Meghalt Gesztesi Károly

„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 

Kedden este megszületett a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése: Marco Rossi marad a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.

Az MLSZ továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a döntés után azt nyilatkozta: "Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette a magyar csapatot, egyhuzamban ez a leghosszabb sorozat, ezalatt sok sikert ért el, két Európa-bajnokságra elvitte a válogatottat, a Nemzetek Ligájában szép sikereket hozott.” Ugyanakkor elismerte a kudarcot is.

Hozzátette azonban: „Kétségtelen, hogy a vb-selejtezőkön nem sikerült továbbjutni, a közvéleményben érthetően felvetődött, hogy marad-e vagy nem marad. Marco Rossi beszámolt az elnökségnek az elképzeléseiről, és az elnökség úgy döntött, hogy bizalmat szavaz neki”.

Az MLSZ bejelentésére Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált. A nagy focirajongó miniszterelnök azt írta:

– fogalmazott Donald Trump amerikai elnök a Hálaadás-ünnepségen a Fehér Házban, írta a hvg.hu. Azt is megismételte, hogy korábban könnyebbnek gondolta az orosz–ukrán konfliktus rendezését, de most már előrelépést lát.

Karoline Leavitt elnöki szóvivő szerint az elmúlt hét komoly előrelépést hozott, mert sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni az ukrán és az orosz felet is.

– tette hozzá.

A békefolyamat részeként Dan Driscoll, a Pentagon szárazföldi haderőért felelős vezetője kedden Abu-Dzabiban több órán át egyeztetett orosz tisztségviselőkkel. Jeffrey Tolbert, a hadsereg szóvivője szerint a megbeszélések jól haladtak. Driscoll nemcsak Abu-Dzabiban, hanem már vasárnap Genfben is tárgyalt egy amerikai–ukrán egyeztetésen, ahol Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint komoly előrelépést értek el. Az egyeztetéseknek keretet ad, hogy az amerikai elnök múlt csütörtökön, november 20-án a Hálaadás ünnepéig, vagyis e hét csütörtökéig adott határidőt az ukrán félnek a többpontos amerikai béketerv elfogadására.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Washington egyelőre nem mutatta be Moszkvának a béketerv módosított változatát, és jelezte, hogy Oroszország elutasítja a javaslatot, ha abból kikerülnek a követeléseik.

Emmanuel Macron francia elnök jóval borúlátóbb Trumpnál. Szerinte az oroszoknak nincs szándékuk a tűzszünetre, ezért továbbra is nyomást kell gyakorolni rájuk, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. A francia elnök egy keddi videokonferencia után úgy vélte, Moszkva szándékot sem mutatott arra, hogy az amerikai béketervről tárgyaljon.

A CBS amerikai hírcsatorna eközben úgy tudja, hogy az ukránok már rábólintottak az amerikai béketervre. A tárgyalások hátteréhez tartozik, hogy a terv korábbi, 28 pontos változatát több szövetséges oroszbarátnak tartotta, ezért egy európai ellenjavaslat is született. Ezt azonban a Kreml hétfőn elfogadhatatlannak minősítette. A genfi egyeztetés utáni „finomított keret” a beszámolók szerint már több ukrán és európai szempontot is beépít. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken úgy fogalmazott, hogy az amerikai javaslat „alapjául szolgálhat” a rendezésnek, de Moszkva több ponton további egyeztetést sürget.

Szerbia egy teljes finomítói leállás küszöbén áll, miután Aleksandar Vučić elnök bejelentette: legfeljebb négy napjuk maradt, mielőtt le kell állítani az ország egyetlen nagy olajfinomítóját. A szerb elnök a drámai helyzetben Orbán Viktorhoz fordult segítségért, akivel szerdán találkozik, hogy az energiaellátás biztonságáról tárgyaljanak. A tét nem csupán az üzemanyag-ellátás, hanem a teljes szerb pénzügyi rendszer stabilitása.

A lépés azonnali következményekkel járt: leálltak a horvát JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolaj-szállítások, a NIS töltőállomásain pedig már jelentkeztek fennakadások a Visa és Mastercard kártyás fizetésekben. A helyzet tegnap, november 25-én eszkalálódott, amikor Vučić a szerb kormány hivatalos közleménye szerint tudatta, hogy a pancsovai finomító „csökkentett üzemmódba” kapcsolt. Amennyiben az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala nem adja meg a működéshez szükséges speciális engedélyt, az üzem négy napon belül teljesen leáll. Egy ilyen leállás után az újraindítás 14–20 napot is igénybe vehet.

A kockázatok túlmutatnak az üzemanyaghiányon. A Szerb Nemzeti Bank jelezte, hogy a licenc meghosszabbításának hiányában felfüggesztheti a NIS-hez kötődő összes pénzügyi tranzakciót, ami a bankrendszert is megbéníthatja. A szerb elnök ma Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon a lehetséges megoldásokról.

– mondta Aleksandar Vučić. Magyarország a MOL-on keresztül már növelte a Szerbia felé irányuló szállításait, de ez önmagában nem képes pótolni a horvát útvonal kiesését. Hosszabb távú megoldásként egy új, évi 4-5 millió tonna kapacitású magyar–szerb kőolajvezeték épül, ami 2027 végére készülhet el.

Vučić diplomáciai érvelésében egy friss amerikai döntésre is hivatkozik: Washington november 21-én általános engedélyt adott a Paks II. atomerőmű-projekthez kapcsolódó bizonyos tranzakciókra, ami precedenst teremthet. Az elnök nyilvánosan fordult az amerikai hatóságokhoz, méltányosságot kérve.

– fogalmazott angolul a szerb elnök.

A kormány lépéseit otthon heves bírálatok érik. Az ellenzék szerint a kormány túl sokáig halogatta a döntést az orosz tulajdonrész csökkentéséről. „Ahogy önnek nem hittek Putyin és Trump sem, úgy a szerb állampolgárok sem hiszik, hogy a NIS problémáját a következő hét napban megoldja” – nyilatkozta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke. A Srbija centar mozgalom szerint „a Putyintól való félelem erősebb a nemzeti érdeknél”, míg a jobboldali Dveri mozgalom óva intett a NIS államosításától.

A számok is a helyzet súlyosságát mutatják: a finomító leállása esetén 50 ezer tonnás dízelhiány keletkezhet, bár az állami tartalékok jelenleg 184 ezer tonnát tesznek ki. A NIS-ben a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen több mint 56%-os tulajdonrésszel bír, míg a szerb állam közel 30%-kal. Washington február 13-ig adott haladékot az orosz félnek, hogy vevőt találjon a részesedésére. A következő napok döntőek lesznek: vagy megérkezik az amerikai engedély, és a piac megnyugszik, vagy Szerbiának egy elhúzódó ellátási válsággal kell szembenéznie a tél közeledtével.

(via Euronews, 24.hu)