A Till család számára 24 év után sem hozott megnyugvást a nyomozás lezárása. Bár kiderült, ki ölte meg 11 éves fiukat 2000-ben, a gyilkos soha nem fog felelni tettéért, mivel a bűncselekmény már elévült. Az igazságtalanság terhe továbbra is a családot nyomja.
„Egy most 40 éves budapesti vállalkozó Till Tamás gyilkosa” – jelentette be a nyomozás eredményét Bogdány Gyula alezredes.
A rendőrség közlése szerint a gyilkosság idején, 16 évesen követte el a tettet F. János, aki egy ácskapoccsal verte halálra a fiút egy Baja környéki tanyán. Az indítékokat nem hozták nyilvánosságra. A bűncselekmény 2015-ben elévült, így a rendőrség csupán tanúként hallgathatta ki a gyilkost, aki végül szabadon távozott.
Az elkövető a gyilkosságot követően a holttestet egy melléképületbe rejtette, fóliába csavarta, majd elásta. A helyszínt később lebetonozták, így Till Tamás maradványaira csak idén, júliusban bukkantak rá. A tanya tulajdonosa és fia, akik az elkövető munkáltatói voltak, már korábban elhunytak, így nem tudhattak arról, hogy birtokuk gyilkosság helyszíne volt.
Till Tamás szülei nem tudják elfogadni, hogy fiuk gyilkosa soha nem fog felelni tettéért.
„Csaknem negyed évszázadot vártunk arra, hogy előkerüljön a fiunk. A halálát el kellett fogadnunk, de hogy a gyilkosát nem lehet felelősségre vonni, képtelenek vagyunk. Most jobban megzuhantam, mint a múlt heti temetésen”
Az édesanya kétségbeesetten fogalmazta meg érzéseit, miközben kérdéseket tett fel az elkövető emberi oldalát firtatva: „Családos apaként nem gondolt bele, mit érezne, ha az ő gyerekével csinálná valaki ugyanezt?”
Till Tamás édesapja, idősebb Till Tamás ingerülten tette hozzá:
„Hogy mit kívánnék neki, jobban járok, ha magamban tartom. Amit én üzennék neki, nem venné jó néven senki.”
A Till család számára 24 év után sem hozott megnyugvást a nyomozás lezárása. Bár kiderült, ki ölte meg 11 éves fiukat 2000-ben, a gyilkos soha nem fog felelni tettéért, mivel a bűncselekmény már elévült. Az igazságtalanság terhe továbbra is a családot nyomja.
Az elnök felesége használhatta a hivatali autót – ezért szállhatott ki az Integritás Hatósághoz a Központi Nyomozó Főügyészség
Magyar Nemzet korábban arról írt: felmerült annak a gyanúja, hogy a hatóság vezetője, Biró Ferenc magánéleti célokra használta a szervezet pénzügyi forrásait.
Ahogy arról korábban írtunk, több helyszínre, köztük az Integritás Hatósághoz is kiszállt csütörtök reggel a Központi Nyomozó Főügyészség. A kormányközeli Magyar Nemzet később arról írt: felmerült annak a gyanúja, hogy a hatóság vezetője, Biró Ferenc magánéleti célokra használta a szervezet pénzügyi forrásait.
A 444-nek egy névtelenséget kérő forrás most egy konkrét ügyet is említett. A lap információi szerint
a hivatal egyik autóját Biró Ferenc felesége használta.
Megjegyezték: általánosságban nem kizárt, hogy egy hivatali autót magáncélra is használjanak, de ez megállapodás, illetve szigorú szabályok függvénye. Arról azonban nem találtak semmilyen információt, hogy az Integritás Hatóságnál milyen szabályok vonatkoznak erre. Az etikai kódexben is csak arról írnak, hogy „a Hatóság munkatársainak meg kell felelni a vonatkozó külső és belső szabályozóknak, és kerülni kell minden olyan viselkedést vagy cselekedetet, amelyről a dolgozó tudja vagy tudnia kellene, hogy rontja vagy ronthatja a Hatóság reputációját, hitelét.”
A főügyészség még nem adott ki bővebb tájékoztatást arról, hogy pontosan miért zajlik nyomozás. A lap megkereste az Integritás Hatóságot, hogy milyen jogcímen zajlik az eljárás, ki az érintettje, milyen üggyel van összefüggésben, meggyanúsítottak-e bárkit, illetve foglaltak-e le dokumentumokat, de választ nem kaptak.
Ahogy arról korábban írtunk, több helyszínre, köztük az Integritás Hatósághoz is kiszállt csütörtök reggel a Központi Nyomozó Főügyészség. A kormányközeli Magyar Nemzet később arról írt: felmerült annak a gyanúja, hogy a hatóság vezetője, Biró Ferenc magánéleti célokra használta a szervezet pénzügyi forrásait.
Mindkét amerikai pártban aggódnak az Orbán-kormány miatt – ezt állítja a leköszönő nagykövet
David Pressman egy interjúban bírálta az Orbán-kormány politikáját. Szerinte a magyar vezetés aláássa a demokráciát, és a személyeskedés sem ritka eszköz a kritikák elfojtására.
David Pressman, az Egyesült Államok leköszönő nagykövete a New York Times-nak adott interjújában több témát érintett Magyarországgal kapcsolatban. Véleménye szerint a két ország közötti szövetség nemzetek közötti kapcsolat kellene, hogy legyen, nem pedig két vezető személyes viszonya. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány próbálja az Egyesült Államok politikáját pártpolitikai kérdésként beállítani, ami szerinte téves, hiszen ezek a problémák – például a korrupció vagy a jogállamiság helyzete – nem pártkérdések, hanem az amerikai kormány egészének aggályai.
„Azt remélem, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti szövetség egy nemzetek közötti szövetség. És azt kell mondanom, hogy a magyar miniszterelnök és kormánya retorikájával szemben az aggodalmak a magyar helyzettel kapcsolatban mindkét amerikai pártban jelen vannak”
– fogalmazott az interjúban.
Pressman szerint a magyar kormány személyeskedő kampányokat is folytatott ellene, amelyek már Magyarországra érkezése előtt elkezdődtek. Példaként említette, hogy nevét koponyával és keresztbe tett csontokkal ábrázolták hajókon a Dunán, és a kormánymédia támadásai folyamatosak voltak.
Az interjúban Pressman elmondta: bár eleinte abban bízott, hogy az amerikai diplomácia hagyományos eszközeivel eredményeket érhet el, tapasztalatai szerint az Orbán-kormánnyal szemben ezek nem működnek. A kormány például kritikákra liberális aktivistákat emlegetett válaszul, még akkor is, ha a felvetések nem kapcsolódtak az LMBTQ-kérdésekhez.
„Emlékszem a legelső találkozásomra egy magas rangú magyar tisztviselővel, aki nagyon kedves fickó volt, de azzal indított a találkozón, hogy nagykövet úr, tudom, hogy ön az LMBTQ kérdésekről és a genderideológiáról akar velünk beszélni. Nekem pedig félbe kellett szakítanom, és azt mondani, hogy nem, valójában a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatáról szeretnék beszélni önnel”
– mondta a lapnak David Pressman.
A volt nagykövet az Orbán-kormány politikai működéséről is beszélt, amely szerinte erősen kontrollálja a médiát és a pénzügyi erőforrásokat, ezeket pedig kritikusai ellen használja. Úgy látja, a kormány az orosz és kínai kapcsolatokra épít, miközben populista üzeneteivel – például a „no migration, no gender, no war” szlogennel – nemzetközi szinten is követőkre talál. Pressman szerint azonban ezek az üzenetek elfedik a valódi problémákat, például a demokratikus intézmények gyengítését.
Az interjúban kitért arra is, hogy a magyar felsőoktatásban és igazságszolgáltatásban dolgozók tisztában vannak azzal, hogy politikai nézeteik kifejezése kockázatos lehet. Példaként említette, hogy tanárok és bírák hirtelen áthelyezése hatékony eszköz lehet a véleménynyilvánítás elfojtására.
Végezetül Pressman hangsúlyozta, hogy
szerinte Magyarország „az illiberalizmus petri-csészéje,” és ha ezt más országok példaként követik, az komoly veszélyt jelenthet a demokratikus értékekre.
Ezért szükségesnek tartja, hogy az Orbán-kormány működésével kapcsolatban őszintén beszéljenek, és támogassák a demokratikus intézményeket.
David Pressman, az Egyesült Államok leköszönő nagykövete a New York Times-nak adott interjújában több témát érintett Magyarországgal kapcsolatban. Véleménye szerint a két ország közötti szövetség nemzetek közötti kapcsolat kellene, hogy legyen, nem pedig két vezető személyes viszonya. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány próbálja az Egyesült Államok politikáját pártpolitikai kérdésként beállítani, ami szerinte téves, hiszen ezek a problémák – például a korrupció vagy a jogállamiság helyzete – nem pártkérdések, hanem az amerikai kormány egészének aggályai.
