„Tíz napra elegendő élelmünk van még” – megszólaltak a karanténba zárt városlakók Vuhanban
A BBC kínai riporterei olyan vuhani lakosokat szólaltattak meg, akik nem hagyták el a koronavírus kiindulópontjaként emlegetett kínai várost, Vuhan lezárása után pedig erre már lehetőségük sincsen.
Az országban holnap, január 25-én ünneplik a kínai újévet, és ekkor kezdődik a legfontosabb ünnepi időszak az országban, a tavaszi fesztivál. Ez az év egyik legforgalmasabb időszaka - már ami a közlekedést illeti -, rengetegen utaznak a rokonokhoz vagy éppen haza, a vasútállomások, buszpályaudvarok és repterek ilyenkor zsúfolásig telnek.
A 25 éves Ms. Feng számára pont ez volt a legszembetűnőbb változás: mikor a héten hazaérkezett Pekingből, kongott az állomás az ürességtől.
"A városban az emberek 90%-a maszkot viselt, és szinte senki sem beszélt, elég rémisztő volt."
- nyilatkozta a nő a BBC-nek. Másnap a helyi hatóságok bejelentették, hogy karantén alá helyezik a várost, a nő ekkor fogta fel, hogy milyen komoly is a helyzet valójában. Azóta már megbánta, hogy hazajött az ünnepekre a szülővárosába, és több okból is szorong: mikor juthat vajon vissza Pekingbe? Mi lesz, ha elkapja a betegséget? Mi van, ha itt kiengedik, Pekingben viszont karanténba zárják?
Si Weijiang ügyvédként dolgozik, és egyik családtagját látogatta meg a kórházban, amikor a városban ragadt. A férfi érezte, hogy valami nincsen rendben a városban, azonban nem pánikol.
Szerinte a városban ugyan limitált lehetőségek között, mégis folytatódik az élet. Néhány üzlet nyitva tart, ám az utcák érezhetően sokkal üresebbnek hatnak.
Egy, a személye elhallgatását kérő egyetemista azt nyilatkozta, hogy ki sem mer merészkedni az utcára, családjával együtt elbújtak. Édesanyja az egyik nap elment bevásárolni, ám a szupermarket polcai teljesen üresek voltak.
"Tíz napra elegendő élelmünk és vizünk van, ám ha az elfogy, nem tudjuk, mi lesz velünk."
Elmondása szerint már hónapokkal azelőtt tudtak a vírusról, hogy hivatalosan járványt hirdettek volna a hatóságok. Már akkor bevásároltak előre, hátha szűkösebb idők következnek, és maszkokat is beszereztek, amelyeket szerinte ma már lehetetlen beszerezni a városban.
"Szerencsére az egész család jól van, naponta mérjük a testhőmérsékletünk. De hogyan ünnepelhetnénk igazán a kínai új évet az események árnyékában?"
