Meghalt Feledy Péter

Nemcsak brüsszeli, hanem amerikai terv is az a kiszivárgott dokumentum, amelyre hivatkozva Orbán Viktor miniszterelnök az EU eladósításáról beszélt a legutóbbi EU-csúcs után. A Politico által megszerzett 18 oldalas tervezetből kiderül, hogy a számok nem pontosan úgy néznek ki, ahogy a miniszterelnök mondta, és a terv kifejezetten a háború utáni újjáépítésről szól – írta a 24.hu.

„Az Európai Unió vezetése befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét, ami lényegében egy eladósodást jelent” – mondta Orbán Viktor, aki szerint az ukrán igény az, hogy a következő tíz évben 700 milliárdot kapjanak hadikiadásra.

A terv egy száznapos programmal indulna a tűzszünet után, és Ukrajna gyorsított uniós felvételét is tartalmazza.

A dokumentum szerint az Európai Bizottság további 100 milliárd eurót költene Ukrajnára költségvetési támogatásként a következő hétéves költségvetés részeként, amivel összesen 207 milliárd eurónyi uniós forrás nyílna meg Ukrajnában elkölthető befektetések számára. Ezen felül 500 milliárd dollárt az Egyesült Államok, az EU, valamint nemzetközi pénzügyi intézmények, mint az IMF és a Világbank adnának össze.

A terv a Politico szerint része annak a 20 pontos béketervnek is, amelyet az Egyesült Államok szeretne elérni Ukrajna és Oroszország között. Az USA konkrét összeget nem mondott, de kifejezetten az ukrán újjáépítésre hoznának létre egy pénzügyi alapot, amit a korábbi hírek szerint a BlackRock kezelne.

Hatalmas vihart kavart Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtöki megszólalása, amellyel egy balatonalmádi lakossági fórumon a vonatokon takarítandó mosdókról és a magyarországi romákról beszélt. A miniszter úgy fogalmazott: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És

A kijelentésre a romaplay.hu-nak nyilatkozó roma közéleti szereplők és civil szervezetek is reagáltak, megalázónak és elfogadhatatlannak nevezve a miniszter szavait.

„A cigányság nem tartalék. Nézzenek körül, a cigányok dolgoznak az építőiparban, vállalkozók, értelmiségiek, valamint a közmunkában is megtalálhatók.

– mondta. Orsós János, az Ámbédkar Technikum vezetője szerint a mondat megmutatja, milyen szűk perspektívát szán a kormány a romáknak.

Molnár György közgazdász szerint a kijelentés egy olyan kormányzati logikába illeszkedik, amely a szegényeket alacsony presztízsű munkákba tereli.

A kutató úgy látja, a megoldás nem a kényszerítés lenne: „A megoldás az lenne, hogy a méltatlan munkákat át kéne alakítani és megfizetni, nem pedig erővel belekényszeríteni embereket a vonaton dolgozásra a hidegben, miközben órákat utazik.” Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány vezetője a kijelentést kampánylogikába helyezte: „Felháborító, hogy minden alkalommal, amikor választási kampány van előveszik a cigánykártyát, észreveszik, hogy vagyunk.”

Lázár János a közösségi oldalán reagált a bírálatokra. „A tipikus libsi jóemberkedés. Még azt sem lehet mondani, hogy cigány, csak eltartott kisujjal azt, hogy roma. Nekem egy Csipkejózsika a Rózsadombról ne dumáljon a cigányok integrációjáról…” – írta. A miniszter a kijelentését a bevándorlás elleni érvként állította be, és azzal érvelt, hogy elsőbbséget adna a magyar romáknak a migránsokkal szemben. Hozzátette, szerinte

A vita politikai térben is továbbgyűrűzött, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke „minden határon túlmenőnek” nevezte a kijelentést, és felszólította Lázárt, hogy „takarodjon a közéletből”. A vita hátteréhez tartozik, hogy a miniszter korábban több ígéretet tett a MÁV-szolgáltatások javítására, bejelentve, hogy az InterCity-ken folyamatos takarítás lesz, és milliárdos nagyságrendű forrást biztosítanak a mosdók felújítására.

A romaplay.hu megkereste Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, aki a cikk megjelenéséig nem válaszolt, valamint Aba Horváth Istvánt, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnökét, aki rövid reakció után közölte, nem kíván hozzájárulni a cikkhez.

„Nem voltak a frontvonalon.” Donald Trump január 22-én, a davosi Világgazdasági Fórumon egy interjúban ezzel a mondattal söpörte le a NATO-szövetségesek, köztük a britek afganisztáni szerepvállalását. A kijelentés azonnali és egységes felháborodást váltott ki a brit politikai elitből, a kormányfőtől a veteránokon át a királyi család tagjáig. Trump az interjúban azt is megkérdőjelezte, hogy a szövetségesek ott lennének-e Amerika mellett, „ha valaha szükség lenne rá”, számolt be róla a BBC.

„Sértőnek és, őszintén szólva, felháborítónak tartom Trump elnök megjegyzéseit” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a konfliktusban 457 brit katona vesztette életét. A Downing Street szóvivője hivatalos közleményben szögezte le, hogy

A politikai reakciók mellett a legfájdalmasabb hangok a katonacsaládoktól érkeztek. Diane Dernie, akinek fia, Ben Parkinson az afganisztáni háború legsúlyosabban sérült brit veteránja, kendőzetlen őszinteséggel fogalmazott. „Ez a létező legsúlyosabb sértés” – jelentette ki, majd felszólította a brit miniszterelnököt, hogy kérje számon az amerikai elnököt. A felháborodás pártokon átívelt: Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője úgy fogalmazott: „Trump hogy meri megkérdőjelezni az áldozatukat?”

„2001-ben a NATO a története során először – és eddig egyetlenegyszer – hivatkozott az 5. cikkelyre. Szolgáltam ott. Egy életre szóló barátságokat kötöttem ott. És barátokat veszítettem el ott. Ezek az áldozatok megérdemlik, hogy őszintén és tisztelettel beszéljenek róluk” – idézte a herceget a lap.

Ennek a narratívának adott némi alapot Mark Rutte NATO-főtitkár, aki szintén Davosban beszélt arról, hogy az európai országok az elmúlt években jelentősen növelték a védelmi kiadásaikat. „Donald Trump nélkül ez soha nem történt volna meg” – ismerte el Rutte a NATO hivatalos leirata szerint, utalva arra, hogy Trump nyomásgyakorlása is szerepet játszott a pozitív változásban.

Bemutatta külügyi szakértőjét a Tisza Párt: Orbán Anita londoni topmenedzseri pozícióból tér haza, hogy a párt kormányzati felkészülését segítse. Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be a hírt, és egyúttal közölte, hogy a Tisza potenciális külügyminiszterének elsődleges feladata „a valódi magyar szuverenitás helyreállítása lesz”.

Orbán Anita tapasztalt diplomata és a nemzetközi üzleti világ egyik legmagasabbra jutó magyar női vezetője, aki egyszerre lát rá a diplomáciára, a kül- és energiapolitikára, valamint a nemzetközi nagyvállalatok döntéshozatalára. A Tiszához való csatlakozása előtt a berettyóújfalui születésű szakember a Vodafone Groupnál dolgozott: 2021-től 2023-ig a magyarországi Vodafone vezérigazgató-helyettese volt, majd Londonban a telekommunikációs cég globális igazgatójaként felelt a köz- és kormányzati kapcsolatokért, a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntarthatóságért.

2010-ben a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeként indult volna Újbudán, de egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. A kormányváltást követően a Külügyminisztériumban vállalt szerepet, ahol a ciklus végéig Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete lett. Még ezt megelőzően, 2008-ban az Egyesült Államokban jelent meg Power, Energy, and the New Russian Imperialism című könyve, amelyben erősen bírálta Vlagyimir Putyin orosz birodalmi terveit. Korábban a Heti Válasz külpolitikai rovatát is vezette.

A bejelentéshez készült videóban kiemelik, hogy

Korábban lapunk beszámolt róla, hogy a mostani bejelentést megelőzően már több kulcsterület felelősét is megnevezték. A gazdaságfejlesztési és energetikai területet Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke vezeti. A társadalompolitikáért Bódis Kriszta, az agráriumért Bóna Szabolcs, az egészségügyért Hegedűs Zsolt, a sportért Kulcsár Krisztián, a honvédelemért pedig Ruszin-Szendi Romulusz felel. A párt alelnöke és turisztikai szakértője Forsthoffer Ágnes, a költségvetési és adópolitikáért Kármán András, míg a programalkotásért és a kormányzati felkészülésért Tanács Zoltán felel.