Izrael minden települése "zöld" járványügyi szempontból, már nincsenek erősen fertőzött piros, közepesen fertőzött narancssárga, vagy enyhén fertőzött sárga színnel jelölt falvak és városok az országban az egészségügyi minisztérium koronavírus-helyzetet mutató honlapja szerint.

Nachman As professzor, járványügyi kormánybiztos vasárnap reggel bejelentette a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek, hogy a következő hetekben felülvizsgálják, megszüntessék-e a kötelező maszkviselést a zárt helyeken is, miután a szabad ég alatt már egy hónapja maszk nélkül járhatnak az izraeliek.

Az újabb enyhítés azért lehetséges, mert a nagyfokú átoltottság nyomán fokozatosan visszaszorulóban van a koronavírus-járvány az országban, csökken az új fertőzöttek száma. Szombaton már csak 17 új esetet mutattak ki 11 581 tesztből, ami 0,2 ezrelékes arányt jelent.

Az egészségügyi minisztérium továbbra is csak a feltétlenül szükséges esetekben támogatja a külföldre utazást, mert attól tart, hogy a már beoltott izraeliek a vakcinával szemben ellenálló vírusváltozattal találkozhatnak, és azt hazahozhatják.

A minisztérium 2021. december 31-ig meghosszabbította az izraeli oltottak és a betegségből felgyógyultak "zöld igazolását", mert az eddigi vizsgálatok és tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a vakcina legalább az év végéig megvédi az oltottakat.

A járvány negyedik hullámáról és az oltásokról írt legújabb Facebook-posztjában Kemenesi Gábor virológus.

"Anglia már a járvány korai fázisában kiépítette a világ egyik legnagyobb tesztelési, vírusgenomikai és elemzési rendszerét, így valós időben látni, hogy éppen melyik variáns áll az esetszámok növekedésének hátterében – divatos szóval élve Anglia most Európa járványlaborja. Jelenleg az új esetek 90%-át a Delta variáns okozza (Indiai, B.1.617.2). Ezzel együtt születik meg a negyedik járványhullám, amely minden bizonnyal hozzánk is meg fog érkezni" - kezdi posztját a virológus, aki ezután arra is kitér, mire számíthatunk majd.

Megnyugtatásul megjegyzem, olyan variánsról nem tudunk és nem is számítunk olyanra, amely teljes vakcinakikerülést mutatna. A vakcinák hatásának csökkenése előidézheti azt a helyzetet, hogy az oltottak körében is megjelenhet bizonyos mértékig a tünetes megbetegedés, de a tudomány jelenlegi állása szerint a kórháztól és súlyos megbetegedéstől továbbra is nagy arányban védettek maradunk" - írja Kemenesi Gábor, aki egy ehhez egy táblázatot is mellékelt.

A virológus szerint a 12-15 éves korosztályt is érdemes beoltatni, hogy "ne adjunk teret a járványnak, ráadásul továbbra sem érdemes kockáztatni a természetes fertőzést, továbbra is sok az ismeretlen".

Kemenesi posztjában a szívizomgyulladásra is kitért. "Az EMA folyamatosan vizsgálja az mRNS vakcináknál, 30 éveseknél fiatalabbak körében azonosított szívizom - és szívburokgyulladásos esetek és a vakcina összefüggését. Egy rendkívül ritka, egyelőre csupán lehetséges mellékhatásról van szó. - COVID-19 esetében (tehát ha a vírust kapjuk el) ezen kórkép aránya 7-25% közé tehető, illetve 60%-os arányt is mértek. Nem kérdés innentől, hogy mi a biztonságosabb" - fogalmazott.

A virológus azzal zárja a bejegyzését, hogy "a helyzet rendkívüli összetett, amely lehetetlenné teszi a biztos állításokat. Amiben gondolkodhatunk azok az eddigi tudományos ismeretek a vírusról az immunitásról és számos egyéb tényezőről".