„Azt remélem, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti szövetség egy nemzetek közötti szövetség. És azt kell mondanom, hogy a magyar miniszterelnök és kormánya retorikájával szemben az aggodalmak a magyar helyzettel kapcsolatban mindkét amerikai pártban jelen vannak”
– fogalmazott az interjúban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elkészült Donald Trump és J.D. Vance hivatalos portréja, vette észre a 24.hu. Az Egyesült Államok hétfőn hivatalba lépő elnökét és alelnökét ábrázoló képeket Daniel Torok, a Fehér Ház vezető fotósa posztolta az X-re.
Ezek a fotók lógnak majd a következő négy évben az amerikai közintézményekben:
Elkészült Donald Trump és J.D. Vance hivatalos portréja, vette észre a 24.hu. Az Egyesült Államok hétfőn hivatalba lépő elnökét és alelnökét ábrázoló képeket Daniel Torok, a Fehér Ház vezető fotósa posztolta az X-re.
Ezek a fotók lógnak majd a következő négy évben az amerikai közintézményekben:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olyan oldalt ajánl a kormány az Ügyfélkapu+-hoz, amiben orosz mérőkód fut
Új korszak kezdődött az állami ügyintézésben: az Ügyfélkapu helyét az Ügyfélkapu+ vette át, amely biztonságosabb belépési módot kínál. Az egyik ajánlott kódgenerátor, a TOTP.APP azonban orosz fejlesztés lehet.
Január 15-től megszűnt az Ügyfélkapu, helyette két új, biztonságosabb belépési módot használhatunk: az Ügyfélkapu+-t vagy a Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazást. Az Ügyfélkapu+ egy extra biztonsági lépést vezetett be: a felhasználónév és jelszó mellett minden belépéskor egy egyszer használatos kódot is meg kell adni, amit e-mailben kapnak a felhasználók, vagy egy telefonos alkalmazás generál. A kormány hivatalos ajánlásokat is megosztott a kódgenerátorokra vonatkozóan, például a Verifyr-re és a TOTP.APP nevű weboldalra.
A TOTP.APP azonban több kérdést is felvetett. Az oldal kódjában egy orosz fejlesztésű mérőkód található, amely a látogatók használati szokásait követheti nyomon,
Bár ez nem szokatlan megoldás, a kormányzati ajánlás egy ilyen háttérrel rendelkező szolgáltatásra, különösen az orosz–ukrán háború harmadik évében, aggodalmakat vet fel. Ráadásul az oldal üzemeltetője nem ismert, és nem rendelkezik adatvédelmi tájékoztatóval, ami uniós országban szokatlan. Egy kiberbiztonsági szakértő szerint „kétségtelen, hogy a TOTP.APP alkalmazás részletes vizsgálata nélkül nem lehet megmondani, hogy nem jelent-e veszélyt a magyar állampolgárokra”.
Az Ügyfélkapu oldalán található segédlet hivatalos ajánlásként említi a TOTP.APP-ot. Az oldal eredetileg orosz nyelvű volt, és a Wayback Machine archívuma szerint 2018-ban még kriptobányász kódot is futtatott, bár ma már ilyesmi nincs rajta. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Sajtóirodájának hivatalos álláspontja szerint eddig nem történt visszaélés a szolgáltatással kapcsolatban, és nem találtak biztonsági problémákat.
Az Ügyfélkapu+ beállításához a kormány továbbra is a mobilalkalmazások használatát ajánlja, mint a legegyszerűbb és legbiztonságosabb megoldást. Akik nem szeretnének mobilalkalmazást használni, azoknak elérhető az e-mailes kódopció is. A TOTP.APP használata viszont körülményesebb és kevésbé biztonságos lehet, ezért érdemes mérlegelni az alternatívákat.
Január 15-től megszűnt az Ügyfélkapu, helyette két új, biztonságosabb belépési módot használhatunk: az Ügyfélkapu+-t vagy a Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazást. Az Ügyfélkapu+ egy extra biztonsági lépést vezetett be: a felhasználónév és jelszó mellett minden belépéskor egy egyszer használatos kódot is meg kell adni, amit e-mailben kapnak a felhasználók, vagy egy telefonos alkalmazás generál. A kormány hivatalos ajánlásokat is megosztott a kódgenerátorokra vonatkozóan, például a Verifyr-re és a TOTP.APP nevű weboldalra.
A TOTP.APP azonban több kérdést is felvetett. Az oldal kódjában egy orosz fejlesztésű mérőkód található, amely a látogatók használati szokásait követheti nyomon,
