Minden harmadik beteg meghalt tavaly a magyar kórházak intenzív osztályán
Döbbenetes adatokat közölt a 444 szerdai cikkében az intenzív osztályok tavalyi halálozási mutatóiról. A lap a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nemrég nyilvánosságra hozott adatai alapján azt írja, hogy
A világjárvány első évében, 2020-ban minden negyedik beteget vesztettek el, 2019-ben, a vírus előtt pedig "csak" minden ötödiket.
Ez azt jelenti, hogy tavaly 18 ezren, két éve 12 ezren, azelőtt pedig 9500-an haltak meg az intenzív osztályokon. Ebben azonban nem csak a covidos, hanem minden intenzívre került beteg benne van. Bár fontos lenne ismerni a koronavírusos betegekre vonatkozó adatokat, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) azt állítja, fogalma sincs ezekről.
2021-ben 37 intenzív osztályon haladta meg a halálozási arány a 40 százalékot, míg egy évvel korábban 17, azelőtt pedig csak 6 ilyen kórházat lehetett találni.
Jelentős eltérések vannak a tavalyi adatokban az ország különböző pontjain.
Ehhez képest Pécsen vagy a Semmelweis Egyetemen 20 százalék körül maradt a halálozás, ami a járvány előtti országos szintnek felel meg.
A cikkben azt is kiemelik, hogy a legsúlyosabb, de nem csak covidos betegek ellátását végző intenzív osztályokon ágyból, műszerből mindig volt elég, de a betegek túlélési esélyeit nagyban befolyásolja, mennyire tudnak figyelni rájuk speciálisan képzett, intenzív terápiás szakápolók. Vagyis, hogy egy szakképzett ápolónak mennyi betegre kell figyelni.
Az a cikkből
A 444 azt is hiába kérdezte, mi lehet az oka, hogy ekkora eltérés van a halálozási adatokban a különböző intézmények között, nem kaptak választ.