Mészáros Lőrinc szállodalánca 300 millió forintot kapott a lemondások miatt
A felcsúti vállalkozó érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc kapta a legnagyobb mentőövet az államtól.
címkép:Facebook/Saliris Egerszalók - szmo.hu
2021. január 28.
Link másolása
2020 végén a kormány úgy döntött, hogy a szállodáknak be kell zárniuk, viszont a november 11. és december 10. közötti foglalások után 80 százalékos kompenzációt fizetnek a tulajdonosoknak.
A vállalkozók a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK) beérkező adatok alapján kapják meg a támogatást, amelynek a feltétele, hogy senkit nem küldhetnek el és a dolgozóknak a fizetésüket is meg kell kapniuk.
A meghiúsuló foglalások után több mint 3 milliárd forintra érkezett támogatási igény a szállodáktól, panzióktól, üdülőháztelepektől, közösségi szálláshelyektől és kempingektől – adta hírül a 24.
A lapnak a pontos adatokat nem adták ki, azonban az MTÜ-nél a Kisfaludy-program támogatásai nyilvánosak. A dokumentumban az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesülő szálláshelyek szerepelnek.
Ebből kiderül, hogy a legnagyobb támogatást a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa kapta, 146 millió forintos kompenzációban részesült.
A második legnagyobb összeget Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik tagja, az egerszalóki Saliris Resort Spa Hotel kapta, 93 milliót forintot.
A lista alapján a Hunguest Hotels szállodáinak jutott egyébként a legnagyobb, összesen 289 millió forintos kompenzáció. Ez a legnagyobb belföldi szállodalánc, a cégcsoport 26 hoteljéből kilenc kapott támogatást.
Abból, hogy a Hunguest kompenzációt kapott, az is kiderül, hogy a járvány első hullámával ellentétben a szállodaláncnál nem történtek újabb elbocsájtások.
A cégcsoport tavaly nyáron 17,7 milliárdos állami támogatást kapott vidéki szállodáinak felújítására, ezzel a turisztikai támogatások fő nyertese volt, miközben a Népszava információja szerint akkor 850 embert bocsátott el, hogy ne kelljen fizetni őket, amíg végeznek a felújításokkal.
A 80 százalékos támogatásból több szálláshely kimaradt. Ennek oka, hogy az NTAK a támogatási összeg kiszámításánál a szálláshelyi szoftverek úgynevezett árkód mezőjéből húzta be az árakat, és ezeket szorozta be a vendégéjszakákkal.
Csakhogy a szolgáltatandó adatok között ezt a mezőt nem kötelező kitölteni, és a szállodák egy része nem is teszi meg.
Emiatt többen kimaradtak a támogatottak köréből. Hogy pontosan hányan, azt nem tudni.
A lap információi szerint egy ismert gyógyfürdőhelyen például legalább hat szálloda emiatt nem kapott állami támogatást, három közülük több mint 30 millió forintot bukott el.
2020 végén a kormány úgy döntött, hogy a szállodáknak be kell zárniuk, viszont a november 11. és december 10. közötti foglalások után 80 százalékos kompenzációt fizetnek a tulajdonosoknak.
A vállalkozók a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK) beérkező adatok alapján kapják meg a támogatást, amelynek a feltétele, hogy senkit nem küldhetnek el és a dolgozóknak a fizetésüket is meg kell kapniuk.
A meghiúsuló foglalások után több mint 3 milliárd forintra érkezett támogatási igény a szállodáktól, panzióktól, üdülőháztelepektől, közösségi szálláshelyektől és kempingektől – adta hírül a 24.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csupán 28 szavazattal nyert a Fidesz jelöltje Balmazújvárosban, Orbán mégis nagy győzelmet ünnepel
A kormányfő kevesebb mint egy nap leforgása alatt már háromszor is diadalittasan reagált arra, hogy Balmazújvárosban a Fidesz jelöltje egy hajszálnyival megelőzte ellenfeleit.
