prcikk: Megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát és államosítaná a járóbeteg-ellátást Pintér Sándor | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát és államosítaná a járóbeteg-ellátást Pintér Sándor

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre.


Részletesen beszámolt a Medical Online arról az előterjesztésről, amelyet Pintér Sándor nyújtott be az egészségügy átalakításáról.

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

A dokumentumból kiderül, hogy az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. Hangsúlyozzák azt is, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

2023. január 1-től szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása – ez jelenleg 27 százalékos.

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-ig.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-ig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Hamarosan a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

2023. július 1-től államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe.

Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) most felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. Első lépésként az államosítás 95, száz százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-től a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.

A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: A DK jelöltjei visszalépnek három választókörzetben
A Demokratikus Koalíció Budapesten és Nógrádban is visszaléptet jelölteket a legszorosabbnak ígérkező körzetekben. A párt a lépéssel a Tisza Pártot is hasonló felelősségvállalásra szólította fel.


„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.

A bejelentés három választókerületet érint.

Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.

Dobrev Klára egyértelmű üzenetet is megfogalmazott a politikai rivális Tisza Párt felé, a koordináció szükségességére utalva.

„Reméljük a Tisza is hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”

– jelentette ki a pártelnök.

A bejelentés egyik eleme, Ternyák András visszalépése már tegnap ismertté vált. A Demokratikus Koalíció ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az egyéni jelöltjeit visszahívja, mindhárom érintett körzetben továbbra is számít a pártlistára leadott szavazatokra.

A pártelnök a lépést a kormányváltás érdekében tett felelős döntésként értékelte, és köszönetet mondott a visszalépő jelölteknek a „kormányváltásért végezett hatalmas munkájukért”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jámbor András a Fidesz „farokméregető kampányáról”: Megjavítottam a valósággal Orbán Viktor 2 napos képét
A képviselő szerint a színpadok mérete leplezi le a csalást. Szerinte a Tisza Párt rendezvényeit mindig messzebbről fotózzák, hogy kisebbnek tűnjön a tömeg.


Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy „megjavította a valósággal Orbán Viktor 2 napos képét”. A politikus szerint a Fidesz kampánya már csak a „hazaárulózásból és farokméregetésből” áll.

Jámbor azt állítja, hogy az Orbán Viktor által közzétett összehasonlító képeken a Tisza Párt rendezvényeit rendszeresen sokkal messzebbről fotózzák, hogy a tömeg kisebbnek tűnjön.

Ezt szerinte azzal lehet ellenőrizni, hogy a két színpad valójában nagyjából ugyanakkora, a tiszás képeken mégis rendre sokkal kisebbnek látszik.

A politikus egy konkrét példát is említ, ahol a fideszes színpad nyolcszor akkorának tűnik, mint a tiszás. „Tehát kb. nyolcszor akkora a tiszás tömeg is a fideszeshez képest, mint amit a szemünk mutat első ránézésre!” – írta.

Jámbor szerint

a tömeg-összehasonlításokat más módszerekkel is lehet manipulálni, például kezdés előtt készült tiszás fotókkal, vagy egy 140 ezres város tömegét egy 10-20 ezres városéval összevetve.

A képviselő szerint problémás az is, amikor „másik megyéből utaztatott tömegről” van szó. Posztját azzal zárta: „A lényeg viszont az: az igazság április 12-én el fog jönni, Viktorért is!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Überluxus csicsás nagytárgyaló, 90 milliós parketta” – Hadházy Ákos újabb képeket tett közzé a Nemzeti Bank luxusfelújításáról
A független képviselő újabb részleteket tárt fel a jegybanki költekezésről. A bútorszállítmányok mögött Matolcsy György fiának cége is felbukkanhatott.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felújított székházának luxustárgyalóiról tett közzé újabb posztot a közösségi oldalán. Állítása szerint

van egy „überluxus csicsás nagytárgyaló”, ahol a székek darabja 1,2 millió forint plusz áfa, az egyedi gyártású, intarziás parketta pedig lerakással együtt négyzetméterenként 110 ezer forint plusz áfa, összesen 90 millió forint plusz áfa.

