Meghalt Bényi Ildikó televíziós műsorvezető

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a közvélemény-kutató intézetek egymástól jelentősen eltérő adatait. A bejegyzés szerint egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miközben a kormánytól független intézetek több mint egy éve folyamatosan jelentős Tisza-előnyt mérnek, a kormánypártiak miért tájékoztatnak továbbra is – ennél csak valamivel kisebb – Fidesz-vezetésről. Mint írja, sokan szeretnék tudni, kinek van igaza és mi a valós helyzet.

A politológus szerint érdemes megnézni, mit mutattak a számok négy évvel ezelőtt. Emlékeztetett, hogy a 2022-es februári adatok alapján „ellentétben azzal, amit erről gyakran hallani: az adatok szépen mutatják, hogy

Egyedül a Publicus mutatta az akkori ellenzék minimális vezetését, de még az ő számaik sem lógtak ki jelentősen, a többiek pedig egymáshoz nagyon hasonló adatokat közöltek.”

Török Gábor állítja, bár sokféle kérdés és kétség merülhet fel a mostani adatközlések hitelességével kapcsolatban, abban mindkét adatközlői oldal egyetért, hogy

Hozzáteszi, ő továbbra sem „tudja”, hogy ki „téved”, és még azt sem tartja lehetetlennek, hogy valamennyit mindenki. Azt azonban fontosnak tartja leszögezni:

„ha elfogadjuk azokat a számokat, amiket a kormány adatközlői mutatnak, akkor egyben azt állítjuk, hogy a Fidesz ma ugyanúgy áll (ugyanannyira támogatott), mint 4 évvel korábban. Mint a mellékelt számsorokból látjuk, a kormánypártot 2022 februárjában 46-54 százalék közé mérte mindenki (belföldön végül 52 százalékot kaptak az áprilisi választáson) - ez pontosan az a tartomány, amit a különböző kormánypárti intézetek ma mondanak - szemben a kormánytól függetlenek 40 százalék körüli (gyakrabban alatti) eredményeivel.”

A politológus szerint tudjuk, hogy az elmúlt négy év a 2010 utáni időszak politikailag legnehezebb korszaka volt a Fidesznek, amit időnként vezető kormánypárti politikusok is elismernek. Török Gábor úgy látja,

A miértek megválaszolását szerinte csak a választási eredmények ismeretében lehet majd elvégezni.

2025 őszén például a Závecz a biztos pártválasztók körében 47–38-as Tisza–Fidesz arányt mutatott, a Publicus 45–38-at, ezzel szemben a Nézőpont 46–38-as, az Alapjogokért Központ pedig 47–42-es Fidesz-előnyt közölt. A helyzet hátteréhez hozzátartozik a 2024-es európai parlamenti választás, ahol a Fidesz–KDNP 44 százalékot, míg a frissen szerveződő Tisza Párt közel 30 százalékot ért el, utóbbi ezzel 7 mandátumot szerzett.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt állította, hogy Orbán Viktor Svájc egyik legdrágább luxusszállodájában szállt meg, amikor Donald Trumphoz utazott.

A képviselő szerint „a legolcsóbb (!) szoba is 250.000 forintba kerül egy éjszakára az ötcsillagos The Dolder Grand Hotelben. De van lakosztály 6 millió/éj áron is…

Nemcsak zürichi viszonylatban, hanem országos szinten is az »ultra-luxus« szegmensbe tartozik. A szálló honlapjáról megtudhatjuk, hogy a 400 0 négyzetméteres spa mellett2 Michelin-csillagos étterem (The Restaurant) és egyedülálló művészeti gyűjtemény (Dalí, Warhol alkotásokkal a folyosókon) várta a Putyin és Trump kényeztetésében megfáradt miniszterelnököt.”

A posztban Hadházy kitér arra is, hogy „a »honvédségi« Airbus a zürichi leszállás után hazarepült Kecskemétre parkolni, hogy aztán másnap délután megint kirepüljön és vigye tovább Orbánt Brüsszelbe. A Világgazdasági Fórum idején annyi magánjet érkezik, hogy a zürichi reptéren valóban csak két órát tartózkodhatnak ilyenkor a gépek. Csakhogy a mágnások ilyenkor nem hazaküldik a gépeket, hanem a »szomszédban«, Bázelbe, Stuttgartba irányítják a verdát.”

– adófizetői pénzből (a repcsi hazaküldése kb plusz 10 millióba kerülhetett, a szálloda pedig a delegáció nagyságától és a szobák típusától függ : ha »csak« tízen mentek és a legsnasszabb szobát vették ki, két és fél millióból is megúszhatták az éjszakát...De csodálkoznék, ha csak annyian mentek volna és ha nem valamelyik milliós lakosztályban pihent volna a békeharcos ülep” – fogalmazott a képviselő, majd kérdéseket tett fel.

Vagy nagyon is érzi, csak üzenni akar, hogy ő ezt még egy választási kampányban is megengedheti magának? Vajon ebből a pofátlan dőzsölésből az következik, hogy a miniszterelnök nagyon magabiztos, vagy az, hogy teljesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal?”

„Helyre kell tenni, és helyre is tettük” – ezzel a mondattal foglalta össze Lázár János a miniszterelnök véleményét a vitatott kijelentése körüli botrányról. A miniszter a január 26-i siófoki lakossági fóruma után beszélt erről a sajtónak. Lázár a bocsánatkérését azzal indokolta, hogy a szavai többeket megbántottak.

– magyarázta a miniszter a Telex helyszíni riportjában, hozzátéve:

Kiemelte,

Szerinte a kijelentése nem faji kérdésről, hanem a munka világáról szólt.

A botrányt Lázár János január 22-i, balatonalmádi mondatai robbantották ki, amikor a munkaerőhiányról beszélt. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercity-n a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.”

A kijelentés után a miniszter először a Facebookon reagált, ahol a bírálatokat „tipikus libsi jóemberkedésnek” nevezte. Két nappal később, január 24-én Kaposváron, a Digitális Polgári Körök nagygyűlésén azonban már bocsánatot kért.

– fogalmazott a kaposvári rendezvényen.

A kijelentésre a politikai és közélet is hevesen reagált. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter úgy fogalmazott:

A korábban a Fideszhez közel álló énekes, Kis Grófo is felháborodásának adott hangot, és arra kérte a roma közösséget, hogy határolódjon el a miniszter szavaitól. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata pedig közleményben kérte a megfogalmazás korrigálását.

A december 29-én és 30-án történt kibertámadás során a hackerek több erőművet is célba vettek. A helyi sajtó szerint félmillió lakás fűtését és áramellátását veszélyeztették az akcióval, a támadók pedig megpróbálták megzavarni a megújuló energiaforrások és az elosztó létesítmények közötti kommunikációt is.

A támadást vizsgáló ESET biztonsági cég közölte, hogy megszerezte a DynoWiper nevű veszélyes kártevő egy másolatát. Ez egy olyan rosszindulatú program, amit arra fejlesztettek ki, hogy visszafordíthatatlanul megsemmisítse a számítógépeken tárolt adatokat, ellehetetlenítve azok további működését.

A hírt elsőként közlő Kim Zetter újságíró megjegyezte: a Lengyelországot célzó kibertámadás csaknem pontosan egy évtizeddel azután történt, hogy a Sandworm először vette célba az ukrán energiainfrastruktúrát. A hackercsoport Ukrajna ellen indított támadásai gyakran okoznak komoly áramkimaradásokat.

Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter az elmúlt néhány év „legerősebb támadásának” nevezte a tevékenységet, és Moszkvát tette felelőssé érte. A támadási kísérlet után Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte: az ország kiberbiztonsági védvonalai helytálltak, és a kritikus infrastruktúra egyetlen pontja sem volt veszélyben - írja a HVG.