„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem” – ezúttal így, egy videóban reagált Orbán Viktor arra, hogy a Fidesz jelöltje győzött Balmazújvárosban. A kormányfő azt ecseteli, hogy
„Mindenki mondhat, amit akar, mérhet, amit akar. Volt egy választás, elmentek több mint 50 százaléknyian. Az ellenfél ezt országos jelentőségű nagy eseménynek minősítette. Maga is azt mondta, hogy na, hát itt majd most kiderül az igazság. Ki is derült. Mi az emberek oldalán állunk, az emberek pedig a mi oldalunkon.”
Majd nyomatékosította ismét, hogy az eredmény szerinte:
„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem”
Ez volt a harmadik alkalom, hogy Orbán Viktor arra reagált, hogy Balmazújvárosban egy időközi választáson 28 szavazattal a Fidesz jelöltje jutott be közgyűlésbe, és ezzel szűk többséget szerzett a párt az önkormányzati döntéshozásban.
„hiába a szakmányban gyártott kamukutatások, hiába a nagy csinnadrattával bejelentett kamuprogram, hiába a Brüsszelből kirendelt szakértők hada, és hiába a magyar Jockey Ewingok meg a bank- és multivezérek élére vasalt műmosolya, a magyar emberek átlátnak a szitán.”
Úgy véli, Balmazújváros megmutatta, hogy „nem lesz itt brüsszeli bábkormány”. A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.
A reakciócunami pedig közvetlenül azután vette kezdetét, hogy tegnap este a Nemzeti Választási Iroda bejelentette az eredményt, a kormányfő ekkor egy napszemüveges emojival így reagált:
„Fidesz győzelem Balmazújvárosban. Jön a tavasz… ”
A miniszterelnökhöz hasonlóan Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója is úgy értékelte az eredményeket, mintha a Fidesz a Tiszát győzte volna le. Közösségi oldalán még egy szerkesztett képet is megosztott, ahol a vesztes jelölteket állító szervezetek nevét átírták a Tiszára, holott ez a párt senkit sem indított Balmazújvárosban.
„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem” – ezúttal így, egy videóban reagált Orbán Viktor arra, hogy a Fidesz jelöltje győzött Balmazújvárosban. A kormányfő azt ecseteli, hogy
„Mindenki mondhat, amit akar, mérhet, amit akar. Volt egy választás, elmentek több mint 50 százaléknyian. Az ellenfél ezt országos jelentőségű nagy eseménynek minősítette. Maga is azt mondta, hogy na, hát itt majd most kiderül az igazság. Ki is derült. Mi az emberek oldalán állunk, az emberek pedig a mi oldalunkon.”
Majd nyomatékosította ismét, hogy az eredmény szerinte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárta a gödi akkugyárat Dúró Dóra, a rendőrök is a helyszínre mentek
A Mi Hazánk alelnöke szerint az üzem szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis pénzeli. A képviselők lemondtak mentelmi jogukról az eljárás miatt.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.
„Mint kiderült, a kormány tudott arról, hogy a gyár szándékosan és tudatosan károsítja a dolgozók és a gödiek egészségét, mégsem zárták azt be, sőt még 2025 őszén is 133 milliárd forinttal támogatta azt a kormány a magyar adófizetők pénzéből”
– állítja bejegyzésében.
Dúró Dóra szerint: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely fellép a magyarok egészségének védelmében, és nem áldozza fel a lakosság érdekeit a globális multik gazdagodásának oltárán.”
A politikus arról is írt, hogy a helyszínre kiérkeztek a rendőrök, akik igazoltatták őket.
„Ellenünk indítanak szabálysértési eljárást;
a mentelmi jogunkról természetesen lemondtunk, mint a Mi Hazánk képviselői minden esetben”
– fogalmazott. Dúró Dóra szerint egy normális országban ez a helyzet ki sem alakulhatott volna. Úgy véli, a gödi akkugyár szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis támogatja, miközben az állami erőszakszervezet velük szemben intézkedett. A képviselő posztja azzal zárul, hogy a láncra, amivel lezárták a bejáratot, láthatósági narancshéjakat helyeztek el.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.