Közel 2000 kilométer hazai gyorsforgalmi út fejlesztése, felújítása és üzemeltetése kerülhet koncesszióba 35 évre - ez derült ki a hétfőn megjelent Európai Unió közbeszerzési értesítőből, írja a 24.hu.

A közlemény szerint 1662 kilométer alaphálózat + 381 kilométer kiegészítő hálózat tervezése, felújítása, építése, üzemeltetési, karbantartási és finanszírozási feladatai kerülnének koncesszióba. A terv szerint az utak használatából befolyó állami útdíjat fordítanák erre a célra.

A téma a hétfői parlamenti ülésen is szóba került. Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta:

- mondta. Hozzátette: a hírek szerint Szíjj László lesz a nyertes - írja az MTI.

Megjegyezte: a kormány fideszes oligarcháknak akar közpénzt kijátszani.

- magyarázta. Úgy látja, így olyan utak is megépülhetnek, amelyek megerősítik Magyarország szerepét a nemzetközi tranzitforgalomban. Nem jó, hogy egy magyar nagyvállalkozót vádol meg a képviselő, és azt kell nézni, hogy Magyarország érdekét szolgálja-e a fejlesztés - vélekedett.

A miniszter elmondása szerint a tervezett koncesszióban arról van szó, hogy ha valaki utat épít, akkor annak bevételéből részesül és költségvetési támogatást is kap. Ha az állam építi az utat, akkor ahhoz a forrásokat elő kell teremteni, vagy hitelt kell felvenni. Ha ezt koncesszióban teszik meg, akkor ők is kockázatot vállalnak.

Gulyás Gergely szerint,

Tordai Bence válaszában azt közölte, hogy szerinte Gulyás mellébeszél, mert a kiírásban nemcsak az újakról van szó, hanem a már meglévő utakról is. Majd hozzátette:

Gulyás viszontválaszában annyit ismételt meg, hogy bárki pályázhat, és az nyer, aki a legolcsóbb és legjobb ajánlatot adja.

A kormány kezdeményezte a Római Birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását - írja a 444.hu.

A Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül kb. 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam.

A lap információi szerint

A 444.hu azt is megjegyzi, hogy ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

A régészprofesszor a lapnak azt is elmondta, hogy egyébként ő maga is egy osztrák kollégájától értesült a kormány döntéséről.

A lap azt is felidézte, hogy a kormány 2019-ben úgy döntött, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. A kormány erről a lépésről sem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog. A kormány akkor érdemben nem indokolta meg ezt a lépést. Az csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét - benne a helytartói palotával - a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.

A 444.hu kereste a kormányt a visszalépés miatt, több minisztériumnak és a Kormányzati Tájékoztatási Központnak is elküldték kérdéseiket, de érdemi választ még sehonnan sem kaptak.

A szakdolgozók több mint fele távozni készül az egészségügyből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) frissen lezárt felméréséből, erről a Népszava számolt be. A lap szerint

Tavaly november óta tiltja egy jogszabály, hogy az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak, de ez a korlátozás június 15-től megszűnik. A lap megjegyzi, hogy az elmúlt nyolc hónapban csak egyszer, az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetésekor volt lehetőségük kiválni a szolgálatból. Akkor mintegy 5000 egészségügyi dolgozó élt is a lehetőséggel.

A Népszava szerint sokakat akkor az tartott vissza, hogy az egészségügyre nehezedő iszonyatos járványnyomás alatt nem akarták cserben hagyni sem a betegeket, sem a kollégáikat.

 

A válaszadók további harmada azt jelezte, hogy még bizonytalan a maradását illetően, csupán szűk hatoduk tartana ki a munkahelye mellett - írja a lap.

– mondta a lapnak Soós Adrianna, a FESZ elnöke.

Továbbá az új szolgálati jogviszony bevezetését említik, e jogszabály hátrányai a szakdolgozókat ugyanúgy sújtják, mint mindenkit, akit a hatály alá soroltak, miközben az előnyeiből, a béremelésből csak az orvosok részesültek - jegyzi meg a Népszava.