„Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája” – Szent-Iványi István reagált arra, hogy Orbán szerint Clinton Szerbia megtámadására kérte 1999-ben
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.
„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.
Szent-Iványi szerint „ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta. Egy későbbi fázisban Tony Blair valóban felvetette, hogy amennyiben a légi hadviselés nem vezet eredményre, akkor több irányból szárazföldi hadműveletre is szükség lehet (Horvátország, Albánia és Magyarország irányából jöhetett ez szóba).
A külpolitikai szakértő felidézi Orbán Viktor egy korábbi, a szerbiai hadművelettel kapcsolatos, már megcáfolt állítását is. E szerint a miniszterelnök kérésére nem érték légicsapások a vajdasági célpontokat, holott Szent-Iványi szerint a célpontkijelölés kizárólag a katonai vezetés feladata volt, és egyébként is több légicsapás érte a vajdasági célpontokat, például az újvidéki hidat.
Szent-Iványi a bejegyzését egy hasonlattal zárja, mondván:
A miniszterelnök múlt szombaton, Szombathelyen állította azt, hogy 1999-ben Bill Clinton telefonon kérte tőle Szerbia megtámadását. Ezzel akarta érzékeltetni, hogy ő akkor is nemet mondott, és most is nemet tud mondani a háborúra.
Magyarország alig két héttel a NATO jugoszláviai légihadműveletének 1999. március 24-i kezdete előtt, március 12-én csatlakozott a szövetséghez. A hadjárat végül földi invázió nélkül, 78 napnyi légicsapás után zárult le. A történet egy korábbi verziója már 2022-ben felbukkant, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök hivatkozott arra, hogy Orbán Viktor neki mesélte el a sztorit.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a történetet katonailag hiteltelennek nevezte, rámutatva, hogy egy ilyen döntés a NATO-tagországok közös eljárásrendje szerint születhetett volna meg, nem egy kétoldalú telefonhívás során. Szerinte az Egyesült Államok tisztában volt a Magyar Honvédség akkori felkészültségével, és azzal is, hogy egy magyar támadás a Vajdaság felől a területi revízió vádját vetette volna fel friss NATO-tagként. Korabeli források szerint ugyanakkor maga Orbán Viktor is arról beszélt 1999-ben, hogy a NATO nem tekinti szükségesnek a szárazföldi bevetést, és a szövetség csúcstalálkozóján ez a kérdés napirendre sem került.