„Mint kiderült, a kormány tudott arról, hogy a gyár szándékosan és tudatosan károsítja a dolgozók és a gödiek egészségét, mégsem zárták azt be, sőt még 2025 őszén is 133 milliárd forinttal támogatta azt a kormány a magyar adófizetők pénzéből”
– állítja bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája” – Szent-Iványi István reagált arra, hogy Orbán szerint Clinton Szerbia megtámadására kérte 1999-ben
A külpolitikai szakértő szerint a miniszterelnök pár éve még egészen másképp adta elő a szerb háborús történetet. A sztorit egyébként akkor a szerb elnöknek mesélte el.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.
Szent-Iványi István szerint a történet több sebből vérzik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábban már egy másik, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában is előadta ugyanezt.
„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.
A posztban arra is kitér, hogy a NATO koszovói hadművelete ma már részletesen dokumentált, és maga Clinton elnök is foglalkozik vele az emlékirataiban.
Szent-Iványi szerint „ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta. Egy későbbi fázisban Tony Blair valóban felvetette, hogy amennyiben a légi hadviselés nem vezet eredményre, akkor több irányból szárazföldi hadműveletre is szükség lehet (Horvátország, Albánia és Magyarország irányából jöhetett ez szóba).
Clinton ezt az ötletet is elutasította, így még tervezési fázisba sem került a javaslat, amikor Milosevics kapitulált.”
A külpolitikai szakértő felidézi Orbán Viktor egy korábbi, a szerbiai hadművelettel kapcsolatos, már megcáfolt állítását is. E szerint a miniszterelnök kérésére nem érték légicsapások a vajdasági célpontokat, holott Szent-Iványi szerint a célpontkijelölés kizárólag a katonai vezetés feladata volt, és egyébként is több légicsapás érte a vajdasági célpontokat, például az újvidéki hidat.
Szent-Iványi a bejegyzését egy hasonlattal zárja, mondván:
„Ezek a nagyotmondások valamikor az obsitosokat, a leszerelt Háry Jánosokat jellemezték, akik a hálás kocsmai közönségnek színezték, fejlesztették a meséiket.” Úgy véli, lehet, hogy a miniszterelnök már arra készül, hogy a választások után a felcsúti kocsma népét szórakoztassa történeteivel.
A miniszterelnök múlt szombaton, Szombathelyen állította azt, hogy 1999-ben Bill Clinton telefonon kérte tőle Szerbia megtámadását. Ezzel akarta érzékeltetni, hogy ő akkor is nemet mondott, és most is nemet tud mondani a háborúra.
Magyarország alig két héttel a NATO jugoszláviai légihadműveletének 1999. március 24-i kezdete előtt, március 12-én csatlakozott a szövetséghez. A hadjárat végül földi invázió nélkül, 78 napnyi légicsapás után zárult le. A történet egy korábbi verziója már 2022-ben felbukkant, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök hivatkozott arra, hogy Orbán Viktor neki mesélte el a sztorit.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a történetet katonailag hiteltelennek nevezte, rámutatva, hogy egy ilyen döntés a NATO-tagországok közös eljárásrendje szerint születhetett volna meg, nem egy kétoldalú telefonhívás során. Szerinte az Egyesült Államok tisztában volt a Magyar Honvédség akkori felkészültségével, és azzal is, hogy egy magyar támadás a Vajdaság felől a területi revízió vádját vetette volna fel friss NATO-tagként. Korabeli források szerint ugyanakkor maga Orbán Viktor is arról beszélt 1999-ben, hogy a NATO nem tekinti szükségesnek a szárazföldi bevetést, és a szövetség csúcstalálkozóján ez a kérdés napirendre sem került.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.
Szent-Iványi István szerint a történet több sebből vérzik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábban már egy másik, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában is előadta ugyanezt.
„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az Orbán-kormány Csernobilja” – Tordai Bence feljelentést tesz a gödi Samsung-gyár szennyezése miatt
Az ellenzéki politikus szerint „az évekig tartó szándékos mérgezés egy tényleg precedens nélküli bűncselekmény-sorozat”. Úgy véli, a Telex hétfői cikke „még fideszes mércével mérve is döbbenetes bűnöket” tárt fel.
