HÍREK
A Rovatból

„Most már a mongolok is üldöznek" – ezzel az üzenettel követelte Epstein a Király utcai ingatlant

Az idézett üzenet egy volt a sok közül, amivel Epstein a Király utcai lakás eladását sürgette. A lakás tulajdonosa és Epstein közötti üzenetváltás arra utal, hogy utóbbi tartozást akart behajtani.


„Benne vagyok egy megbeszélésben, itt az e-mail címem, írjatok le mindent. Össze kell raknunk, hogy mit válaszolunk. De egyébként minden oké"

– ezt mondta az a férfi, aki hétfőn ajtót nyitott a Király utca 70. szám alatti irodában 444.hu újságíróinak, három nappal azután, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium január végén újabb, mintegy hárommillió oldalnyi dokumentumot tett közzé Jeffrey Epstein ügyeiről.

A szexuális visszaélések miatt elítélt, majd 2019-ben a börtönben állítólag öngyilkosságot elkövető pénzember kereshetővé tett irataiban így bukkant fel egy magyar vonatkozás is: a fenti erzsébetvárosi cím, ami egy norvég producer-vállalkozó, Haakon Gundersen cégének tulajdona.

A ma 71 éves norvég férfi és Epstein közötti levélváltás 2013-ban indult, amikor Gundersen egy „internetes projekttel" kereste meg az amerikai befektetőt.

Bár ebből nem lett semmi, a kapcsolat 2016-ban egy VR/AR ötlettel újraindult. Rendszeresen egyeztettek telefonon, és személyesen is találkoztak New Yorkban. Az iratanyag szerint Gundersen bejáratos volt Epstein házába, ahova a pénzember azért invitálta, hogy „VR-guruknak" is bemutassa.

A kapcsolat 2016 őszén hirtelen megváltozott. Egy soha el nem készült demo miatt Epstein egyre türelmetlenebb lett, majd a figyelme egy budapesti ingatlan felé fordult.

„Ha jól értem, neked vagy egy általad irányított cégnek van egy budapesti lakása. Ez igaz?”

– kérdezte egy 2016. október 6-án küldött e-mailben. Miután Gundersen megerősítette, hogy a Király utca 70. szám alatti lakás a cégéhez tartozik,

Epstein azt követelte, hogy az ingatlant azonnal ruházzák át egy harmadik félre.

Gundersen a norvég DN napilapnak a történtekről később azt mondta: „Kirázott tőle a hideg". Elmondása szerint Epstein először pénzt kért tőle, amit visszautasított, ezután került célkeresztbe a budapesti lakás. Epstein levelei egyre fenyegetőbbé váltak. „küldök valakit a lakáshoz. begyűjteni" – írta 2017 márciusában, majd később hozzátette:

„Hawk, január 15. volt a megbeszélt határidőnk. Most már két hónap eltelt, és sem a szerződéses pénzt, sem a demót nem kaptam meg. Mi folyik itt? Úgy tűnik, nem hagysz sok választási lehetőséget.” Később azzal is fenyegetőzött, hogy „küldök valakit Budapestre", illetve „küldök egy férfit Oslóba, hogy beszéljen veled".

Egy 2017 augusztusi üzenetben pedig azt írta: „most már a mongolok is üldöznek. szégyelld magad.” A fenyegetések 2018-ig folytatódtak: „?? akkor bepereljünk?” és „remélem nem gondolod, hogy ezt megcsinálhatod minden következmény nélkül".

Gundersen a levelekben nem utasította vissza egyértelműen, hogy tartozna, inkább hol együttműködést ígért – ügyvédekkel és szerződésekkel hitegette Epsteint –, hol pedig egyszerűen nem válaszolt az üzenetekre. Egy 2017 februári levelében azt írta Epsteinnek: „Arra számítanék, hogy a lakás 4–6 héten belül elkel, nagyjából 240 ezer euróért” - vagyis akkori árfolyamon 74-75 millió forintért.