A képviselő emellett említést tesz egy luxus kistárgyalóról, egy „méregdrága” velúr fali kárpitos kistárgyalóról, „puritán” kistárgyalókról fa falborítással és háromszázezres székekkel, valamint üvegfalú modern tárgyalókról. Utóbbiakról azt állítja, hogy 20 centi vastag üvegezéssel, hajlított sarokkal készültek, „ami sokkal drágább”, és szerinte összesen 400 milliót költöttek csak az üvegfalakra.

A székekről a képviselő azt írta, hogy a pontos típusuk nem mindig megállapítható, de szerinte

tudni kell, hogy Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak bútorgyára is van.

Hadházy úgy folytatja, hogy az MNB másik luxusberuházásainál, a Posta palotánál és a balatonakarattyai luxusüdülőnél „bizonyíthatóan tőle vették a bútorokat”. Azt is hozzáteszi: „a 444 által kiperelt árlistában viszont számos olyan szék van, ahol nem jelölik meg a típust, hanem annyit írnak oda, hogy »fejlesztés, családi« – vajon melyik családra gondolhattak?”

Hadházy Ákos posztját azzal zárja, hogy véleménye szerint

Matolcsy több tárgyalót épített a Nemzeti Bankba, mint amennyi a Parlamentben van.

A képviselő azt is állítja, hogy a 105 milliárdos beruházást Matolcsy Ádám egy barátja kivitelezte, a pénz pedig abból a „nyereségből” származott, amelyet az MNB a devizahitelek átváltásakor realizált. Úgy véli, ezt az összeget a költségvetésbe kellett volna befizetni, de ehelyett „luxuspalotákat” építettek belőle, a maradékot pedig „szétlopták Matolcsyék”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Amíg Ukrajna nem ad olajat, Magyarország irányából nem kap gázt
A miniszterelnök megelégelte a 30 napja tartó olajblokádot. A drasztikus lépéssel a rezsicsökkentést és a magyarok pénztárcáját védené.


Orbán Viktor a Facebook-oldalán jelentette be, hogy hamarosan kormányülés lesz, ahol fontos előterjesztést tesz az energiaellátás ügyében. A miniszterelnök azt állítja, hogy „a Barátság-kőolajvezeték működését Ukrajna 30 napja blokkolja”.

A kormányfő szerint „az ukrán zsarolással szemben eddig sikeresen védekezünk”. Úgy véli, a „védett áraknak” köszönhető, hogy a magyarok fizetik a legalacsonyabb árakat a benzinkutakon egész Európában. Orbán Viktor szerint azonban tovább kell lépni.

„Az olajblokád letörése és Magyarország biztonságos energiaellátása érdekében most újabb intézkedésre van szükség”

– mondta a videós üzenetben.

Bejegyzése szerint ezért a kormány azt tervezi, hogy

„a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk, és az így nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk. Amíg Ukrajna nem ad olajat, Magyarország irányából nem kap gázt.”

A miniszterelnök ezt azzal is indokolta, hogy szerinte Ukrajna közben a Magyarországot ellátó déli gázvezetéket is támadja, ezért Magyarországnak tartalékolnia kell. „Ezért az ukránok helyett most a magyar gáztározókat töltjük föl” – fogalmazott. Videóját azzal zárta, hogy megvédik Magyarország energiabiztonságát, és megtartják a védett benzinárat, valamint a rezsicsökkentett gázárat.

A Barátság kőolajvezeték déli ága, amely Magyarországot és Szlovákiát látja el, január 27-én állt le. Az ukrán fél szerint a leállást egy orosz dróntámadás okozta kár indokolja, ezzel szemben a magyar kormány szándékos blokádról beszél. Orbán Viktor jelezte, hogy amíg az olajszállítások nem indulnak újra, Magyarország blokkolja a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot és a további szankciókat. Az Európai Unió vezetői felajánlották, hogy technikai és pénzügyi segítséget nyújtanak a vezeték javításához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk