Megszólalt a TISZA Párt alelnöke az ujjtöréses fenyegetőzésről
Radnai Márk az Átriumban rendezte a Closer című előadást, amiről az Élet és Irodalom kritikusa keményen fogalmazott. Radnai megfenyegette a kritika szerzőjét.
A Telex foglalta össze a TISZA Párt új alelnökének pályáját, amiben részletesen kitértek a kalapáccsal való fenyegetőzésre is. Radnai Márk még 2015-ben fenyegette meg Élet és Irodalom kritikusát, Koltai Tamást.
Radnai az Átriumban rendezte a Closer című előadást, amiről az ÉS kritikusa keményen fogalmazott: „Ha már egy fiatal rendező valamely populáris divatdarab utánjátszásával akar feltűnni – ami sokat elmond az ambíciójáról –, elvárható lenne tőle a minimális eredetiségre való törekvés. (...) Nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a rendezés: szakma. Különben ez az eredmény.”
A kritikus ezt követően egy fenyegető üzenetet kapott Radnaitól, amit Koltai aztán meg is osztott a Facebook-oldalán. Az üzenet így szólt:
„Szia Tamás! Valaki egyszer azt mondta rád kártékony csótány. Szerinted miért? Ha még egyszer meglátlak bármelyik előadásom közelében egyesével töröm el minden ujjad. Bezony. Szép nyarat! Menj jó messzire!”
Radnai később a Facebook-oldalán magyarázkodott:
„A hirtelen felindulásom tárgya nem Koltai Tamás kritikája volt(!), hanem egy a munkáltatómmal zajlott privát telefonbeszélgetés, miszerint én nem tudok rendezni, és jó lenne, ha valaki megtanítana. Ez szerintem nem korrekt. (…) A stílusomért elnézést kérek, utólag is. De már megtettem privát levélben is.”
De ez még nem minden. A Librarius interjút készített Radnaival és az Átrium akkori művészeti igazgatójával, Magács Lászlóval. Csendes-Erdei Emese, a lap újságírója a Magyar Narancsnak mesélte, hogy miután visszaküldte a szöveget Radnainak, ő azt üzente neki, hogy eltöri a kezét, ha lehozza a cikket.
Az Átrium erre közleményt adott ki, elismerték, hogy Radnai minden etikai és emberi normát megsértett a fenyegetőzéssel, és amíg nem kér bocsánatot, nem szerepelhet az Átriumban előadása.
Később Radnai a Fideliónak adott interjúban azt mondta:
„A Closer előadással kapcsolatos felháborodásom maximum a bulvármédiának adhatott témát, és mivel én azóta sem olvastam az említett kritikát, így nehéz is reagálnom rá. Ezt a történetet a sajtó találta ki, semmi köze a valósághoz.”
A Closer magyarra fordítója, Upor László is megszólalt az ügyben, jelezte, hogy „a rendező következetesen arrogáns magatartása – és egyáltalán nem mellékesen nevezetes »hirtelen felindulása« – miatt úgy döntöttem, hogy a Closer című előadás fordítói jogdíját a továbbiakban nem veszem fel”.
Radnai később részletesen bocsánatot kért, és elmondta: „Ennek a tíz évvel ezelőtti történetnek annyi köze van a valósághoz, hogy elküldtem valakinek egy feldúlt magánüzenetet, amiért én másnap részletesen elnézést is kértem tőle. Szerintem mindannyiunkkal előfordult már, hogy meggondolatlanul írunk valakinek, amit később megbánunk. Ez pontosan így történt, bizonyítani is tudom, hiszen nálam ezek az üzenetek a mai napig elérhetőek. De lám, most is valami olyanról beszélünk, aminek semmi köze a lényeghez.”
A Telex foglalta össze a TISZA Párt új alelnökének pályáját, amiben részletesen kitértek a kalapáccsal való fenyegetőzésre is. Radnai Márk még 2015-ben fenyegette meg Élet és Irodalom kritikusát, Koltai Tamást.
Radnai az Átriumban rendezte a Closer című előadást, amiről az ÉS kritikusa keményen fogalmazott: „Ha már egy fiatal rendező valamely populáris divatdarab utánjátszásával akar feltűnni – ami sokat elmond az ambíciójáról –, elvárható lenne tőle a minimális eredetiségre való törekvés. (...) Nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a rendezés: szakma. Különben ez az eredmény.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Beütött a hókáosz: lezárt M7-es, akadozó buszjáratok – narancs riasztás van érvényben, mutatjuk, hol a legnagyobb a baj
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál, lezárva a Budapest felé tartó sávokat. A télies időjárás miatt országszerte jelentős késésekkel és járattörlésekkel kell számolni.
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál kedden délelőtt, a Budapest felé vezető sávokat teljesen lezárták. Mindeközben
a télies, csúszós útviszonyok miatt országszerte akadozik a Volán-járatok közlekedése, sok busz jelentős késéssel indul, vagy el sem indul.
A kamion a 97-es kilométernél zárta el a teljes pályát, a forgalmat megállították. A katasztrófavédelem közlése szerint a jármű üzemanyagtartálya felhasadt, és üzemanyag került a vízelvezető árokba. A siófoki tűzoltók megakadályozták, hogy az továbbfolyjon, a helyszínre pedig kamionmentőt vezényeltek. A baleset a 96-os és 97-es kilométer között történt, a forgalmat pedig a 98-as kilométernél terelték le az autópályáról.
A közlekedési nehézségek az egész országot érintik.
Pest vármegyében Pomáz térségében egy baleset lassítja a buszokat, míg a Győrből reggel 6 órakor Pécsre indult 1707-es járat Sárbogárdtól közel egyórás késéssel halad. Bács-Kiskun vármegyében Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza és Solt környékén 15–40 perces csúszások fordulnak elő, Alsómonostoron pedig az Oláh tanyát és a Mezőgazdasági telepet sem érintik a buszok. Baranyában a Komlóról Pécsre tartó 5620-as járat Hosszúheténynél kényszerült várakozásra, és több településen, így Bisén, Nagynyárádon és Szalántán is maradnak ki megállók. Fejér vármegyében a dunaújvárosi 40-es helyi járat többek között a Venyimi út, a Bagolyvár és a Lobogó út megállókat hagyja ki. Hevesben a Versegről Hatvanba 10:21-kor induló 3626-os busz nem közlekedik, Tolnában pedig Felsőnána és Szekszárd több pontja is kimarad a járatok útvonalából.
A közlekedési káoszt a télies időjárás okozza. A HungaroMet több vármegyére – előbb Tolnára és Baranyára, majd Bács-Kiskun déli részére, később Csongrád-Csanád egyes járásaira – adott ki másodfokú, narancs riasztást tartós ónos eső miatt, bár Baranyában ezt később visszavonták.
A következő órákban a riasztott területeken 1 millimétert meghaladó mennyiségű ónos eső hullhat, a csapadékzóna pedig éjfélig északkelet felé vonul. Több helyen 6–11 centiméteres, a hegyekben pedig 15 centiméter körüli hóréteg is kialakulhat.
A Katasztrófavédelem arra kéri a lakosságot, hogy a riasztással érintett területeken csak akkor induljanak útnak, ha feltétlenül szükséges.
Figyelmeztettek arra is, hogy az ónos eső súlya alatt faágak, vezetékek szakadhatnak le, ezért senki ne parkoljon ezek alá, a gyalogosokat pedig különös körültekintésre intik. Veszély esetén a 112-es segélyhívó számot kell hívni.
Budapesten is vannak fennakadások a hó miatt, de a tömegközlekedés működik.
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál kedden délelőtt, a Budapest felé vezető sávokat teljesen lezárták. Mindeközben
a télies, csúszós útviszonyok miatt országszerte akadozik a Volán-járatok közlekedése, sok busz jelentős késéssel indul, vagy el sem indul.
A kamion a 97-es kilométernél zárta el a teljes pályát, a forgalmat megállították. A katasztrófavédelem közlése szerint a jármű üzemanyagtartálya felhasadt, és üzemanyag került a vízelvezető árokba. A siófoki tűzoltók megakadályozták, hogy az továbbfolyjon, a helyszínre pedig kamionmentőt vezényeltek. A baleset a 96-os és 97-es kilométer között történt, a forgalmat pedig a 98-as kilométernél terelték le az autópályáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hol van Lázár János? Ja, bocs, nem ér rá, a miniszteri feladataira magasról téve inkább kampányol” – Vitézy Dávid keményen beszólt az elakadt buszok miatt
A fővárosi képviselő a Budakeszin ragadt 22-es buszok miatt akadt ki a Facebookon. Szerinte a kormánypárti politikusok a probléma megoldása helyett inkább a kampánnyal vannak elfoglalva.