Tordai Bence ellenzéki országgyűlési képviselő a Facebookon jelentette be, hogy feljelentést tesz a gödi Samsung-gyár ügyében, amit „az Orbán-kormány Csernobiljának” nevezett.
Bejegyzésében emlékeztetett rá, hogy a gyárral kapcsolatban már korábban is számos probléma merült fel a környezetszennyezés és a veszélyeztetés miatt, és felidézte azt a bírósági eljárást is, amelynek során a gyár környezethasználati engedélyét felfüggesztették, majd megsemmisítették, de az üzem működését mégsem állították le.
Tordai szerint a mostani cikkből kiderült, hogy az évekig tartó mérgezés egy „tényleg precedens nélküli bűncselekmény-sorozat – amit egyrészt a Samsung vezetői, másrészt a történteket egy idő után pontosan ismerő kormány bűnrészesként valósított meg”.
A képviselő azt írja, a gyár hibás műszaki megoldások és a termelés zavartalanságának biztosítása érdekében az eddig ismertnél is sokkal nagyobb mértékben mérgezte a környezetet és veszélyeztette a dolgozóit, esetenként az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladva.
„A Samsung tudta, hogy – kisebb-nagyobb bírságok ide vagy oda – a kormány védelme alatt áll”
– állítja a politikus, aki a Telex oknyomozását idézve arról ír, hogy a helyzet annyira kritikussá vált, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak titkosszolgálati eszközökkel kellett felderítenie a veszélyeztetés valós mértékét.
Tordai Bence azt írja, ezután egy 2023-as kormányülésen Rogán Antal és más kormánytagok is a gyár haladéktalan bezárása mellett érveltek, ami szerinte a közérdeket szem előtt tartó kormányok gyakorlata lett volna, de ez végül nem történt meg.
A képviselő hozzáteszi, hogy bár a cikk szerint Orbán Viktor egy idő után „levette a kezét” a Samsungról, a termelés folytatódott, a mérgezéseket nem hozták nyilvánosságra, és a gyár állami támogatása is zavartalanul folytatódik. Példaként említi, hogy alig három hónapja jelentették be, hogy a cég további 133 milliárd forint támogatást kap egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítéshez.
Tordai szerint nagyon súlyos bűncselekményekről van szó, és bejegyzését azzal zárta, hogy megteszi a szükséges feljelentéseket a „rendszerváltás utáni legnagyobb környezeti, környezetegészségügyi botrány feltárása érdekében”.
A Telex hétfőn közölte azt a cikket, amely szerint a Samsung gödi üzemének egy részében a levegőben a határértéket sokszorosan meghaladó, rákkeltő anyagokat mértek. A lap szerint az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott, és egy 2023 tavaszi kormányülésen felmerült az üzemegység azonnali leállítása.
A gyárral kapcsolatban korábban is voltak problémák: a Telex 2025 tavaszán írt arról, hogy az épület tetején látható fekete elszíneződést a katódgyártás során használt NCM/NCA porok okozhatták, míg a cég grafitporra hivatkozott. A rendőrség 2025 márciusában környezetkárosítás gyanújával indított nyomozást.
A gyár jogi helyzete is többször változott. 2024 áprilisában egy bírósági végzés ideiglenesen felfüggesztette az egységes környezethasználati engedélyt, majd 2025 októberében a Budapest Környéki Törvényszék teljesen megsemmisítette azt. Független jogi értelmezések szerint a termelés jelentős részét le kellett volna állítani, ez azonban nem történt meg. Mindeközben a kormány 2025. október 16-án egy 133 milliárd forintos támogatásról írt alá szerződést egy 955 milliárdos kapacitásbővítéshez, annak ellenére, hogy a cég az azt megelőző másfél évben több mint ezer dolgozót bocsátott el, és nem vállalt új munkahelyeket.
Tordai Bence ellenzéki országgyűlési képviselő a Facebookon jelentette be, hogy feljelentést tesz a gödi Samsung-gyár ügyében, amit „az Orbán-kormány Csernobiljának” nevezett.
