A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.
„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.
Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el
– hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.
Az eltérések több területet is érintettek.
Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”
A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,
hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”
A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.
A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.
„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.
Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el
– hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy egymilliárd dollárnyi orosz haditechnikát semmisít meg drónokkal Ukrajna
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat drámai felvételeket tett közzé a „szigorúan titkos” műveletről, ami szerintük 1 milliárd dolláros kárt okozott az orosz hadseregnek. A nagy hatótávolságú drónok mélyen Oroszországban csaptak le, lőszer- és üzemanyagraktárakat is megsemmisítve.
„Az ellenség hozzászokott, hogy mélyen a hátországban biztonságban érezze magát” – ezzel a mondattal kommentálta az Ukrán Biztonsági Szolgálata azt a videót, amelyen állításuk szerint tavaly öt orosz katonai légibázisra mértek dróncsapást.
A közlemény szerint a műveletek során legalább 15 orosz repülőeszközt semmisítettek meg, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva.
A támadásokat az Alfa néven ismert elit különleges egység hajtotta végre. A Lad Bible szerint 11 Szuhoj- és MiG-vadászgépet, három helikoptert és egy Antonov An–26-os teherszállítót „hamvasztottak el”. Az ukrán szolgálat közlése szerint a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is megsemmisültek. „A katonai felszerelés mellett a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is porig égtek. Ezekkel a csapásokkal az SBU Alfa egysége több mint egymilliárd dolláros kárt okozott az ellenségnek” – tették hozzá.
A nagyszabású dróntámadásról videót is közzétettek:
Long-range math by @ServiceSsu’s Alpha unit in 2025: ✈️ 5 airfields hit ? 15 aircraft destroyed ? Ammo & fuel depots eliminated ? Enemy losses exceed $1 billion pic.twitter.com/XlNPgDx12A
A bejelentés közvetlenül a vasárnapra tervezett béketárgyalások folytatása előtt érkezett. Az első körben nem sikerült megállapodni a légicsapások ideiglenes felfüggesztéséről a feleknek. Sőt, Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszország nagyszabású légitámadást tervez. Az elnök szerint az ilyen csapások akadályozzák a békemegállapodás kidolgozását. „Minden egyes orosz csapás ezt teszi” – jelentette ki.
Az Európai Unió legfőbb diplomatája, Kaja Kallas azzal vádolta Oroszországot, hogy nem veszi komolyan a tárgyalásokat, és nagyobb nyomásgyakorlást sürgetett Moszkvára. „Azt látjuk, hogy fokozzák Ukrajna elleni támadásaikat, mert a csatatéren nem tudnak előrelépni. Ezért civileket támadnak” – mondta Kallas az EU külügyminisztereinek ülésén.
A háború mindkét felet súlyosan érinti. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának egy friss jelentése szerint Oroszország veszteségei megközelíthetik az 1,2 millió főt, míg az ukrán veszteségek 600 ezer körül lehetnek. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy Vlagyimir Putyin a második világháború óta bármely nagyhatalom által vívott háborúban a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, csekély területi nyereségért cserébe.
A most bemutatott akciósorozat egy korábbi, nagy visszhangot kiváltó műveletet idéz. Júniusban Kijev a „Pókháló” fedőnevű akció sikeréről számolt be, amikor Volodimir Zelenszkij elnök szerint 117 drónnal mértek csapást orosz katonai célpontokra.
„Briliáns műveletet hajtottak végre – ellenséges területen, kizárólag katonai célpontok ellen, kifejezetten az Ukrajna elleni csapásokhoz használt eszközök ellen” – mondta akkor az elnök. Azt is elmondta, hogy Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett, és a légibázisok stratégiai cirkálórakéta-hordozóinak 34 százalékát találták el.
„Az ellenség hozzászokott, hogy mélyen a hátországban biztonságban érezze magát” – ezzel a mondattal kommentálta az Ukrán Biztonsági Szolgálata azt a videót, amelyen állításuk szerint tavaly öt orosz katonai légibázisra mértek dróncsapást.
A közlemény szerint a műveletek során legalább 15 orosz repülőeszközt semmisítettek meg, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva.
A támadásokat az Alfa néven ismert elit különleges egység hajtotta végre. A Lad Bible szerint 11 Szuhoj- és MiG-vadászgépet, három helikoptert és egy Antonov An–26-os teherszállítót „hamvasztottak el”. Az ukrán szolgálat közlése szerint a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is megsemmisültek. „A katonai felszerelés mellett a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is porig égtek. Ezekkel a csapásokkal az SBU Alfa egysége több mint egymilliárd dolláros kárt okozott az ellenségnek” – tették hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?” – Sulyok Tamás hivatala százmilliókat költött autókra és rendezvényekre
Több százmilliónyi közpénzt égethetett el három hónap alatt a köztársasági elnök, Sulyok Tamás hivatala. A költségek legnagyobb része autókra ment el, kisebb, de jelentős összeget kitevő része pedig rendezvényekre, köztük állítólag egy afrikai diktátor vendéglátására is.
Több százmillió forintot költött a Sándor-palota protokollra, rejtélyes rendezvényekre és egy új autóflottára 2025 októbere és decembere között, derül ki a hivatal által közzétett szerződéslistából. A kifizetések között szerepel egy V4-csúcstalálkozó, egy titokzatos múzeumi program és egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó céggel kötött, százmillió feletti szervizszerződés is.
December elején Esztergomban került sor a V4-országok államfőinek csúcstalálkozójára, amelyet a független sajtó kizárásával tartottak meg. Az esemény a Prímás Pince étteremben folytatódott, a Sándor-palota pedig a két helyszín bérléséért és a kapcsolódó szolgáltatásokért nettó 24,5 millió forintot fizetett a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központnak.
Ennél kevesebbe került, de jóval rejtélyesebb a november 18-án, a Szépművészeti Múzeumban tartott államfői protokollrendezvény, amiért a Sándor-palota nettó 7,4 millió forint terembérleti díjat fizetett a múzeumnak. A programról sem Sulyok Tamás hivatala, sem az államfő közösségi oldala nem tett említést – írja a Magyar Hang.
A lap szerint dátum egybeesik Hassanal Bolkiah brunei szultán budapesti látogatásával, aki éppen aznap járt a Sándor-palotában, ahol Sulyok Tamás a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki.
A szultánról tudható, hogy 2014-ben Bruneiben bevezette az iszlám saríát, ami alapján a melegeket halálra kövezéssel büntethették volna. A nemzetközi felháborodás hatására a törvénykezésen finomítottak, és most már többéves börtönnel sújtják a homoszexuálisokat.
Az államfői rendezvényeken valószínűleg moderátorként léphetett fel Fülöp László, egykori tévés műsorvezető, a szegedi Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője is. Erre utal, hogy a Sándor-palota 2025. november 2-án és december 12-én összesen 2,45 millió forintot fizetett Fülöpnek.
A legnagyobb tételek azonban a járműparkhoz kötődnek. Az államfő hivatala 2025 októberének végén 36 hónapra, nettó 120 millió forintos autójavítási és karbantartási keretszerződést kötött a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-vel.
A hivatal a 49 járműből álló flotta javítására 2026-ra 68 milliót, 2027-re pedig 45 millió forintot irányzott elő.
A meglévő flotta mellett a Sándor-palota egy kormányzati keretszerződés részeként nettó 187,3 millió forint (bruttóban 238 millió forint) értékben új járműveket is rendelt a Porsche Hungária Kft.-től, az összeget pedig novemberben és decemberben ki is fizették. Az autók szerelésére és beszerzésére költött összeg együttesen elérheti a bruttó 389 millió forintot.
A költekezések sorába illeszkedik a Demokratikus Koalíció által nemrég nyilvánosságra hozott ügy, miszerint
A költségek nagy részét prémium kategóriás szállodai szobák tették ki, amelyeket 18 napos időintervallumra vettek ki, de ebből 15 napot lényegében hagytak kárba veszni.
Sulyok Tamás túlzó kiadásairól a köztársasági elnök korábbi kommunikációs igazgatója, Szántó Georgina is beszélt. Azt írta, többször szóvá tette a „féktelen pénzköltést”, a külföldi utak nagy létszámú delegációit és az elnök feleségének népes kísérettel járó programjait. Elmondása szerint erre a következő választ kapta: „neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?”
Több százmillió forintot költött a Sándor-palota protokollra, rejtélyes rendezvényekre és egy új autóflottára 2025 októbere és decembere között, derül ki a hivatal által közzétett szerződéslistából. A kifizetések között szerepel egy V4-csúcstalálkozó, egy titokzatos múzeumi program és egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó céggel kötött, százmillió feletti szervizszerződés is.
December elején Esztergomban került sor a V4-országok államfőinek csúcstalálkozójára, amelyet a független sajtó kizárásával tartottak meg. Az esemény a Prímás Pince étteremben folytatódott, a Sándor-palota pedig a két helyszín bérléséért és a kapcsolódó szolgáltatásokért nettó 24,5 millió forintot fizetett a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Jöjjön ő, ha mer” – Zelenszkij ezzel utasította vissza Putyin moszkvai meghívását
Az ukrán elnök szerint egy agresszor ország nem lehet a béke helyszíne. A Kreml hiába ígért teljes biztonságot, a válasz egyértelmű nem, és egy meghívás volt. Zelenszkij ismét megcáfolta Trumpot is: nem egyeztek meg légicsapás-szünetben Moszkvával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken elutasította a Kreml javaslatát a moszkvai tárgyalásokról, és válaszul egyenesen Kijevbe hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
„Én ugyanúgy meghívhatom őt Kijevbe, jöjjön csak. Nyíltan meghívom, ha meri” – mondta Zelenszkij újságíróknak a The Kyiv Independent szerint, utalva arra, hogy Putyin igyekszik elkerülni a személyes találkozót.
Az ukrán elnök ezzel Jurij Usakov, a Kreml tanácsadójának nyilatkozatára reagált, aki szerint Moszkva kész garantálni Zelenszkij biztonságát és munkafeltételeit, ha Oroszországba utazik a háború lezárásáról szóló tárgyalásokra.
Zelenszkij elutasította, hogy Oroszországban vagy Belaruszban tárgyaljanak, arra hivatkozva, hogy Moszkva az agresszor a háborúban, Minszk pedig a partnere. Ukrajna korábban jelezte, hogy nyitott egy Putyin–Zelenszkij-találkozóra, ahol az amerikai vezetésű békefolyamat két kulcskérdését vitatnák meg: a területi ügyeket és az orosz megszállás alatt álló Zaporizzsjai Atomerőmű jövőjét.
Mindazonáltal Zelenszkij elnök leszögezte: „Komolyan gondoljuk, hogy véget kell vetni a háborúnak. A vezetők találkozójának bármely valódi formátuma megfelelő”
A két vezető a teljes körű háború kezdete óta nem folytatott személyes tárgyalásokat, korábban 2019-ben találkoztak. Tavaly Putyin ahz utolsó pillanatban elutasította Zelenszkij javaslatát egy törökországi személyes találkozóról, és Moszkvába hívta az ukrán elnököt, amit Zelenszkij azonnal visszautasított.
A béketárgyalások legutóbbi fordulójára január 23–24-én került sor Abu-Dzabiban ukrán, orosz és amerikai tisztviselők részvételével, a megbeszéléseket pedig Steve Witkoff amerikai különmegbízott „nagyon konstruktívnak” nevezte. Bár a tárgyalások folytatását február 1-jére tervezték,
Az ukrán vezető kommentálta a Donald Trump amerikai elnök által január 29-én bejelentett, állítólagos egyhetes légicsapás-szünetet is.
Zelenszkij szerint Kijev és Moszkva között nem született közvetlen megállapodás az energetikai létesítmények elleni csapások leállításáról.
Az ukrán vezető viszont ígéretet tett arra, hogy Ukrajna kész tartózkodni a támadásoktól, ha Oroszország is így tesz. „Úgy gondolom, ez az a válasz, amelyet a tárgyalások közvetítője, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok, várt” – tette hozzá.
A tél folyamán Oroszország fokozta Ukrajna villamosenergia-hálózata elleni támadásait, ami a háború egyik legsúlyosabb energiaválságát idézte elő és szükségállapothoz vezetett. Az orosz csapások szüneteltetését – feltéve, hogy Ukrajna is tartózkodik az orosz olajfinomítók és tankhajók elleni támadásoktól – állítólag megvitatták az Abu-Dzabiban tartott háromoldalú találkozón.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken elutasította a Kreml javaslatát a moszkvai tárgyalásokról, és válaszul egyenesen Kijevbe hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
„Én ugyanúgy meghívhatom őt Kijevbe, jöjjön csak. Nyíltan meghívom, ha meri” – mondta Zelenszkij újságíróknak a The Kyiv Independent szerint, utalva arra, hogy Putyin igyekszik elkerülni a személyes találkozót.
Az ukrán elnök ezzel Jurij Usakov, a Kreml tanácsadójának nyilatkozatára reagált, aki szerint Moszkva kész garantálni Zelenszkij biztonságát és munkafeltételeit, ha Oroszországba utazik a háború lezárásáról szóló tárgyalásokra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ahol 15 orvos felmond, ott egyértelmű rendszerhiba van” – a Tisza Párt szakértője a 40 orvos petíciójáról és a közelgő összeomlásról
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi politikusa szerint a kormányzat kommunikációja elfedi a valóságot. A tömeges felmondások és a dolgozók kiégése már a betegbiztonságot veszélyeztetik.
Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.
Az ügyre reagálva a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa, Hegedűs Zsolt egyértelmű rendszerhibáról beszélt a Facebookon. Szerinte amikor egy országos intézetben az orvosok petíciót írnak, ott már nem szimpla nehézségek vannak.
„Egy jól működő, korrektül vezetett intézményben az orvosok nem petíciót írnak, hanem dolgoznak”
– fogalmazott. A politikus szerint a hivatalos kommunikáció és a valóság között hatalmas a szakadék .
Ezzel szemben a Takács Péter által vezetett egészségügyi államtitkárság azt közölte, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság a petíciót megkapta és érdemben foglalkozik a felvetésekkel. Hivatalos álláspontjuk szerint „az érintett intézményben a betegellátás folyamatossága és biztonsága garantált, az ellátás zavartalanul, a hatályos szakmai és jogszabályi előírásoknak megfelelően történik”.
Hegedűs Zsolt szerint azonban a tények mást mutatnak. Úgy véli, ha a betegellátás valóban biztonságos lenne, akkor:„nem született volna kollektív orvosi petíció,”;„nem hagyta volna el az intézményt rövid idő alatt ennyi tapasztalt szakember,”;„és nem beszélnének a dolgozók nyíltan ellátásbiztonsági kockázatokról.”
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy egy pszichiátriai intézetben az orvosok mentális állapota nem magánügy, hanem a betegbiztonság része. Az extrém érzelmi terhelés, a gyakran agresszív betegek ellátása és a folyamatos döntési kényszer mellett egy toxikus munkahelyi légkör gyorsítja a kiégést, rontja a döntések minőségét, növeli a hibák kockázatát, és végső soron a betegek ellátását veszélyezteti.
Hegedűs szerint a pszichiátria sem bírja el a látszatirányítást.
Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