Vitézy Dávid fővárosi képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy bár Budapesten sem tökéletes a közlekedés a hó miatt, a tömegközlekedés működik. Ezzel szemben – állítja –
Budakeszin „sorban állnak elakadva a 22-es buszok az állam által fenntartott utakon, egy óra alatt se jutnak ki a buszok a településről.”
A politikus posztjában felteszi a kérdést:
„Ilyenkor hol van Szentkirályi Alexandra felháborodott videót forgatni?
A zavar a budapestieket is érinti, hisz ezek a buszok szolgálják ki a Budakeszi utat is. Erre a TikTok-lapátolás nem megoldás.”
Vitézy szerint Lázár János sem foglalkozik a helyzettel, majd úgy folytatta:
„Hol van Lázár János, aki maga közvetlenül felügyeli a Magyar Közutat és a Volánbuszt is?
Ja, bocs, nem ér rá, a miniszteri feladataira magasról téve inkább kampányol, be is jelentette.”
A fővárosi képviselő azt is elismerte, hogy a fővárosi helyzet sem tökéletes. Hozzátette, hogy bár a tömegközlekedés jár, a tapasztalatokat ismét ki kell értékelni.
„Kértem a BKM-et és a BKK-t, hogy fokozottan figyeljenek a megállók takarítására is a január eleji keserű tapasztalatok után.
És természetesen a tapasztalatokat ismét ki kell értékelni, legutóbb is sok hiányosságra derült fény – ezek orvoslására 6 pontos intézkedési tervben tettem javaslatot a fővárosi közgyűlésnek január végén, amit a testület egyhangúlag el is fogadott” – zárta bejegyzését.
A hóhelyzet kezelése január 28-án a Fővárosi Közgyűlésben is külön napirendi pont volt. A vitában elhangzottak ellenzéki kritikák, és egy performatív elemként egy „Arany Hólapát” díj is előkerült. A közgyűlésben Vitézy Dávid többek között egy nyilvános, térképes hóeltakarítási monitoringrendszert és szigorúbb elvárásokat sürgetett a városi cégekkel szemben. A testület a javaslatok egy részét napirendre vette és további előkészítést kért.
Vitézy Dávid fővárosi képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy bár Budapesten sem tökéletes a közlekedés a hó miatt, a tömegközlekedés működik. Ezzel szemben – állítja –
Budakeszin „sorban állnak elakadva a 22-es buszok az állam által fenntartott utakon, egy óra alatt se jutnak ki a buszok a településről.”
A politikus posztjában felteszi a kérdést:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Most már a mongolok is üldöznek" – ezzel az üzenettel követelte Epstein a Király utcai ingatlant
Az idézett üzenet egy volt a sok közül, amivel Epstein a Király utcai lakás eladását sürgette. A lakás tulajdonosa és Epstein közötti üzenetváltás arra utal, hogy utóbbi tartozást akart behajtani.
„Benne vagyok egy megbeszélésben, itt az e-mail címem, írjatok le mindent. Össze kell raknunk, hogy mit válaszolunk. De egyébként minden oké"
– ezt mondta az a férfi, aki hétfőn ajtót nyitott a Király utca 70. szám alatti irodában 444.hu újságíróinak, három nappal azután, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium január végén újabb, mintegy hárommillió oldalnyi dokumentumot tett közzé Jeffrey Epstein ügyeiről.
A szexuális visszaélések miatt elítélt, majd 2019-ben a börtönben állítólag öngyilkosságot elkövető pénzember kereshetővé tett irataiban így bukkant fel egy magyar vonatkozás is: a fenti erzsébetvárosi cím, ami egy norvég producer-vállalkozó, Haakon Gundersen cégének tulajdona.
A ma 71 éves norvég férfi és Epstein közötti levélváltás 2013-ban indult, amikor Gundersen egy „internetes projekttel" kereste meg az amerikai befektetőt.
Bár ebből nem lett semmi, a kapcsolat 2016-ban egy VR/AR ötlettel újraindult. Rendszeresen egyeztettek telefonon, és személyesen is találkoztak New Yorkban. Az iratanyag szerint Gundersen bejáratos volt Epstein házába, ahova a pénzember azért invitálta, hogy „VR-guruknak" is bemutassa.
A kapcsolat 2016 őszén hirtelen megváltozott. Egy soha el nem készült demo miatt Epstein egyre türelmetlenebb lett, majd a figyelme egy budapesti ingatlan felé fordult.
„Ha jól értem, neked vagy egy általad irányított cégnek van egy budapesti lakása. Ez igaz?”
– kérdezte egy 2016. október 6-án küldött e-mailben. Miután Gundersen megerősítette, hogy a Király utca 70. szám alatti lakás a cégéhez tartozik,
Epstein azt követelte, hogy az ingatlant azonnal ruházzák át egy harmadik félre.
Gundersen a norvég DN napilapnak a történtekről később azt mondta: „Kirázott tőle a hideg". Elmondása szerint Epstein először pénzt kért tőle, amit visszautasított, ezután került célkeresztbe a budapesti lakás. Epstein levelei egyre fenyegetőbbé váltak. „küldök valakit a lakáshoz. begyűjteni" – írta 2017 márciusában, majd később hozzátette:
„Hawk, január 15. volt a megbeszélt határidőnk. Most már két hónap eltelt, és sem a szerződéses pénzt, sem a demót nem kaptam meg. Mi folyik itt? Úgy tűnik, nem hagysz sok választási lehetőséget.” Később azzal is fenyegetőzött, hogy „küldök valakit Budapestre", illetve „küldök egy férfit Oslóba, hogy beszéljen veled".
Egy 2017 augusztusi üzenetben pedig azt írta: „most már a mongolok is üldöznek. szégyelld magad.” A fenyegetések 2018-ig folytatódtak: „?? akkor bepereljünk?” és „remélem nem gondolod, hogy ezt megcsinálhatod minden következmény nélkül".
Gundersen a levelekben nem utasította vissza egyértelműen, hogy tartozna, inkább hol együttműködést ígért – ügyvédekkel és szerződésekkel hitegette Epsteint –, hol pedig egyszerűen nem válaszolt az üzenetekre. Egy 2017 februári levelében azt írta Epsteinnek: „Arra számítanék, hogy a lakás 4–6 héten belül elkel, nagyjából 240 ezer euróért” - vagyis akkori árfolyamon 74-75 millió forintért.
A Földhivatal nyilvántartása szerint a Király utcai lakás 2011 óta Gundersen ingatlanos cégének, az Alphaville Real Estate Kft.-nek a tulajdonában van, és a tulajdonosi viszonyok az Epsteinnel folytatott levelezések idején sem változtak. Egy változás azonban történt: 2018 elején az Alphaville Virtual Studios Kft.-n keresztül 60 millió forintos jelzáloghitelt vettek fel a lakásra, ami körülbelül egyezik az Epstein által követelet összeggel.
Gundersen az akták nyilvánosságra kerülése után kiadott egy sajtóközleményt, amelyben viszont azt állítja, „soha nem kötött megállapodást és nem dolgozott együtt Jeffrey Epsteinnel, és pénzügyi kapcsolatuk sem volt". Szerinte Epsteint csak azért mutatták be neki, mert segíthetett volna szilícium-völgyi befektetőket találni, de ebből nem lett semmi. Állítása szerint a fenyegetésekből semmi nem valósult meg, és kifizetés sem történt.
A Király utcai irodából is mindössze annyit közöltek, hogy az Alphaville Virtual Studios Kft., az Alphaville Real Estate Kft. és Jeffrey Epstein között semmilyen kapcsolat nem állt fenn.
Azonban Epstein folyamatosan úgy írt a norvég prodcernek, mintha az tartozna neki, ráadásul a felvett 60 millió forintos jelzálog összege nagyjából megegyezik azzal, amennyit az egyik üzenetben Gundersen odaígért a pedofil bűnözőnek megnyugtatásképpen.
A lap egyelőre nem tudja, hogy a felvett jelzálog végül kinél landolt, ahogy azt sem, hogy Gundersen tervezte-e eladni a lakást.
A január végén nyilvánosságra hozott, több mint hárommillió oldalnyi iratcsomag kétezer videót és 180 ezer képet is tartalmaz. A dokumentumok kiadása politikai vitákat is kiváltott az Egyesült Államokban. Demokrata és republikánus politikusok egyaránt bírálták az igazságügyi minisztériumot a túlzott mértékű kitakarások miatt, mondván, azok befolyásos személyeket védhetnek. A minisztérium azzal védekezett, hogy a kitakarások az áldozatok védelmét szolgálják. A hatóság február elején több ezer fájlt ideiglenesen le is vett az oldalról, mert a kitakarások egy része hibás volt, és áldozati adatok kerülhettek ki.
„Benne vagyok egy megbeszélésben, itt az e-mail címem, írjatok le mindent. Össze kell raknunk, hogy mit válaszolunk. De egyébként minden oké"
– ezt mondta az a férfi, aki hétfőn ajtót nyitott a Király utca 70. szám alatti irodában 444.hu újságíróinak, három nappal azután, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium január végén újabb, mintegy hárommillió oldalnyi dokumentumot tett közzé Jeffrey Epstein ügyeiről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Strasbourg megállította Pintér Sándorék titkos megfigyeléseit: több százezer magyar dolgozó fellélegezhet
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” sérti a magánélethez való jogot. A döntés nyomán a kormánynak módosítania kell a bírósági kontroll nélküli megfigyelési törvényt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.
A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
A megbízhatósági vizsgálatot eredetileg 2010-ben írták a rendőrségi törvénybe, hogy a korrupcióval gyanúsított rendőröket és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozókat buktassák le. A lényege, hogy fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik a célszemélyt, csapdát állítva neki, amihez akár ismerősöket, kollégákat is beszervezhetnek.
A törvény hatályát az Orbán-kormány 2020–21-ben jelentősen kibővítette, azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhetővé vált, aki az államigazgatásban dolgozik: minisztériumi és költségvetési szervi dolgozók, kormányhivatali munkatársak, gyermekvédelmi szakemberek, navosok, a közszolgálati egyetem és az Oktatási Hivatal munkatársai, valamint az egészségügyi dolgozók.
Az évekig tartó jogi küzdelmet Szelényi Zoltán traumatológus indította el, miután 2021 júniusában észrevette, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénybe belecsempészték a megfigyelés lehetőségét.
Miután az Alkotmánybíróság elutasította a beadványát, 2023 áprilisában fordult a strasbourgi bírósághoz. Az ügyet az EJEB kiemelt fontosságúként kezelte, és egyesítette egy másik, a TASZ által képviselt magyar keresettel, amit egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indított.
A vizsgálat elindításáról a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter dönthetett, az akciótervet pedig az ügyészségnek kellett jóváhagynia.
Egy eljárás 15 napig tarthatott, ami egyszer 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy személy ellen évente háromszor is elrendelhették. A titkos információgyűjtés során a hatóságok a célszemély lakásán kívül bárhol követhették és felvételt készíthettek róla, bepoloskázhatták az irodáját vagy a szolgálati kocsiját, és megismerhették a telefonja metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt. A telefon lehallgatása, a számítógép feltörése vagy a magánlakás átkutatása azonban bírói engedélyhez volt kötve.
A törvény szerint a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett „eleget tesz-e az (…) előírt munkaköri kötelezettségének.”
A szabályozás azt is kimondta, hogy „A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.” Vagyis a nyomozás végén vagy feljelentést tettek, vagy nem történt semmi.
A statisztikák alapján a vizsgálatok hatékonysága alacsony volt. 2022-ben például 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis amikor a fedett nyomozók törvénysértésre próbálták rávenni az alanyt. Ebből mindössze 13 érintett fogadta el a bűnös ajánlatot. Az egészségügyi dolgozókat célzó 45 vizsgálatból pedig mindössze két esetben született feljelentés.
Szelényi Zoltán egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott:
„Egyértelműen látszik, hogy a megbízhatósági eljárást a kormány csak vegzálásra és nyomásgyakorlásra használja”.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.
A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
