A kimagasló magyar oltási eredmények ellenére sem szabad hátradőlni, nem szabad elveszteni a koronavírus elleni oltakozási kedvet - mondta a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Merkely Béla úgy fogalmazott,
a lecsengő járvány nem jelenti azt, hogy a pandémia elmúlt, a harmadik hullám leszálló ágában is vannak figyelmeztető jelek. Példaként említette, hogy naponta nagyjából százan halnak meg a vírusfertőzés következtében.
Hangsúlyozta, a lakosság a média és a közösségi felületek hatására kivár az oltakozással, ami további megbetegedésekkel jár.
A Semmelweis Egyetem rektora ezért mindenkinek azt javasolta, használja ki a lehetőséget, és igényeljen egyet a rendelkezésre álló vakcinák közül, mivel mindegyik ugyanolyan hatást vált ki.
Merkely Béla megismételte, ötmillió beoltott elérése után nem fordulhat rossz irányba a koronavírus-járvány.
A rektor bátor és jó döntésnek nevezte, hogy Magyarország az Európai Unióban elsőként alkalmazta a kínai Sinopharm cég vakcináját, ami sokat tett hozzá ahhoz, hogy újrainduljon az élet Magyarországon. Kiemelte, biztos volt benne, hogy csak idő kérdése, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elismerje a Sinopharm-vakcina hatásosságát, amit szerinte hamarosan az európai és az amerikai gyógyszerügynökségek is megtesznek majd.
Elmondta, a Semmelweis Egyetemen csaknem hatezer koronavírusos esetet kezeltek, és egyszer-egyszer olyat is tapasztaltak, hogy valakinek két vakcinát követően kórházi ellátást igénylő megbetegedése lett, és ebben nem volt különbség az alkalmazott oltóanyagok között.
A kimagasló magyar oltási eredmények ellenére sem szabad hátradőlni, nem szabad elveszteni a koronavírus elleni oltakozási kedvet - mondta a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Merkely Béla úgy fogalmazott,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormányszóvivő elhatárolódott Nagy Ferótól, de megjegyezte: „Elgondolkodtató az örökös kettős mérce”
Vitályos Eszter szerint elgondolkodtató, hogy Magyar Péter, Ruszin-Szendi Romulusz vagy Aranyosi Péter kapcsán miért nem emelnek szót, miért nem írnak nyílt levelet „a szemforgatók”.
Tovább gyűrűzik a Nagy Feró körüli botrány. Több ismert ember, politikus is elmondta már a véleményét a zenész Szőlő utcai intézettel kapcsolatos nyilatkozatáról, most pedig a kormányszóvivő is megszólalt.
Vitályos Eszter azzal kezdte a Facebook-bejegyzését, hogy szerinte Nagy Feró zenéje és életműve elvitathatatlan része a magyar kultúrának, és megilleti a tisztelet, mint zenészt, „aki mindig őszintén és szenvedéllyel énekelt arról, amit igaznak hitt”.
„Ugyanakkor nőként, anyaként nem tudok szó nélkül elmenni amellett, ha valaki olyan kijelentéseket tesz, amelyek relativizálják a kiszolgáltatott helyzetben lévők szenvedését. A szavak ereje nagyobb, mint gondolnánk – és ezek a mondatok sokakat sebezhetnek meg újra. Minden ilyen kijelentéstől elhatárolódom”
– jelentette ki.
Mint írta, az erőszak minden formáját elutasítani és elítélni alapvető emberi és erkölcsi kötelességünk, itt azonban kettős mércéről is szó van.
„Ezért is elgondolkodtató az örökös kettős mérce is. Vajon miért nem emelnek szót, miért nem írnak, írtak nyílt levelet a szemforgatók, a tiszás pártelnök által elkövetett családon belüli erőszak ellen? Miért nem hallottuk a felháborodást akkor, amikor Magyar Péter bántalmazta a barátnőjét? Hol voltak a hangos »védelmezők« Ruszin-Szendi Romulusz és Aranyosi Péter agresszív lökdösődésekor? Vagy amikor akasztásra uszítottak a szimpatizánsaik vagy esetleg amikor újságírókat fenyegettek és inzultáltak?”
Vitályos Eszter úgy véli: „a morális igazságosztás nagy lendületében, mikor patikamérlegen mérik, ki mit és miért mond vagy nem mond, talán nem ártana olykor önnönmagukat is mérlegre állítani”.
A Szőlő utcai ügyről a kormányszóvivő azt írta:
„az, hogy mi történt, a bíróság dolga lesz eldönteni, és ha történt bűncselekmény, akkor mi a legszigorúbb büntetést kérjük kiszabni az elkövetőkre!”