A Földhivatal nyilvántartása szerint a Király utcai lakás 2011 óta Gundersen ingatlanos cégének, az Alphaville Real Estate Kft.-nek a tulajdonában van, és a tulajdonosi viszonyok az Epsteinnel folytatott levelezések idején sem változtak. Egy változás azonban történt: 2018 elején az Alphaville Virtual Studios Kft.-n keresztül 60 millió forintos jelzáloghitelt vettek fel a lakásra, ami körülbelül egyezik az Epstein által követelet összeggel.

Gundersen az akták nyilvánosságra kerülése után kiadott egy sajtóközleményt, amelyben viszont azt állítja, „soha nem kötött megállapodást és nem dolgozott együtt Jeffrey Epsteinnel, és pénzügyi kapcsolatuk sem volt". Szerinte Epsteint csak azért mutatták be neki, mert segíthetett volna szilícium-völgyi befektetőket találni, de ebből nem lett semmi. Állítása szerint a fenyegetésekből semmi nem valósult meg, és kifizetés sem történt.

A Király utcai irodából is mindössze annyit közöltek, hogy az Alphaville Virtual Studios Kft., az Alphaville Real Estate Kft. és Jeffrey Epstein között semmilyen kapcsolat nem állt fenn.

Azonban Epstein folyamatosan úgy írt a norvég prodcernek, mintha az tartozna neki, ráadásul a felvett 60 millió forintos jelzálog összege nagyjából megegyezik azzal, amennyit az egyik üzenetben Gundersen odaígért a pedofil bűnözőnek megnyugtatásképpen.

A lap egyelőre nem tudja, hogy a felvett jelzálog végül kinél landolt, ahogy azt sem, hogy Gundersen tervezte-e eladni a lakást.

A január végén nyilvánosságra hozott, több mint hárommillió oldalnyi iratcsomag kétezer videót és 180 ezer képet is tartalmaz. A dokumentumok kiadása politikai vitákat is kiváltott az Egyesült Államokban. Demokrata és republikánus politikusok egyaránt bírálták az igazságügyi minisztériumot a túlzott mértékű kitakarások miatt, mondván, azok befolyásos személyeket védhetnek. A minisztérium azzal védekezett, hogy a kitakarások az áldozatok védelmét szolgálják. A hatóság február elején több ezer fájlt ideiglenesen le is vett az oldalról, mert a kitakarások egy része hibás volt, és áldozati adatok kerülhettek ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Teljes átvilágítás jön a mentőknél, 1027 járművet vizsgálnak át egyesével
Az Országos Mentőszolgálatnál teljes körű átvilágítás kezdődött, amelynek során a teljes gépjárműflotta állapotát is felmérik. A jogi és gazdasági szerződéseket is érintő folyamat a megbízott főigazgató szerint 5–10 hétig tarthat.


Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.

A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.

Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.

A folyamat a munkaszervezetet is érinti. Elkezdődött a párbeszéd a bajtársi közösség és a szakszervezetek között, módosítják a panaszkezelési és integritásvédelmi szabályzatot, a munkatársakat pedig már tájékoztatták, milyen csatornákon tehetnek bejelentéseket. Az új vezetés a humánerőforrás- és a kommunikációs stratégián is változtatni tervez.

Ennek részeként, a transzparencia jegyében hamarosan megkezdik a mentőszolgálat tevékenységére vonatkozó, különböző mutatók mentén mért, már validált adatok közlését.

A főigazgató szerint a nyilvánosságra hozott adatok értelmezésében is segíteni fognak.

„Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni a társadalom tájékoztatását arról, hogy egy-egy indikátor mit jelent” – mondta Constantinovits Miklós.

Hozzátette, az őszinteség és az átláthatóság semmi esetre sem koptathatja egy szervezet nimbuszát. A megbízott főigazgató megértést vár a társadalomtól, de minőségi szolgáltatást szeretne nyújtani.

Június 3-án Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort a főigazgatói posztról, és az átmeneti irányítás első számú feladatként jelölte ki az Országos Mentőszolgálat teljes átvilágítását. Ezt követte a kommunikációs váltás: június 9-én új szóvivőt neveztek ki a hosszú ideje hivatalban lévő Győrfi Pál helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk