Kiszivárgott a csádi elnök Orbánnak írt levele: fegyveres terrorista csoportok ellen is bevetettek volna magyar katonákat
A magyar katonákat szükség esetén a fegyveres terrorista csoportok elleni közvetlen beavatkozásra is bevetették volna Csádban – derül ki a csádi elnök 2023-ban Orbán Viktornak küldött, eddig titkos leveléből, amelynek egy részletét a Telex hozta nyilvánosságra. A dokumentum azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez adta volna a hivatalos jogalapot a magyar Honvédség csádi tartózkodásához.
A levél szerint Mahamat Idriss Déby Itno elnök arra kérte a magyar kormányt, hogy
A dokumentum egyértelműen fogalmaz a feladatokról: a magyar erőknek a terrorista csoportok elleni küzdelemben kellett volna segíteniük, ami „szükség esetén közvetlen beavatkozással is” járhatott volna.
„Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával”
- írta a csádi elnök Orbánnak.
A kiszivárgott kormányelőterjesztésből az is kiderül, hogy
A dokumentumot a kormány korábban többször emlegette, de annak tartalmát még a parlament Honvédelmi Bizottságában sem mutatták be.
A magyar fél a jelek szerint komolyan készült a harci feladatokra. A lap azt állítja, hogy a tervek szerint először 30, később 200 katona ment volna az afrikai országba, a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna.
A misszió terve végül mégsem valósult meg. Bár a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a 2023-ban elfogadott parlamenti felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, az végül nem ment át a kormányon. A felhatalmazás 2025 végén lejárt, magyar csapatok pedig nem mentek Csádba.
A misszió kockázatait növelte a rendkívül instabil helyi helyzet. Csádot 2021-ig Idriss Déby vezette, akit végül felkelők gyilkoltak meg. Utódja a fia lett, ő hívta be a magyar csapatokat.
Az afrikai országban az összecsapások folyamatosak, 2024 októberében például a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet a csádi hadsereg 40 tagját ölte meg. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a korábbi gyarmattartó, Franciaország csapatait 2025 elején kirakták Csádból, és félő volt, hogy az orosz Afrika Corps (mely a rettegett Wagner-csoport hasonlóan brutális utódja) bevonulhat a helyükre - ahogy azt tették a Száhel-térség több országában már.
Az ügy azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Pálinkás Szilveszter honvédszázados egy interjúban arról beszélt, a misszió Orbán Gáspár projektje volt, a tervezésénél pedig 50 százalékos harcértékvesztéssel számoltak, ami 200 katonából 100 halottat jelentett volna.
A vádakra a kormány és a katonai vezetés is reagált. Orbán Viktor a századosról azt mondta, „nem lenne a Pálinkás úr helyében”, utalva arra, hogy a katonai szabályok vonatkoznak rá. A Honvédség vezérkari főnöke pedig azt mondta, nincs politikai döntés a csádi műveletről.