Tovább gyűrűzik a Nagy Feró körüli botrány. Több ismert ember, politikus is elmondta már a véleményét a zenész Szőlő utcai intézettel kapcsolatos nyilatkozatáról, most pedig a kormányszóvivő is megszólalt.
Vitályos Eszter azzal kezdte a Facebook-bejegyzését, hogy szerinte Nagy Feró zenéje és életműve elvitathatatlan része a magyar kultúrának, és megilleti a tisztelet, mint zenészt, „aki mindig őszintén és szenvedéllyel énekelt arról, amit igaznak hitt”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyurcsány Ferenc először szólalt meg a távozásáról: 2026-ban akart visszavonulni, de előbb jött el az ideje
Pártja EP-eredményéről és a házasságáról nem árult el részleteket, de bevallotta: a távozásának időszaka őt is megviselte. Nem tartja kizártnak, hogy soha többé nem nyilvánul meg politikai kérdésekben.
Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.
A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”
Hozzátette: nagyon megviselte, hogy élete két legfontosabb tartóeleme azokban a hetekben egyszerre szűnt meg.
Úgy gondolja, helyes döntés volt, hogy a válását és visszavonulását sem ő, hanem a volt felesége, a DK elnöke, Dobrev Klára jelentette be. A pártnak egyébként továbbra is a tagja maradt.
A beszélgetésben felmerült, hogy a Direkt36 korábban megkereste egy a visszavonulásának körülményeit feltáró cikk kapcsán, de nem nyilatkozott, mert nem akart beszélni a magánéletéről, és politikai kérdésekben sem kívánt megszólalni. Megjegyezte: „a politikai összeomlásról, kínos szerelmi viszonyról és „könnyes búcsúról” értekező írást egyébként nem vette zokon.
„Május nyolcadika óta magánember vagyok” – mondta a volt kormányfő. Hozzátette: közéleti ügyekről nem nyilatkozik, még baráti társaságban sem. Szerinte azzal tudja legjobban segíteni a DK-t, ha nem szólal meg semmilyen politikai kérdésben.
Arra a kérdésre, hogy meddig tart a hallgatás, csak annyit válaszolt: lehet, élete végéig.
Elárulta, hogy eredetileg 2026-ra tervezte a visszavonulását. „A fejemben ez volt. Nagyjából világos, hogy én a magyar politikában mit tudok, mit tudtam csinálni. Ideje volt, hogy befejezzem” – mondta.
Az interjúban szóba került az írói munkássága is. Második könyvének első fejezeteit még a visszavonulása előtt írta meg. Harmadik regénye nem krimi lesz, hanem „a humanista-demokratikus centrumról szól majd, a nyugati civilizációról”, és csupán egy fejezet foglalkozik majd azzal, „miért bukdácsol az európai baloldal”.
Május 8-án Dobrev Klára közölte, hogy a férje lemond minden tisztségéről és visszavonul a közélettől. Akkor azt írta, a politikus azért döntött így, mert
„végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól”.
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben házasodtak össze, három közös gyermekük van, de Gyurcsánynak a korábbi házasságából is született két gyereke. A politikus 2004 és 2009 között volt Magyarország miniszterelnöke, majd 2011-től 2024-ig a Demokratikus Koalíció első embere.
Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.
A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sokkoló budapesti lakásárak: egy év alatt 23 százalékos volt a drágulás – és ebben még nincs benne az Otthon Start hatása
Durva a fővárosi drágulás üteme, de negyedéves szinten a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl húzta a sort. Vidéken is fellángolt a kereslet - a panelek nem sokáig maradnak a piacon.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakásárindexe szerint 2025 második negyedévében tovább drágultak a lakások az egész országban. Az adatokból kiderül, hogy Budapesten és több vidéki régióban is gyorsult az áremelkedés üteme.
Budapesten 6,3 százalékkal nőttek az árak a korábbi negyedévhez képest, így az éves növekedés 23,1 százalékra emelkedett. A fővárosban az első negyedévben még 10,6 százalékkal drágultak a lakások, de az éves ütem akkor még 21,1 százalékon állt.
A vidéki városokban is nagyot mentek az árak. A második negyedévben 5,9 százalékos emelkedést mértek, ami azt jelenti, hogy éves szinten már 18,7 százalékos a növekedés. Az előző negyedévben még 7,7 százalékos volt a drágulás, akkor az éves adat 15,4 százalékot mutatott.
A községekben kisebb volt a változás: 2,8 százalékkal lettek drágábbak a lakások a negyedév során. Az éves növekedés itt 10,7 százalék volt, ami némileg elmarad az első negyedévi 12,4 százaléktól.
