 katonából 100 halottat jelentett volna.

A vádakra a kormány és a katonai vezetés is reagált. Orbán Viktor a századosról azt mondta, „nem lenne a Pálinkás úr helyében”, utalva arra, hogy a katonai szabályok vonatkoznak rá. A Honvédség vezérkari főnöke pedig azt mondta, nincs politikai döntés a csádi műveletről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kapu Tibor: Hiszem, hogy a vasárnapi közös döntésünk meg fogja változtatni a történelem menetét
Az űrhajós a választás előtti napon fordult a magyarokhoz, a kölcsönös tisztelet fontosságára hívva fel a figyelmet. A bejegyzésben Jurij Gagarin űrrepülésének évfordulóját állította párhuzamba a magyarok előtt álló sorsdöntő választással.


Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, egy nappal a választás előtt, az űrhajózás világnapjának előestéjén tett közzé egy Facebook-posztot, amelyben a szavazáson való részvételre és a kölcsönös tiszteletre buzdít. Az űrhajós Jurij Gagarin 65 évvel ezelőtti, történelmi repülését állítja párhuzamba a magyarok előtt álló döntéssel.

Bejegyzését változtatás nélkül közöljük:

„Április 12. az űrhajózás világnapja. 65 évvel ezelőtt Jurij Gagarin első emberként ezen a napon járt a világűrben. A világ tudományos közössége, az űrkutatók és a világűr felfedezése iránt elkötelezett emberek sokasága ezen a napon ezt ünnepli. Az a nap 65 évvel ezelőtt megváltoztatta a történelem menetét.

Idén, mi magyarok, azonban valami mást is ünnepelhetünk ezen a napon. Azt, hogy újra véleményt mondhatunk hazánk jövőjéről. Szavazatunkkal hozzájárulhatunk és részt vállalhatunk Magyarország sorsának alakításából. Közös felelősségünk, hogy ez a gyönyörű ország ne a gyűlöletkeltés, hanem a szeretet, és ne a megosztottság, hanem a közös sikerek országa lehessen. Hogy egymás felé ne bizalmatlanságot, hanem tiszteletet sugározzunk.

És az is, hogy európai és észak-amerikai szövetségi partnereink felé demokratikus elköteleződést, bizalmat és együttműködést mutassunk.

A közhatalom sorsáról közvetlenül leghamarabb, valószínűleg csak négy év múlva lesz lehetőségünk dönteni.

E döntésünket legjobb meggyőződésünk és lelkiismeretünk szerint egy fejlődő Magyarország érdekében hozzuk meg. Tudnunk kell, hogy ebben a reményben fognak szavazni magyarok milliói, bárkit is támogassanak. Én legalábbis így fogok szavazni, reménnyel telve. Éppen ezért tisztelnünk kell minden döntést, véleményt akkor is, ha az eltér a sajátunktól.

Az nem járható út, ha egymáshoz kizárólag pártpolitikai érdekeknek megfelelően viszonyulunk. A gyűlölködésre nem lehet nemzetet, hazát építeni. Mindannyian magyarok vagyunk.

Tavaly megtiszteltek azzal, hogy egy emberként álltak mögöttem.

Kérem, most álljanak ki Magyarország mellett azzal, hogy elmennek szavazni és a legjobb belátásuk szerint leadják a voksukat.

Hiszem, hogy a vasárnapi közös döntésünk meg fogja változtatni a történelem menetét.

"Ne feledjük, másnap mindig felkel a Nap és ugyanabban az országban fog mindannyiunkra sütni. Sokkal több köt össze minket, mint amennyi elválaszthatna.””


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: így gyülekezik a tömeg Magyar Péter debreceni kampányzáró beszédére
A Tisza Párt elnöke szabályosan felszántotta tavasszal az országot. Volt olyan nap, hogy hétnél is több településen mondott beszédet.


Szombaton este hattól tartja kampányzáró beszédét Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke nem Budapesten, hanem a Fidesz egyik vidéki bástyájának számító Debrecenben mondja el a vasárnapi választás előtti utolsó beszédét az Egyetem téren.

A politikus kampánykörútját „a legfontosabb országjárásként” hirdették meg, melynek része volt a Tisza mind a 106 egyéni jelöltjének bemutatása, és az, hogy minél több településre személyesen is eljussanak.

A választás előtti utolsó országjáráson Magyar Péter kezdetben naponta négy-öt, m ajd hat-hét, az utolsó héten pedig még ennél is több településre látogatott el.

A debreceni kampányzárón így gyülekezett a tömeg nem sokkal Magyar beszéde előtt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni Magyar Péter debreceni kampányzáróját
Debrecenben zárja a kampányt a Tisza Párt. Magyar Péter a Fidesz egyik legfontosabb vidéki fellegvárában lép utoljára színpadra a választás előtt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 11.



Szombaton este hatra hirdette meg kampányzáró beszédét Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke nem Budapesten, hanem a Fidesz egyik vidéki bástyájának számító Debrecenben mondja el a vasárnapi választás előtti utolsó beszédét az Egyetem téren.

A politikus kampánykörútját „a legfontosabb országjárásként” hirdették meg, melynek része volt a Tisza mind a 106 egyéni jelöltjének bemutatása, és az, hogy minél több településre személyesen is eljussanak.

A választás előtti utolsó országjáráson Magyar Péter kezdetben naponta négy-öt, m ajd hat-hét, az utolsó héten pedig még ennél is több településre látogatott el.

A kampányzárót itt lehet élőben nézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: