A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának

Élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot és egy összegben 200 millió forintot kap az a balerina, akire 2022-ben ráomlott egy felújítás alatt álló ház homlokzata a budapesti Jókai utcában. A Fővárosi Törvényszék pénteken jóváhagyta a felek sérelemdíjról szóló egyezségét, így a kifizetés biztossá vált – számolt be róla az RTL Híradó.

A bíróságon Dr. Uzsoky Ágnes bíró mondta ki a végzést, amely jóváhagyta a korábban létrejött megállapodást: „A 2025. október 28-án létrejött, jelen végzés elválaszthatatlan mellékletét képező megállapodás 4–8. pontjaiban foglalt egyezséget jóváhagyja.”

A most jóváhagyott egyezség szerint Tóth Nikolett és édesanyja 15-15 millió forint sérelemdíjat kap. Ez azon a több mint 40 millió forinton felül értendő, amit az építtető cég már korábban kifizetett. A táncművész ügyvédje, Ikanov Gábor a Híradónak elmondta, hogy a járadék és a kártérítés együttesen biztosítják az áldozat jövőjét.

„200 millió forint kártérítés és sérelemdíj megfizetésére kötelezték a kárért felelős jogi személyeket, ezen felül pedig további havi 3,5 millió forintos járadék megfizetésére is, véghatáridő nélkül, vagyis amíg a jogosult meg nem hal” – magyarázta az ügyvéd. Bár a balesetért felelős cégek mindegyike felszámolás alatt áll, a kifizetést ez nem veszélyezteti, mert azt a biztosítóknak kell állniuk.

A korábbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a statikus tervezőmérnök, a műszaki vezető, a generáltervező és a kivitelező is hibázott, ezek a mulasztások együttesen vezettek a katasztrófához. A rendőrségi nyomozás során több szakembert is meggyanúsítottak, de ők nem ismerték el bűnösségüket.

A jogi hercehurca mellett Tóth Nikolettnek a mindennapokban is súlyos küzdelmet kell vívnia. A baleset óta kerekesszékben él, és az állapota az utóbbi időben jelentősen romlott.

„Rengeteg problémát okoz: nagyon erős fejfájást, vérnyomás-ingadozást, kézzsibbadást, arcpirosodást, ilyesmiket. Az elmúlt időszakban nagyrészt ki kellett hagynom a gyógytornákat és a munkát is” – mondta Tóth Nikolett. Orvosai szerint a panaszai megszüntetéséhez további műtétekre lesz szükség.

A tragédia 2022. június 27-én történt a VI. kerületi Jókai utca 1. szám alatti háznál, amikor a felújítás alatt álló épület homlokzati díszfala és tetőszerkezeti elemei az utcára zuhantak. A leomló törmelék négy járókelőt sebesített meg, a legsúlyosabban az Operettszínház táncművészét, aki többek között koponya- és gerincsérülést szenvedett.

Ahogy arról pénteken írunk, estére kiderült, hogy kik lesznek a Tisza Párt képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

A jelöltek mögött több izgalmas életút is felsejlik: ezek közül az egyik legkiemelkedőbb Kátai-Németh Vilmosé, aki a többek között Csepelt is magába foglaló 9-es választókerület jelöltje lesz. A Dívány.hu két évvel ezelőtti cikke szerint Kátai kamaszkorában, édesanyja halála előtt tudta meg, hogy egy örökletes betegség miatt teljesen meg fog vakulni, és bár a látása elvesztése után mély válságon, sőt öngyilkossági gondolatokon is átment, végül az elfogadást és az újrakezdést választotta. Vakon gyógymasszőr lett, majd visszatért a küzdősportokhoz, a világon elsőként vált danos vak aikidomesterré, thai box edzőként és önvédelmi trénerként látóknak és látássérülteknek egyaránt tart edzéseket, róla szól a Fehér kard film, és a para-karate világbajnokságon is a magyar válogatott tagjaként indul.

Harmadik „életeként” elvégezte a jogi egyetemet, gyakorló ügyvéd, és egyik ügyfele szerint azért bízza rá az ügyeit, mert bár az életben „háromszáz méter hátrányból indul”, a rajt után mégis mindenkit lehagy.

Bár szinte biztosnak mondható, hogy a Fidesz nem a párt csepeli legismertebb emberét, Németh Szilárdot indítja ellene, most mégis a rezsibiztos állt bele Kátai-Némethbe a Facebookon. Németh azt írta:

„Ne engedjük, hogy Brüsszel bábjai a pénzünket és a fiainkat Ukrajnába vigyék! A Tisza-jelölti előválasztási komédia, Magyar Péter brüsszelita haszonélvezője a csepeli baloldali jelölt. Brutális adóemelés, a nyugdíjak megadóztatása, a 13–14. havi nyugdíj elvétele, a fogyatékkal élők és a családok kedvezményeinek csorbítása, a rezsicsökkentés kinyírása, valamint kötelező sorkatonaság vár minden magyarra, ha ezek jönnek! Ne dőlj be nekik!”

A körzetben 2014-ben, 18-ban és 22-ben is nyert a függetlenként indult Szabó Szabolcs, aki már korábban bejelentette, hogy 2026-ban is indulni tervez a választáson és döntetlen közeli eredményt vár.

„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – így reagált Pintér Sándor, amikor a Telex a kórházban hagyott babákról kérdezte a parlamentben. A belügyminiszter szavain felháborodott Grecsó Krisztián író, aki - ahogy a közösségi oldalán fogalmazott: abban bízik, hogy „a pokol legmélyére jut, aki olyasmiket mond”. Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint, ha az emberek nyomorban és mélyszegénységben élnek, az a kormány felelőssége. Szilvási Léna szerint a kormány ígérete, hogy csecsemőotthonokba kerülnek ezek a babák, látszatmegoldás.

– fakadt ki közösségi oldalán Grecsó Krisztián író, aki szerint

A Belügyminisztérium közleményben vágott vissza, mondván, Grecsó nem ismeri a miniszter válaszának folytatását.

- fogalmaztak a tárca közleményében,

Egyúttal bejelentették: Miskolcon egy 72 férőhelyes csecsemőotthont december 3-án, Karcagon egy 32 férőhelyeset pedig december 12-én adnak át. A tervek szerint 2026 első félévében Miskolcon további 40, Mátészalkán pedig 80 férőhelyet hoznak létre.

A botrány azután robbant ki, hogy a Telex a parlamentben szembesítette a belügyminisztert a legfrissebb adatokkal. „Hogy lehet, hogy még mindig 353 magára hagyott csecsemő van a kórházakban? Miért nem tudták ezt megoldani az elmúlt egy évben?” – hangzott a kérdés, amire Pintér Sándor annyit felelt: „Jó napot kívánok. Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk ott!”. A miniszter később, egy bizottsági meghallgatáson már arról beszélt, a csecsemőotthonok építésével „a pillanatnyilag még kórházban lévő csecsemők problémáját teljes egészében megoldjuk.”

Ezzel szemben Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője az RTL Híradónak azt mondta, a kormány terve csupán a probléma elnapolása.

– magyarázta a szakember.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint a gyerekek egy részét azonnal haza lehetne engedni.

– nyilatkozta Boros Ilona, a szervezet programvezetője.

A TASZ bírósághoz fordult a kórházakban élő gyerekekkel kapcsolatos adatokért, és első fokon pert nyert: a kormánynak és a kórházakat felügyelő állami szervnek 15 napja van kiadni azokat.

Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,

Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.

Nemcsak az árrésstop változott, hanem a behozatali szabályok is szigorodtak. A kormány kiterjesztette a bejelentésköteles termékek körét, így a gouda és az edami sajt importját is jelenteni kell a Nébih felé. Szigorítás lépett életbe a tejtermékeknél is: eddig csak az UHT és ESL tejek voltak érintettek, mostantól azonban minden tej, a nem sűrített tejszín és a vaj behozatala is bejelentéskötelessé válik.

A kibővített árrésstop-lista december 1-jén, hétfőn lép hatályba, és a jelenlegi tervek szerint 2026. február 28-ig tart. A mostani módosítás egy korábbi döntést írt felül: november 13-án még úgy tűnt, a félkemény sajtok széles köre bekerül a szabályozás alá.

A trappista külön kezelése illeszkedik a korábbi törekvésekhez, hiszen ez a legnépszerűbb sajtféleség Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök még augusztusban így fogalmazta meg a célt: „Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel.”

A kereskedők ezzel szemben régóta kérik a hatósági beavatkozások kivezetését. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint „a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését”. A kisebb boltokat különösen érzékenyen érinti az adminisztráció és az árrés szűkítése.

Hétfőtől tehát életbe lép az új rendszer a boltokban. A vásárlók a trappistánál és a sajtkrémeknél találkozhatnak az árréskorlátozás hatásaival, míg az importőröknek a holland sajtok és a vaj esetében új adminisztrációs feladatokra kell felkészülniük.