Meghalt a Csádba akkreditált magyar katonai attasé

Kedd késődélután, este délnyugaton, nyugaton egy-egy zivatar kialakulhat viharos, akár 60-75 km/óra széllökés kíséretében. Emiatt Vas és Zala megyékre veszélyjelzést adtak ki.

Szerdán már nem várható újabb, veszélyesnek minősülő időjárási jelenség, ugyanakkor veszélyjelzés így is lesz: a tartós hőség miatt kell fokozottan figyelni.

A Met.hu előrejelzése szerint szerdán a kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett napos, száraz időre számíthatunk. Kis eséllyel a nyugati, délnyugati határvidékre sodródhat be egy-egy csapadékgóc. A nyugatias szél főként hazánk északkeleti felén megélénkül, több helyen megerősödik.

A kánikula csütörtökön is velünk marad, délutánra többnyire 34 és 39 fok közé emelkedik a hőmérséklet, de az északkeleti megyékben kevésbé lesz meleg. Estétől ugyanakkor az északnyugatira forduló szél megerősödik, ami egy újabb hidegfrontot hoz magával. Emiatt pénteken a hőmérséklet az országban 28 és 35 fok között valószínű, a melegebb időre keleten kell számítani.

Kedden újabb kellemetlenség érte az utasokat a MÁV egy járatán. A Szegedről Budapestre tartó intercity járat Balástyánál állt meg, miután a mozdonyának egy lerobbant tehervonatot kellett elvontatnia – erről számolt be a Magyar Hang egyik olvasója, aki 11:44-kor indult el Szegedről, és 12:11-kor torpant meg az utazás.

– Ferihegy ugyanis az egyik utolsó megállója ennek a vonalnak, így sokan használják a reptér megközelítésére.

Körülbelül ötven perc várakozás után végül újra elindult a vonat, de a kalauz arról tájékoztatta az utasokat, hogy Kecskeméten is lehetnek fennakadások. Később Cegléden végleg le kellett szállniuk, ott kellett keresniük másik járatot, amellyel folytathatták útjukat Budapest felé.

A szerelvény így végül el sem jutott el a fővárosba.

Az elmúlt napok egyik leghangosabb közéleti történése a MÁV körül zajlik: hétvégente szinte menetrendszerűek a késések (többek között az ilyenkor zsúfolt balatoni fővonalon), amire a vasúttársaságnak többek között az volt a válasza, hogy megszűntették a Vonatinfót, ahol élőben lehetett követni a járatok mozgását, így a késéseket is. Később egy amatőr csapat megalkotta a Holavonat.hu oldalt, ám Lázár János fenyegetése után végül lekapcsolták azt – ugyanakkor szinte azonnak megszületett a Vonatterkep.hu, ami funkciójában „elődjei” munkáját látja el.

Lázár János kedd délután Facebook-oldalán egy érvet hozott fel amellett, miért nincs szükség a vonatok online követésére. A közlekedési miniszter úgy fogalmazott:

Hozzátette: „Június elsejét követően azt a MÁV-csoport minden utasa meg is kapta hiánytalanul. Ezt bizonyítja az is, hogy nincsenek tömeges panaszok a kártérítési biztosítás elmaradása miatt. A késési biztosítás június elsejei bevezetése óta – bő három hét alatt – a MÁV-csoport egyébként 127 ezer jegy után több, mint 82 millió forintot utalt vissza az utasoknak. Ugyanez idő alatt az utasoktól származó bevétel meghaladta a 7,2 milliárd forintot, vagyis a bevételek mintegy 1,15 százalékát használtuk fel arra, hogy jót álljunk a késési biztosítással megfogalmazott vállalásunkért.”

Szerinte minden más ügy a témában puszta politikai kampány. Arra azonban a kommentek között sokan felhívták a miniszter figyelmét, hogy az utasok nem a késés utáni kártérítésre, hanem pontos, kiszámítható vasúti közlekedésre vágynak. Ahogy egyikük írja: „Nem a jegy ára kell vissza. Oda akarunk jutni ahova indultunk. Ha a jegy árára lenne szükségünk akkor el sem indulnánk. Utazni akarunk biztonságosan, kiszámíthatóan!”

Ahogy arról korábban írtunk, sajátos érveléssel magyarázta Lázár János, hogy miért szüntette meg a MÁV a Vonatinfót, és miért tartja politikai machinációnak az összes többi, a vonatok élő követését lehetővé tevő oldalt. A miniszter szerint aki a vonatkésések miatt elkésik, úgyis tudja, mennyit késett (és a kártérítést is megkapja), másnak pedig az információ felesleges.

Súlyosan nem ért egyet ezzel Vitézy Dávid. A közlekedési szakértő Facebook-válaszposztjában azt írja:

„Ott tartunk, hogy a közlekedési miniszter most már büszkén vállalja, hogy ő állíttatta le a vasúti tájékoztatási rendszereket, majd fenyegette meg az önkéntes oldalak fejlesztőit is. Mindezt azért, hogy a magyar vasút válságát elrejtse a nyilvánosság elől” – teszi hozzá. Szerinte a Vonatinfón „például, indulás előtt rá lehetett nézni egy adott vasútvonal helyzetére, hogy mennyiben lehet előre számítani rá, hogy pontos lesz a vonatom. Sokszor a sima menetrendi információk még 1-2 perccel a hivatalos indulás előtt is azt mutatják, hogy a vonat pontosan indul majd, miközben a térképre nézve minden utas láthatta, hogy erre esély sincs.”

További példát is említ arra, hogy kiknek és hogyan nyújtott még segítséget a Vonatinfó. „Gyakran előfordul, hogy az utas azt hiszi, rég lekéste a korábbi vonatot, de valójában az annyit késik, hogy még simán eléri. Ezt a kereső nem mutatja, ebben is a térkép segített. Ahogy rengeteg dolgozó, a csatlakozó buszok vezetői, társszolgáltatók (például a BKK) diszpécserei, fedélzeti jegyvizsgálók vagy diákmunkások is a Vonatinfó térkép segítségével adtak az utasoknak tájékoztatást vagy tudták, merre jár a csatlakozó vonat.”

Posztja végén egy korábbi elhíresült Lázár-mondatot idézve Vitézy Dávid felteszi a kérdést: