50 éves Polgár Judit, a sakk királynője, akit Magyar Péter köztársasági elnökként szeretett volna látni
Ötvenedik születésnapját ünnepli ma Polgár Judit, a világ legjobb női sakkozója, akit egyszerűen csak a sakk királynőjének hívnak, ám az utóbbi napokban már államfőjelöltként emlegették. Felidézzük azt a páratlan pályát, amely a világ legjobbjai közé emelte.
Polgár Judit 1976-ban született Budapesten, és egyedülálló pedagógiai kísérlet részeseként nővéreivel együtt már gyerekkorától a sakkra koncentrált.
Pályafutása során az egyetlen nő lett, aki átlépte a 2700 Élő-pontos „szupernagymesteri” határt, és 2005-ben a világranglista 8. helyéig jutott. Szimbolikus jelentőségű volt, amikor 2002-ben egy rapidpartiban legyőzte a sportág akkori uralkodóját, Garri Kaszparovot, ezzel első nőként diadalmaskodva a regnáló világelső felett.
Arról, hogy milyen természetes volt számára a férfiak uralta mezőnyben versenyezni, egy interjúban így beszélt a The Guardian lapnak:
2014-es visszavonulása után is a sakk nagykövete maradt, nevéhez fűződik a Sakkpalota oktatási program és a budapesti Világsakkfesztivál is.
Teljesítményét a legmagasabb szintű állami és szakmai díjakkal ismerték el. 2015-ben megkapta a Magyar Szent István-rendet, 2021-ben beválasztották a Sakk Hírességek Csarnokába, idén pedig a Nemzetközi Sakkszövetség centenáriumi ünnepségén a „száz év legjobb női játékosának” járó díjat vehette át.
Ez a megkérdőjelezhetetlen tekintély vezetett oda, hogy múlt vasárnap tizenhat elismert közéleti szereplő – köztük Rubik Ernő, Lovász László és Mácsai Pál – nyílt levélben javasolta őt köztársasági elnöknek, mondván, történelmi időkben pártokon felül álló személyre van szükség. Magyar Péter miniszterelnök jelezte, hogy személyesen fogja felkérni Polgár Juditot, ezzel pedig országos vita indult a jelölésről. A sakknagymester azonban nem vállalta az államfői szerepet. Azt írta, nem érez
Polgár Juditról idén jelent meg egy netflixes dokumentumfilm, amelyben a Polgár nővérek szemein keresztül feltárul előttünk az 1970-es és ’80-as évek Magyarországa, az akkori rendszer visszásságai, valamint a nőkkel szembeni diszkrimináció és lenézés is.