nem engedte, hogy uniós napirendi pont legyen a gyermekvédelmi vitanap az Országgyűlésben, így Dobrev Klára nem szólalhat fel EP-képviselőként.
A DK a hónap elején összegyűjtötte a szükséges legalább 40 aláírást, ezzel megnyitotta az utat a vitanaphoz, és azt kérte, hogy uniós napirendben tárgyalják a témát – közölte a Demokratikus Koalíció.
„Ezt a Fidesz a Törvényalkotási Bizottság múlt heti ülésén, és a mai plenáris ülésen is leszavazta.”
A párt szerint Balla György „véletlenül be is vallotta”, hogy Dobrev Klárától tartva nem támogatják az uniós napirendi pont felvételét.
A Demokratikus Koalíció kemény szavakkal üzent: „ilyen gyáva képviselők még soha nem voltak e házban, hogy a milliárdokból működtetett propagandabirodalmuk árnyékában is attól reszketnek, hogy Dobrev Klára kérdéseket tesz fel nekik a parlamentben.”
De a DK Dobrev Klára nélkül is kérdez a kormánypárttól: Kik azok a „Zsolti bácsi” és a „két magas rangú politikus”, akiknek állítólag gyerekeket szállíthattak - közölték.
Dobrev Klára a közösségi oldalán többek között azt írta az eset után:
"Kitiltottak a fideszesek és a KDNP-sek a gyermekvédelmi parlamenti vitáról!
A „133 bátor ember” egyértelműen retteg az igazságtól. Félnek attól, hogy a Szőlő utcai pedofilbotrány kapcsán a parlamentben szembesítem őket a hazugságaikkal. Ezért inkább be sem engednek.
Félnek tőlem – ez múlt héten világosan kiderült, amikor a parlamenti szakbizottságban az egyik fideszes bevallotta, hogy nem akarják, hogy én kérdezzem őket a Szőlő utcai borzalmakról. De azt megígérhetem nekik, hogy nem fogok leállni. Ki fog derülni, kik voltak azok a magas rangú politikusok, akiknek gyerekeket szállíthattak. És persze azt is: Ki az a Zsolti bácsi?" - írta a politikus.
nem engedte, hogy uniós napirendi pont legyen a gyermekvédelmi vitanap az Országgyűlésben, így Dobrev Klára nem szólalhat fel EP-képviselőként.
A DK a hónap elején összegyűjtötte a szükséges legalább 40 aláírást, ezzel megnyitotta az utat a vitanaphoz, és azt kérte, hogy uniós napirendben tárgyalják a témát – közölte a Demokratikus Koalíció.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a szombati Fidesz-kongresszus után távozóban beült az autóba, de előtte meghívta a munkatársait egy sörözésre. A "lazításról" egy videót is megosztott, melyhez azt írta:
"Kongresszus után bedobtunk egy sört, hazafele már csak az anyósülés jutott".
A felvételen az látható, hogy a volt kormányfő meghívja egyik munkatársát is egy sörözésre. Azt mondja neki: "Olyan fáradtak vagyunk, hogy megérdemlünk egy sört".
Útközben a parkolóban pedig odaszólt egy férfinak, hogy ne őt üldözze, hanem a miniszterelnököt, "van igazi miniszterelnök, üldüzze azt".
A kocsiban ülve még annyit megjegyzett, hogy "Lázárnak kellett volna még szólni, hogyha van kedve, jöjjön". A volt miniszter egyébként később felbukkant a felvételen, Gulyás Gergellyel együtt. De bevallása szerint rajtuk kívül mindenkit meghívott, "akit nyakon tudtam még csípni" - közölte.
A sörözőben pedig még odament a "kemény maghoz" is, ahol egyikük egy Orbán-portrés pólóban üldögélt.
Orbán Viktor a szombati Fidesz-kongresszus után távozóban beült az autóba, de előtte meghívta a munkatársait egy sörözésre. A "lazításról" egy videót is megosztott, melyhez azt írta:
"Kongresszus után bedobtunk egy sört, hazafele már csak az anyósülés jutott".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új vezetése van a DK-nak, Dobrev Klára is reagált: nincs még egy ilyen összetartó közösség
Teljesen megújult vezetés vette át a Demokratikus Koalíció irányítását Varju László elnökletével. Az új csapatnak parlamenten kívülről kell újraépítenie a pártot és visszaszereznie a választók bizalmát.
A választási bukás után a Demokratikus Koalíció tisztújító kongresszust tartott szombaton, ahol felállt az új vezetés.
Varju László elnök mellett megválasztották az alelnököket és az elnökséget is.
A párt közleménye szerint a kongresszust azért kellett összehívni, mert az április 12-i parlamenti választás után, amelyen a DK nem érte el a bejutási küszöböt, a párt elnöke és a teljes elnökség lemondott.
A szombati kongresszuson megválasztott új alelnökök Bakai-Nagy Zita, Bakk István, Kenéz István és Székely Dániel lettek – írja a 24.hu. Az elnökségbe Glázer Tímea, Kertész Éva, Szarkándiné Jerszi Katalin, Hrabovszki László, Nagy Richárd György, Nagy Szabolcs és Zsíros Alexander Zsombor került be.
A párt korábbi kommunikációjában elismerte a helyzet súlyát, egyik bejegyzésükben úgy fogalmaztak:
„A Demokratikus Koalíció előtt nehéz időszak áll.”
A mostani kongresszus egy két hónapos folyamat végére tett pontot. Az április 12-i választási kudarcot követő lemondások után a párt április 17-én tette közzé a tisztújítás menetrendjét. Ennek értelmében az új elnökről, Varju Lászlóról a párttagság egy online szavazáson döntött június 3. és 7. között, a szombati kongresszus pedig az alelnöki és elnökségi pozíciókról határozott.
A DK lépése egy szélesebb politikai átrendeződés része. Az ellenzéki oldalon a választások után az MSZP és a Momentum vezetésében is történtek lemondások.
"A DK életének egyik legnehezebb időszakában új elnökséget választottunk. Szívből gratulálok nekik, egytől egyig kiváló, nagyszerű emberek, akikre büszkék lehetünk. És talán most sokan legyintenek, vagy bizonytalanul kérdezik, hogy mi lesz velünk, a DK-val, én csak egy dolgot tudok mondani: a legnehezebb időkben is mindig az adott erőt nekünk, hogy nincs még egy ilyen összetartó közösség".
A választási bukás után a Demokratikus Koalíció tisztújító kongresszust tartott szombaton, ahol felállt az új vezetés.
Varju László elnök mellett megválasztották az alelnököket és az elnökséget is.
A párt közleménye szerint a kongresszust azért kellett összehívni, mert az április 12-i parlamenti választás után, amelyen a DK nem érte el a bejutási küszöböt, a párt elnöke és a teljes elnökség lemondott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bíróság döntött: levésték Donald Trump nevét a Kennedy Center homlokzatáról Washingtonban
A washingtoni művészeti központról szombat hajnalban került le a vitatott felirat. A lépést egy szövetségi bíró május végi döntése tette elkerülhetetlenné, amely törvénytelennek minősítette az átnevezést.
Szombat hajnalban ponyvákkal takarva, de kisebb tömeg ujjongása közepette távolították el a munkások Donald Trump nevét a Kennedy Center fehér márvány homlokzatáról. Az intézmény nem sokkal később egy bírósági beadványban hivatalosan is megerősítette, hogy minden fizikai feliratot eltávolítottak az épületről és a területről.
A beadvány szerint minden olyan jelzést megszüntettek, „amely azt sugallja, hogy a Kennedy Centert Donald Trumpról nevezték el”.
A lépést egy szövetségi bíró május végi döntése kényszerítette ki, amely törvénytelennek minősítette az átnevezést, és két hetet adott a név eltávolítására. Bár az elnök és az intézmény ügyvédei még pénteken is próbálták ezt megakadályozni, a fellebbviteli bíróság elutasította az azonnali halasztási kérelmet – írta az Associated Press.
A Potomac folyó partján álló épület előtt gyülekeztek az emberek, a névlevételt pedig taps és örömujjongás fogadta.
A Kennedy Center jelezte, hogy bár eleget tettek a bírósági rendelkezésnek, minden további jogi lehetőséget mérlegelnek. Korábbi beadványukban arra hivatkoztak, hogy a név eltávolítása komoly pénzügyi kockázatokkal jár. A fellebbezési indítványuk szerint a „Trump” név nélkül az adománygyűjtésük nemcsak leállna, hanem a már befolyt vagy megígért összegeket vissza is kellene fizetniük.
A névváltoztatás kritikusai üdvözölték a fejleményeket.
„A mai győzelem annak a kezdete, hogy a Kennedy Centert visszaadjuk az amerikai népnek. A jog uralma győzött, és ez ünneplésre méltó” – fogalmazott Joyce Beatty demokrata képviselő.
A névvita tavaly decemberben kezdődött, amikor az intézmény igazgatótanácsa megszavazta, hogy a pénzügyi támogatások iránti hálájuk jeléül Donald Trump nevét is felveszik. A döntés után sokan Trump nárcizmusának újabb bizonyítékáról beszéltek, több művész pedig tiltakozásul lemondta a fellépését a központban. A jogi fordulatot a május végi bírósági ítélet hozta el, amely kimondta, hogy az intézmény nevét törvény rögzíti, és azt csak a Kongresszus módosíthatja. A döntés a központ két évre tervezett bezárását is átmenetileg blokkolta.
A vezetéshez közel álló szereplők az átnevezést Trump „történelmi hozzájárulásának” elismeréseként állították be, és a hirtelen névváltoztatás okozta anyagi károkra figyelmeztettek. A másik oldal – köztük demokrata politikusok és civil szervezők – azt hangsúlyozta, hogy a Kennedy Center állami védelem alatt álló név, és a politikai branding kísérlete sérti az intézmény közösségi jellegét. A bírósági döntések sorozata végül az utóbbi érvelést tette irányadónak, a halasztási kérelmek elutasítása miatt pedig a feliratoknak azonnal el kellett tűnniük. A vita most a fellebbezés és az esetleges pénzügyi következmények körül folytatódik.
Szombat hajnalban ponyvákkal takarva, de kisebb tömeg ujjongása közepette távolították el a munkások Donald Trump nevét a Kennedy Center fehér márvány homlokzatáról. Az intézmény nem sokkal később egy bírósági beadványban hivatalosan is megerősítette, hogy minden fizikai feliratot eltávolítottak az épületről és a területről.
A beadvány szerint minden olyan jelzést megszüntettek, „amely azt sugallja, hogy a Kennedy Centert Donald Trumpról nevezték el”.
A lépést egy szövetségi bíró május végi döntése kényszerítette ki, amely törvénytelennek minősítette az átnevezést, és két hetet adott a név eltávolítására. Bár az elnök és az intézmény ügyvédei még pénteken is próbálták ezt megakadályozni, a fellebbviteli bíróság elutasította az azonnali halasztási kérelmet – írta az Associated Press.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