A régiókat nézve a Dél-Alföld vezet, ott 9,9 százalékkal nőttek a városi lakásárak egy negyedév alatt. A Dél-Dunántúlon 9,8, Nyugat-Dunántúlon pedig 8,4 százalékos volt az emelkedés. Pest megyében 6,9, az Észak-Alföldön 4,8, a Közép-Dunántúlon pedig 4,1 százalékos drágulást regisztrált az MNB.
Egy év alatt a dél-dunántúli városokban ugrottak meg legjobban az árak, ott 26,5 százalékkal kerülnek többe a lakások, mint tavaly. Az észak-magyarországi régióban 11,1, a közép-dunántúliban pedig 13,6 százalékos volt a növekedés. A többi térségben 17 és 23 százalék között alakult az éves drágulás.
Országos átlagban 5,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak a második negyedévben, az előző negyedévi 7,5 százalék után. Az éves növekedés így 17,9 százalékra gyorsult, reálértéken pedig 12,9 százalékkal nőttek az árak.
Az MNB-index mostani adatai azért is meglepőek, mert ezek még az Otthon Start Program július eleji bejelentése előtti időszakból származnak. Az összesítés szerint minden településtípus esetében gyorsult az éves lakásár-növekedés 2025 második negyedévében – állapította meg a Portfolio.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakásárindexe szerint 2025 második negyedévében tovább drágultak a lakások az egész országban. Az adatokból kiderül, hogy Budapesten és több vidéki régióban is gyorsult az áremelkedés üteme.
Budapesten 6,3 százalékkal nőttek az árak a korábbi negyedévhez képest, így az éves növekedés 23,1 százalékra emelkedett. A fővárosban az első negyedévben még 10,6 százalékkal drágultak a lakások, de az éves ütem akkor még 21,1 százalékon állt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közel 200 ukrán drónt semmisítettek meg Oroszországban – egy kisbuszt eltaláltak
Orosz tisztviselők szerint újabb dróninvázió érte az országot: Moszkva felé több tucatnyi ukrán drón indult, máshol pedig közel 160-at észleltek és lelőttek. A támadásokban legalább egy ember meghalt.
Orosz tisztviselők szerint a hétvégén újabb dróninvázió érte az országot. Több tucatnyi ukrán pilóta nélküli repülőgép indult Moszkva felé, miközben más régiókban közel 160 drónt észleltek és lőttek le. A támadásokban legalább egy ember meghalt, öten pedig megsérültek – közölte a Reuters.
A hírügynökség a Roszaviatszija hétfői tájékoztatására hivatkozva azt írja, biztonsági okokból egy rövid időre lezártak két moszkvai repülőteret, a Domogyedovót és a kisebb Zsukovszkijt. A hatóságok nem jelentettek komolyabb károkat a főváros területén.
Az orosz védelmi minisztérium szerint 34 „Moszkva felé tartó”, 47 Brjanszk régiója felett repülő, összesen pedig 193 drónt lőttek le Oroszországban. „Egy ukrán drón eltalált egy kisbuszt, megölve a sofőrt és megsebesítve öt utast” – számolt be a Telegramon a brjanszki kormányzó, Alekszandr Bogomaz.
Kijevből egyelőre nem érkezett reakció a támadással kapcsolatban. Ukrajna viszont korábban közölte, hogy támadásai „az Oroszország háborújához szükséges infrastruktúra” kiiktatását célozzák.
Közel négy év telt el azóta, hogy megindult a második világháború óta legvéresebb szárazföldi háború Európában. Oroszország jelenleg Ukrajna energiarendszerét próbálja tönkretenni, Kijev pedig a világ „második legnagyobb olajexportőrének” finomítóit igyekszik kiiktatni.
Mindkét fél tagadja a civilek célba vételét, de a konfliktusban minimum ezrek - többségében ukránok - haltak meg.
Orosz tisztviselők szerint a hétvégén újabb dróninvázió érte az országot. Több tucatnyi ukrán pilóta nélküli repülőgép indult Moszkva felé, miközben más régiókban közel 160 drónt észleltek és lőttek le. A támadásokban legalább egy ember meghalt, öten pedig megsérültek – közölte a Reuters.
A hírügynökség a Roszaviatszija hétfői tájékoztatására hivatkozva azt írja, biztonsági okokból egy rövid időre lezártak két moszkvai repülőteret, a Domogyedovót és a kisebb Zsukovszkijt. A hatóságok nem jelentettek komolyabb károkat a főváros területén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
